Difference between revisions 11907704 and 11908809 on huwiki

{{átdolgoz}}
{{forma|1=}}
[[File:London School of Hygiene and Tropical Medicine2.jpg|thumb|200px|Londoni Közegészségügyi és Trópusi Orvostani Egyetemi Fakultás. (March 2004)]]
[[File:Vaccination contre la grippe A (H1N1) de 2009.jpg|thumb|200px| Utazás előtti vakcináció.m(2009.)]]
[[File:Anopheles albimanus mosquito.jpg|thumb|200px|''[[Anopheles albimanus]]'' mosquito]]
(contracted; show full)* utazás területén speciális betegség előfordul
* utazás időtartama
* utazás távolsága a legközelebbi orvosi ellátástól, orvosi mentéstől
* útipatikát használó személyek száma
* meglévő betegségek vagy egyéb szempontok
* útipatika tömege, mérete

==
Utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet története==
===Ókor (Kr.e.4500-Kr.u.476.)===
* Az utazás fő formái az ókorban 
Kereskedelmi utak kiépítése, hadjáratok, zarándoklatok. 
* Seneca és Canopus városa
A vízalatti felfedező, [[Franck Goddio]] az [[Aboukir-öböl]]ben nemrég újra feltárta [[Canopus]]-t, az elsüllyedt várost, amit már [[Seneca]] (Kr.e.4 - Kr.u.65) is bírált [[szexturizmus]]áért. Hat kilométerre északra volt [[Alexandria]], az ókori [[Egyiptom]] hírhedt és tekintélyes, a mai [[Las Vegashoz]] hasonlítható városa. Seneca kommentálta egy Luciliusnak írt levelében "a bölcs és becsületes ember, ... vagy az, aki a bölcsesség felé ... nem fogja választani Canopus-t, sem Baiae-t, mert mindkét helyen megkezdődött a üdülőhelyek átváltozása. A Canopus-ban luxus babákkal kényeztetik magukat, a lehető legnagyobb mértékben ... ". 
* Nagy Sándor halála
[[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] - a görög kultúra elterjesztője az ókorban - [[Babilon]]ban Kr.e. 323-ban halt meg, 33 évesen. Lehetséges magyarázatok között haláláért az alkoholos májbetegség is szerepel, azonban a királyi naplók leírás alapján a valódi betegsége a világ akkori legpusztítóbb betegségei a malária vagy a tífusz volt, mind a klasszikus utazási fertőzések példája.<ref>(Cunha, 2004)</ref> A fertőző betegségek, járványok ellen évezredek óta folyik az emberi társadalom küzdelme.
* Kína császár és a [[magashegyi betegség]]
Egy kínai klasszikus írás, a Chien Han Shu (keletkezett Kr.u. 92-ben, Pan Ku császári 
tisztviselő írta) beszámol egy Csing Te császár idejében, kb. Kr.e. 37 - 32-ben történt utazásról, mely leírja az utat, mely valószínűleg Kína és a mai Afganisztán között vezetett. 
Ez az írás említi először a magashegyi betegség tüneteit. „Pe „Pe- -Shan Shan- -tól dél felé 4 vagy 5 királyság van,  tól dél felé 4 vagy 5 királyság van, mely nem tartozik Kínához... mely nem tartozik Kínához.....és mikor áthaladnak a Nagy Fejfájás Hegyen,  ..és mikor áthaladnak a Nagy Fejfájás Hegyen, és a Kis Fejfájás Hegyen, keresztül a Vörös  és a Kis Fejfájás Hegyen, keresztül a Vörös vidéken és a Láz Lejtőn az emberek teste lázas  vidéken és a Láz Lejtőn az emberek teste lázas lesz, elveszti színét,  és fejfájás támadja meg őket  lesz, elveszti színét,  és fejfájás támadja meg őket és hányinger kerülgeti őket... és hányinger kerülgeti őket...
...a szamarak és a marhák is hasonlóan  ...a szamarak és a marhák is hasonlóan szenvednek...” szenvednek...” A „Nagy Fejfájós Hegy „ A „Nagy Fejfájós Hegy „Kilik  Kilik - - hágó, Afganisztán. 
* Járványok és Istenek
A kezdetektől fogva kiemelkedő jelentőségű a háborúk és a [[járvány]]ok összefüggése. A járványoknak történelemformáló erejük volt, csaták kimenetelét, birodalmak sorsát döntötték el. Az [[ókor]]ban a járványokat az [[isten]]ek büntetésének tartották, és [[természeti csapás]]ok (földrengés, vulkánkitörés, üstökös megjelenése) hatásával hozták kapcsolatba. Védekezésként [[misztikus]] szertartásokkal, [[kézrátét]]ellel, egyéb csodákkal próbáltak védekezni, ugyanakkor az emberek nagy [[nyomor]]ban éltek. Járványtani ismeretek fejlődése során felismerték a [[tetanusz]]t, [[maláriá|malária]]t, [[himlő]]t, [[leprát|lepra]], [[pestist]]. 
* Egyiptom
Az [[egyiptom]]iak tudták, hogy a malária terjedésében a mocsaras vidékeken otthonos [[szúnyog]]oknak van szerepük és igyekeztek védekezni. [[Ivóvíz]] felforralása a [[hasmenés]]es betegség ellen. Árvíz ellen magasra építkeztek, csatornázás kezdete. 
* Róma
A [[róma]]iak-magas színvonalú fürdők, csatornázás (emberi és állati ürülék elvezetése a [[Tiberis]]be) vízvezeték építés(hegyekből forrásvíz odavezetése). Temetkezési rendszabályok (városon kívüli temetés) és  szemételtávolítás. Piacok és a közétkeztetés ellenőrzése. [[Julius Caesar]] állítólag [[tengeri betegség]]ben szenvedett. A hadjáratok alkalmával, ha a hadseregnek tengeren kellett áthajóznia, mindig pihenőt rendelt el az átkelés után a csapatoknak, hogy az emberek és lovaik jó állapotba kerüljenek.
* Babilon
[[Babilon]]iak kiűzték a fertőző betegeket a vadonba vagy a sivatagba, ahol  vadállatok martalékává váltak. 
* Zsidók
A [[zsidó]]knál a közegészségügyi kezdetleges rendelkezésekről vannak leírások: a betegeket a településeken kívül sátrakban helyezték el, elégették a ruháikat és füstölőkkel próbálták a lakásukat fertőtleníteni. A megbetegedéseket bejelentették a papnak vagy az akkori gyógyítónak. Ha fertőző beteget észleltek, papot hívtak, és elkülönített sátorban volt a betegség lezajlásáig, sátort mindenestül elégették. Ha 7 napon belül elhagyta a sátrat önkényesen, halállal büntették.
* India
Elő-Indiában a hinduk azt gondolták, hogy emberről emberre érintkezéssel terjednek a betegségek. Elkülönítették a betegeket az egészségesektől. A lepra, pestis, himlő, kolerajárványok tízmilliós halálos áldozatokkal jártak.

===Középkor és nagy járványai, a karantén (Kr.u.476-1492)===
[[File:Scanning Electron Micrograph of a Flea.jpg|thumb|A pestis kórokozójának (Yersinia pestis  baktérium) vektora, a bolha Elektromikro-gráfiás Szkenneléssel készült képe.[http://phil.cdc.gov/PHIL_Images/05072002/00001/PHIL_240_lores.jpg] ]]
[[File:New-orleans-plague.gif|thumb|Bubópestis New Orleansban, 1914-ben, a vektor patkányok, csapdáinak szállítása.]]
[[File:Bubonic plague-ru.svg|thumb|Az 1347-1351-es pestisjárvány terjedése Európában.]]
[[File:Hotel-dieu-1500-nuns-detail.jpg|thumb|<small>Hôtel Dieu Kórház Párizsban, 1500 körül. A pap a kép jobb oldalán az utolsó szentséget adja, miközben egy apáca ápolja a beteget a kép bal oldalán.  A betegek gyakran aludtak ketten, hárman, sőt négyen egy ágyban, ami nagyban növelte a kereszt-fertőzést. Megjegyzés: Az apácák az ágy lábánál a halott beteget lepelbe varrják, aki nemrég még, valószínűleg egy ágyban feküdt a többi beteggel. Európa legrégebbi középkori kórházában 1500-ból.</small>]]
* Az utazás formái a középkorban középkorban
Felfedezések, gyarmatosítások, élményszerző expedíciók, fürdőkultúra.
A [[középkor]] tovább erősítette a fertőzések okaként a misztikus, földöntúli erőket. A védekezést, ismereteket fejlődését akadályozta a kor egyházi, kolostori, tudományellenes irányzata. [[Közegészségügy]] romlása indult el a [[kereszténység]] elterjedése miatt. A [[kolostori medicina]], az [[aszkétizmus]], a test ápolásának visszaszorítása fokozta a járványok elterjedését. Középkori halálozás drasztikus emelkedésének okai a rossz közegészségügy állapotoknak, lakások szűkek, piszok, szemét az utcákon, egymás hegyére-hátára építették, kevés fény és levegő. Udvarokon kutakat ásnak, a víz ezáltal háztartási hulladékkal és ürülékkel szennyezett. Kiemelt helyen levő templom köré temetkeztek. A járványok miatt városok néptelenedtek volna el, ha a bevándorlókat nem telepítik be. 
* Pestis és Quaranta giorni
[[File:StateLibQld 1 110768 Influenza quarantine camp set up at Wallangarra, 1919.jpg|thumb|Influenza karantén tábor Wallangarra-ban New South Wales és Queensland között., 1919. május 7.]]
[[File:Mary Mallon in hospital.jpg|thumb|Mary Mallon kórházi ágyban. Őt erőszakkal karanténba zárták, a tífusz hordozójaként 1907-től 3 évig, majd ismét 1915-től haláláig, 1938-ig. June 20, 1909.[http://www.pbs.org/wgbh/nova/typhoid/letter.html] ]]
Az első híres pestisjárvány Kr.u.541-ben indult [[Egyiptom]]ból, átterjedt [[Afrika]] és [[Ázsia ]]lakott részeire és a század végén szűnt meg. Az egész középkorban pusztított. Elősegítette az örökös népvándorlás. XIV. században kb. 25-30 millió ember halálért felelős.A pandémia [[Indiá]]ból indult a [[Fekete-tenger]]en át, [[Krím]]ből hajókon került át [[1347]]-ben Konstantinápolyba. A „[[Fekete halál]]” vízen és szárazon terjedt tovább. Innentől a XVII század végéig állandóan jelen volt Európában, kb. 10 évente pusztított. A tengerparti városok, a XIV. században, annak érdekében, hogy megvédjék magukat a [[pestis]]től, a tengerészek és utasok, a hajók érkezésétől számítva kezdetben 30 nap várakozási idő után léphettek partra. Az eredeti dokumentum [[1377]]-ből származik, amely a [[Dubrovnik]] városának Archivumában található. Kimondja, hogy a hajón érkező mielőtt a város földjére lép, 30 napot korlátozott helyen (eredetileg közeli szigeteken) tölt el, hogy a pestis tünetei kialakulnak e az eltelt idő alatt. Később, a karantén ideje hosszabb lett, Velencében 40 napos karanténnek nevezték (a középkori francia: UNE quarantaine jours de- egy 40 napos időszak, vagy az olasz: Quaranta giorni). Quaranta giorni intézkedések a pandémia kapcsán [[Olaszország]]ban nemcsak emberre, hanem az áruforgalomra is kiterjesztették a korlátozást és megfigyelést. Elkerített házakban az idegeneket 40 napig megfigyelik. Messziről jött hajók [[karantén]] alá helyezése 40 napig, a ragályos betegségek elleni védekezésként. Olasz kikötőkben először. A XVII. századtól visszavonul Kelet felé. 1878 az utolsó járvány Oroszország ázsiai határán pusztított.
* Pestis Magyarországon
Árpád-ház királyai uralkodásuk alatt jelent meg, XVII. századig  folyamatosan. Kolostorokban ápolták a betegeket. A XV. században a pestissel fertőzött házak felgyújtása, kifüstölés volt a járvány terjedésének megakadályozása. Kútvizek szennyeződéstől való megóvása, csatornázás.
Járvány idején ellenőrzést tartottak a városkapuknál. Élelmiszert gyártókat és kereskedőket ellenőrizték. Orvosképzésben is megjelenik a járványok terjedésének megelőzése. A XVIII. század elején Rákóczi szabadságharc idején járvány tizedelte az országot a törökökkel történő háború idején (1737-1742),a mely Románia felől érkezett. A járványok következménye az 1770-ben létrehozott tisztiorvosi szolgálat a megyékben. Évente jelentés országos eü bizottságnak. 1786 országos főorvosj státuszt hoznak létre. 1777-től  Budán orvosi fakultás. Az 1876. évi XIV. törvénycikk a közegészségügy rendezéséről dzól. Az első  törvény a belügyminisztérium felügyelete alatt működött. A közegészségügy vezetése az állam dolga, hatóság felügyeli, rendőri bíráskodás a kihágások ellen.
* Kolera
Ázsiában több mint kétezer éve ismert, Európában csak a XIX. század eleje óta, köszönhető a közlekedés lassúságának, nem tudott előbb kitörni. Minden kontinensen elterjedt a közlekedés javulásával.
1990-ig hét nagy pandémia
1816-23-nem érintette Európát, kelet felé Japánig, nyugatnak a Volga partjáig
1826-35
1846-61
1863-75
1883-95
1902-26
1961-71 .
1883-84-kórokozó felfedezése.
* Kolera Magyarországon
1831-1916. között 6 nagy és 5 kisebb járvány zajlott le (1,3 millió halott) 1831-32. között nagy halandósággal járt és az egész országot vagy jelentős részét érintette. Tiszán lefelé hajózó sót szállító emberek hozták be [[Galícia]] felől. Hiába a vesztegzár (28 nap) , de így is 240 000 ember halt meg, ami Európán belül a legmagasabb halálozás volt. Gyorsan terjedt, mivel a rémült emberek szétvitték az országban. 1835-36. között [[Fiuméból]] terjedt tovább, eredmény 43 000 halott. 1848-49. között orosz, moldvai közvetítéssel érkezett, majd az orosz sereg másodszor is behozta. Hastífusz is! 1854-55. A krími háború során Oroszországból Franciaországig terjedt, 30 000 halott. 1866-67. Csehországból, porosz-osztrák háborúból hazatérő katonák, itt 70 000 halott. 1872-73-Oroszországból 290 000 halott. Ezután kisebb helyi járványok, járványügyi intézkedésekkel sikerült lokalizálni (1876. évi törvénycikk a közegészségügy rendezéséről)-bejelentés, elkülönítés, kórházi helyiségek felállítása, fertőtlenítés, vásárok, bucsú, gyűlések, temetési szertartások betiltása, Iskolabezárás, kolera orvosok kirendelése 
* Lepra
Nagy Sándor hadai juttatták el a leprát Nyugat-Európába. Kijelölt helyen élhettek, ruhájukban kitűntek, kereplővel járhattak csak. XIV. században 1900 lepra menhely működött Európában.
Magyarországon I. István korában  voltak létesítve a [[hospitale pauperum]]ok részükre. 
* Szifilisz
Francia csapatok ostromolták Nápolyt, itt jegyezték fel a szifiliszt először [[1495]]-ben. A feltételezés az volt, hogy Amerikából Kolumbusz hajósai hurcolták be. A XIII. században járványos előfordulása Kr.u. [[1200]]-[[1400]] között jelenléte angliai csontvázak vizsgálata alapján bizonyított. [[Magyarország]]on a [[szeged]]i vártemetőben találtak erre utaló csontokat.
* Himlő 
A VI.századtól ismert, Afrikából, az Arab-félszigeten át Európába került,majd behurcolása az Újvilágba. Háborúkkal karöltve mindig megjelenik. XVII.században volt a legsúlyosabb járványos időszak. A védőoltás 1796-ban Jennernek köszönhető, 1798-ban közölte a kísérlete eredményeit.
Angliában nem lett kötelező a védőoltás a személyi szabadságra és lelkiismereti aggályokra hivatkozva. Ellentétben Magyarországon már 1799-ben oltást népszerűsítették.
* Diphteria
Ókorban Egyiptomból Európába terjedt át. Középkorban főként Spanyolország területén volt jelen
XIX. Század Európa több helyén járványok. Magyarországon az 1880-as években terjedt el. 1890-1900-ig a legpusztítóbb gyermekbetegség volt, évi 14-34 000 halott.
* Typhus abdominalis
* Minden háborúban megjelent, több áldozatot okozva, mint a háború maga. Egész világon jelen van, de nem okoz olyan kiterjedt pandémiákat. Magyarországon fertőzött vízvezeték által okozott járványok az 1890-es, 1900-as években.

===Kora Újkor (1492-1789)===
[[File:Pharmacie voyage ancienne.jpg|thumb|Útipatika. (Veltkamp pharmacist; Hasselt, Belgium)]]
[[File:1631 bubonic plague in Montevarchi Magiotti.jpg|thumb|<small>1631-ben bubópestis pusztított Montevarchi városában, ahol Giovan Battista Magiotti gyógyszerész kérelemmel fordul a városhoz, hogy megtérítsék az általa a város fertőzött lakosságának szétosztott gyógyszereinek értékét</small>.]]
* Tuberculosis
Ókortól ismert. Európában Oroszország és Ausztria után a harmadik legmagasabb  halálozási számokat adta Magyarország. (XIX. Század 60 000 halott)
* Malária
Pontos leírása a görög, római és arab orvosok munkáiban már megtalálható állóvízhez kötött és meleg éghajlathoz. Egyiptomi múmiákban splenomegália utalt rá Római birodalom-Appenin félszigeten endémiás malária Magyarországon XX. Század közepéig: Sárrét, Ecsedi láp, Szernye mocsár, Duna-Tisza alsó folyása, Dráva mente, Mezőség Erdélyben, Balaton, Fertő tó és Csallóköz.
A felfedezések korában kialakul a katonai orvostan tudománya.

===Újkor (1789-1945)===
XVIII-XIX század-fejlődő gazdaság, társadalom-nagyipar létrehozta a nagyvárosokat-egészségügy javítása, járványok elleni védekezés terén haladás.

=== Napjaink (1945-)===
[[File:Community portrait of Yambuku, Zaire -- 1976.jpg|thumb|<small>Közösségi portré Yambuku helységben, Zaireben (jelenleg Democratic Republic of the Congo) Ebola-vírus fertőzések először  1976-ban írtak le, amikor egyszerre, de külön-külön 2 altípus kitörése okozott emberi megbetegedést. Észak-Zaire és Szudán déli részén több száz halálos áldozattal. A Zaire-i Ebola-vírus altípusának magasabb volt a halálozási rátája, közel 90%, míg a szudáni altípus halálozási arány körülbelül 50%. "(1976.</small>)]]
* Az utazás modern formái
Tömegturizmus, szabadidősportok, kalandtúrák, humanitárius segélyszolgálat, migráció.
* Az utazással összefüggő új betegségek
Olyan új, az utazással összefüggő betegségek jelentek meg, melyek eddig nem voltak ismertek: 
magashegyi betegség, AIDS, SARS, légibetegség ( mozgásbetegség ), „mal de ski”, utazási pszichosis, utazási diarrhoea, jet – lag, „economy class syndrome” ( DVT).
* Influenza
Influenza pandémiák ismétlődése, 2009-ben fellépő új típusú Influenza A H1N1 vírus. Napjainkban a járványok kiterjedését a civilizációs tényezők, az urbanizáció, és a modern közlekedési viszonyok segítik elő. Az elmúlt évtizedekben úgy tűnt, a fejlett világ legyőzheti a fertőző betegségeket és ezeknek a tömeges megjelenését. A világjárvánnyá vált HIV-AIDS mellett sok újabb kórokozó jelent meg, illetve folyamatosan észlelhető az eddig védettnek tűnő fejlett országokban is a régi, klasszikus megbetegedések visszatérése is (reemerging betegségek:pertussis, morbilli)
* Utazási orvostan
Az „utazási orvostan - azaz „[[travel medicine]]” kifejezést a [[Finn nép|finn]] [[Hakan Hellberg]] már  használta [[1977]]-ben megjelent szakcikkében . Az első nemzetközi konferenciát, az utazási orvostan  tárgykörében [[1988]]-ban tartották [[Basel]]ben. Itt az előkészületek során használták az utazási orvostan megfogalmazást. Eddigre azonban az utazással összefüggő betegségek közül jó néhányat már leírtak. Lassan kialakultak azok – a máig is kutatott - tárgykörök, melyek az [[utazási orvostan]] tudásanyagát képezik. 
* Utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet
Az utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet új [[tudomány]]terület az [[orvostudomány]]ok rendszerében. Az [[USA]]-ban [[infektológia|infektológiából]], trópusi orvoslásból, az utazásorvostanból fejlődött ki, az [[angolszász országok|angolszász világban]] a trópusi medicinából, [[Ausztráliában]] a katonai gyógyszerészetből.<ref>Felkai P., Felkai E.: [[Utazási orvostan]] a háziorvosi gyakorlatban Lege Artis Medicinae, 2005, szeptember, 15. évf. 8-9 sz.</ref>
Az ''utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet'', mint a klinikai gyógyszerészi gondozás új szakterülete az [[USA]]-ban [[1985]]-től jelenik meg a gyakorlatban. [[1991]]-ben [[Colorado]] államban (Kaiser Permanente Colorado Region) létrehozzák [[gyógyszerész]]ek bevonásával a '''Klinikai Gyógyszerészeti Nemzetközi Utazási Klinikát (szakrendelőt)''' (Clinical Pharmacy International Travel Clinic, CPITC), többek között telefonos gyógyszerészi szolgálattal. <ref>632-64 International Travel Health Clinic</ref> A magyar orvostörténet számára nem ismeretlen a trópusi orvoslás. Földrajzilag [[Fekete-Afrika]] területe, ahol orvosaink megjelennek pl.: [[Kamerun]], [[Libéria]], [[Gabon]], [[Tanganyika]], Etiópia, Belga  Kongó. Világosan látható,  hogy  Trianont  követően,  s  még  inkább  az  1930-as   években   vált   élénkebbé   a kivándorlás a trópusi iskolákon  át  a  gyarmatok,  ill.  a  független  [[afrika]]i  országok  felé (Fuszek Rudolf, Scheitz László, Mészáros Kálmán és Sáska László). A magyar történelem bizonyos eseményei  és  egyéb  történelmi  folyamatok  további lökéseket adtak az emigrációnak.<ref>Pusztai Gabriella A magyar orvosok tevékenysége Fekete-Afrikában a 20. század elejétől az 1960-as évek végéig Doktori értekezés SZEGED 2008. 1.old..</ref> [[Magyarország]]on [[2006]]-tól oktatott, hívatalos tantárgy az utazásorvostan [[Felkai Péter]] vezetésével, amely az orvosképzés része, graduális gyógyszerészképzésben nem szerepel. Az Európát megosztó, [[Winston Churchill]] által megjósolt „[[vasfüggöny]]” [[1989]]-ben eltűnt, és a világtól 45 évig elzárt [[kelet-európa]]i emberek immár korlátozások nélkül, szabadon utazhattak. Megszűntek az utazási és pénzügyi korlátozások, milliók indultak felfedezni először [[Európa]] nyugati felét, majd a kontinensen kívüli országokat is.<br />
'''A magyar utazók célkontinense [[2004]]-ben:'''<ref>KSH 2004. évi adatai  szerint </ref>
:{| border="2" cellspacing="0" cellpadding="4" rules="all" style="margin:0; border:solid 1px #AAAAAA; border-collapse:collapse; background-color:#F9F9F9; font-size:85%; empty-cells:show;"
!   Földrész            !! Utazók 2004-ben (%)
|-
| Európa || 94,5
|-
| Afrika || 2,6
|-
| Amerika || 1,3 
|-
| Ázsia || 1,2 
|- 
|}
A külföldi utazások korlátozása alapvető jelentőségű volt az utazási kultúra fejlettségének mértékében. A mai fiatalok el sem tudják képzelni, hogy a volt [[szocialista]] országokban – főleg az 50-es, 60-as években - milyen mértékben korlátozták az utazást. Volt olyan időszak, amikor csak 3 évenként lehetett a „[[kapitalista]]” országokba utazni, akkor is úgy, ha a hozzátartozók zöme hátra maradt, és a társadalmi szervezetek érdemesnek találták az állampolgárt az utazásra. A [[1980]]-as évek végétől valóságos „utazási [[ipari forradalom]]” söpört végig a kelet-európai országokon, évtizedekkel azután, hogy hasonló változások történtek a világ nyugati  féltekéjén. Az érdeklődés a kultúrák között óriási volt: új [[népvándorlás]] indult el. Az utazást megkönnyítette, hogy a „fapados” járatok már a kelet-európai repülőtereket is érintették.<ref>Felkai P., Felkai E.: [[Utazási orvostan]] a háziorvosi gyakorlatban Lege Artis Medicinae, 2005, szeptember, 15. évf. 8-9 sz.</ref> .Története==
{{fő|utazás-orvostani klinikai gyógyszerészet története}}

== Források ==
* http://www.pharmacy.wsu.edu/History/
* http://www.localhistories.org/
* http://www.pharmacy.wisc.edu/aihp
* http://www.lhncbc.nlm.nih.gov/lhc/docs/published/2000/pub2000045.pdf
* http://books.google.hu/books?id=gwooeCp0eEQC&pg=PA20&lpg=PA20&dq=Introduction+American+Pharmacy+Before+1852&source=bl&ots=IqRTUxiWN9&sig=Y4ddeww0roMGgj84gBHTpVvZSvE&hl=hu&sa=X&ei=AvxNT_m7CYnStAa93PSeDw&sqi=2&ved=0CDMQ6AEwAg#v=onepage&q&f=false
(contracted; show full)[[Kategória:Gyógyszerészet| ]]
{{portál|orvostudomány|i }}

[[en:Clinical pharmacy travel medicine service]]
[[de:Reisemedizin]]
[[he:רפואת מטיילים]]
[[ja:渡航医学]]
[[no:Reisemedisin]]