Difference between revisions 11874857 and 11882086 on huwiki

A hibrid kernelek alapjában véve olyan mikrokernelek, amelyekben néhány „nem létfontosságú” kódrészletet átmozgattak a felhasználói szintről (userspace) a kernel szintre (kernelspace) azért, hogy az kevesebb absztrakciót használva, gyorsabban fusson.

Néhányan összetévesztik a „hibrid kerneleket” az olyan monolitikus kernelekkel, amik indulásuk után modulokat képesek betölteni. Ez helytelen: a „hibrid” kifejezés utal arra, hogy a kérdéses kernelnek mind a monolitikus, mind a mikrokernelek elveit és mechanizmusait alkalmazza; különösen az üzenetcserét (message passing) és a „nem létfontosságú” kódok felhasználói szintre való áthelyezését amellett, hogy néhány ilyen kód teljesítményi okoból a kernelmagba kerül.

A hibrid kernel tehát a monolitikus és a mikrokernel előnyeit ötvöző architektúra, amely a teljesítmény szempontjából kritikus funkciókat - monolitikus társaikhoz hasonlóan - egyetlen egységben ötvözi, miközben másokat - a mikrokernelekhez hasonlóan - különálló modulokra hagy.

Egyes nézetek szerint a vegyes kernelek az arany középutat jelentik a teljesítmény és a biztonság között, hiszen a miktrokernelekhez hasonlóan dinamikusan - akár futás közben - bővíthetőek, miközben teljesítményük a monolitikus kernelekéhez közelít.⏎
⏎
[[Kategória:Operációs rendszerek]]