Difference between revisions 12131570 and 12254057 on huwiki

{{kiemelt}}

{{Életrajz infobox
|név=Homérosz
|kép=Homer British Museum.jpg
| képaláírás = 
|képméret=200px
| születés dátuma = [[i. e. 8. század]]
| születés helye = születési helye ismeretlen<ref>Az ókori hagyomány szerint hét város versengett a költő szülővárosának címéért (Szmirna, Rodosz, Kolofon, Szalamisz, Kiosz, Argosz, Athéné).</ref>
}}
'''Homérosz''' ([[Ógörög nyelv|görögül]] {{politonális|Ὅμηρος}}, [[Latin nyelv|latinul]] ''Homeros, Homerus,'' régiesen ''Homér;'' [[i. e. 8. század]]?) [[Görögország|görög]] költő. A Homérosz nevét viselő két nagy költemény, az [[Iliáasz]] és az [[Odüsszeia]] az [[i. e. 8. század]]ból való. Arról, hogy e két mű valóban Homérosz nevű költőtől származik-e, vagy hogy élt-e egyáltalán Homérosz – akit a monda vaknak hisz és akinek bölcsőjéért már az ókorban is hét város versengett – több mint másfél évszázada vitatkoznak a tudósok.

(contracted; show full)az ión eposzban is történeti és mítikus elemek keverednek. Egyike a legfontosabb és legérdekesebb figuráknak, [[Odüsszeusz]] (az eposzon kívül inkább [[Olüsszeusz]] néven említik) eredetileg leginkább afféle kalandor mesehős lehetett, akinek a személye körül mindenféle tengeri kaland és később a hazatérési történet ([[nosztosz]]) összefonódott. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a személye nem tartozott eredetileg a [[hérosz]]ok szférájához.

=== Történeti háttér ===

Homérosztól leginkább két főművét, az [[Ili
áasz]]t és az [[Odüsszeia|Odüsszeiát]] ismerjük. Mindkettő a [[trójai mondakör]] része: az Iliáasz a [[trója]]i háborút meséli el, az Odüsszeia a háború következményeit és a harcokra emlékezést. Mükéné és Trója hosszan tartó kapcsolatát és végül háborúját Homérosz azzal jellemzi, hogy a Tróját ostromló görög seregek fővezérének [[Agamemnón]]t, Mükéné királyát mondja. A legújabb nyelvészeti kutatások Homérosz nyelvezetében is igen sok mükénéi elemet tártak fel. A háború emlékét őrző szájhagyomány később a különböző görög törzsek leszármazási mondáival is bővült, ezek jelentősége abban állt, hogy a közös, hős elődök tudata erősítette a nemzetiségi összetartozás érzését. Ahogy a genealógiai ének megőrizte a nemzetiségi rend emlékét, úgy őrizte meg később a trójai mondakör is a görög társadalom fejlődésének korábbi szakaszait.

Homérosz történelemszemlélete kétsíkú: egyfelől az általa mitikus-történeti múltba állított események korának felidézése, másfelől az e felidézés mögül minduntalan előbukkanó homéroszi jelenkor, amelynek talán legszebb példája az Iliáasz 18. énekében [[Akhilleusz]] pajzsának leírása, amelyben a békésen folyó emberi munka nyilvánvalóan nem a háború korát idézi. Lényegében e kettős szemléletből adódik az Akhilleusz személyének előtérbe állításakor keletkezett probléma: eredetileg Akhilleusz története nem volt a trójai mondakör szerves része. A meglehetősen önkényes motívumválasztást az indokolhatta, hogy szerepelnek benne olyan genealogikusmonda-elemek, amelyek az Iliáaszt hallgató előkelőségek hősi dicsőségét támasztották alá.

=== Iliáasz ===
{{bővebben|Iliáasz}}
Az eposz indítása több szempontból is szokatlan: a trójai mondakör hagyományos időrendi menetét nem veszi át, hanem csupán a háború utolsó évét és annak is csupán egyetlen eseményét – Akhilleusz haragját – énekli meg 24 fejezetre tagolódó 16&nbsp;000 hexameterben úgy, hogy utalásokban az előzményeket és a következményeket is érzékelteti. A mindenképpen egyéni koncepcióra valló [[in medias res]] technikának már [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] is nagy elismeréssel adózott az „Ars poetica” című művében: szerinte Homérosz költői nagyságát bizonyítja az, hogy a történetet nem „Léda tojásain” kezdi (azaz a történet mítikus magvának legelső motívumán). A költői szabadság nem csupán ebben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy elhagyja a mondaanyagból mindazt, amire nincs szüksége.

=== Odüsszeia ===
{{bővebben|Odüsszeia}}
{{rquote|0%|center|
Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott,<br />s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,<br />sok nép városait s eszejárását kitanulta,<br />s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szívében,<br />menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.<br />Csakhogy nem tarthatta meg őket, akárhogy akarta:<br />mert önnön buta vétkeikért odavesztek a társak,<br />balgák: fölfalták Hüperión Éeliosznak<br />barmait, és hazatértük napját ő elorozta.<br />Istennő, Zeusz lánya, beszélj minékünk is ezekből.|Odüsszeia, I,1–10, az eposz [[invokáció]]ja (Fordította: [[Devecseri Gábor]])}}

Az Odüsszeia egy szintén 24 fejezetre tagolt, 12110 hexameterből álló eposz, az Iliáasz folytatása. A műben a háború következményei és a pusztítás utóhatásai bontakoznak ki az Iliáaszban még nem hangsúlyos szerepű [[Odüsszeusz]] személyes sorsában.

A mű felfogásában alapvető különbségek találhatóak, eltér a két különböző emberideál, Akhilleusz és Odüsszeusz jelleme, az emberi sorsszerűségről vallott felfogás is. Az Odüsszeia eszményképe a vitézsége mellett leleményességével is érvényesülő Odüsszeusz. Ez egyben egy új kor küszöbét is jelentette. Mindezek a jellemzők arra is mutatnak, hogy Homérosz az Iliáasztól eltérő közönségnek szánhatta művét. Míg az Iliáasz a múltbeli események felé fordult, az Odüsszeia ideálja a korabeli görög valóságban gyökerezett. Az Odüsszeia célközönsége kevésbé lehetett arisztokratikus, mint az Iliáaszé, így érthető, hogy a műben itt-ott a korabeli arisztokrácia kritikája is teret nyer, erre az egyik legszebb példa a kérők viselkedésének leírása. A műben a népi epika varázsos és mesés vonásai (varázslónők, óriások, átváltozások stb.) is megjelennek.

=== Az eposzok hagyományozása ===
Mivel mindkét eposz eleinte szájhagyomány útján terjedt, a Homérosz-kritika egyik legvitatottabb területe az, hogy pontosan hogyan rögzítették írásba a két művet, ki és miért tette ezt, illetve hogy egyetlen ember munkája volt-e az írásba foglalás vagy többé. E kérdésekre végleges feleletet eddig nem sikerült adni. Az [[i. e. 4. század]]ban már volt olyan felfogás, amely szerint az i. e. 6. században [[Peiszisztratosz athéni türannosz|Peiszisztratosz]] [[athén]]i türannosz belehamisított a szövegbe. E felfogást a [[Megara (attikai)|megarai]] [[Dieukhidasz]] képviselte. Az [[alexandria]]i filológusok közt is volt kettő, [[Xenón]] és [[Hellanikosz (grammatikus)|Hellanikosz]], akik szerint az Iliáasz és az Odüsszeia két különböző költő műve, ezért korukban őket „khórizontesz”-nak, elválasztóknak nevezték. E korból vannak az első részletesebb adataink arra, hogy Peiszisztratosz tevékenységét elsősorban az addig szétszórt költemények összegyűjtésében és írásba foglalásában látták (lásd: [[Peiszisztratoszi redakció]]).

Csak sokkal később, a [[17. század]] derekán vonta kétségbe először d'Aubignac Homérosz létezését: véleménye szerint az eredetileg önálló költeményeket nem Peiszisztratosz egyesítette, hanem a [[spárta]]i [[Lükurgosz (spártai arkhón)|Lükurgosz]]. Nem sokkal később az [[Olaszország|olasz]] Giovanni Vico [[1725]]-ben az ógörög népköltészet jelképét látta Homéroszban. Az [[Anglia|angol]] Wood Homéroszt az ógörög [[Osszián]]ként képzelte el. A döntő szót a [[Németország|német]] Wolf mondta ki híres ''Prolegomena ad Homerum'' című, [[1795]]-ben megjelentetett munkájában. Nem tagadta Homérosz létezését, de neki csupán egyes dalokat tulajdonított, amelyeket csak később, az írás megismerése után iratott le és egészíttetett ki Peiszisztratosz. Wolf elmélete után a filológusok több úton indultak tovább: az egyik, az úgynevezett kisdalelmélet, amelyet a német Lachmann alapozott meg [[1837]]-ben. Eszerint az Iliáasz önálló kisdalokból az azonos téma alapján magától állt össze.

A másik irányzat a szintén német Hermanntól eredt, ezt mag- vagy bővülési elméletnek szokás hívni. Eszerint egykor létezett egy „Ős-Iliáasz”, s az idők során ez a mag bővült. Komolyabb előrelépés az amerikai Millmann Parry fellépése után történt, ő – előbb a homéroszi nyelvet, majd a délszláv folklórt tanulmányozva – felismerte, hogy az eleven szájhagyománynak sajátos stílusa van: ismétlődő helyzetekre ismétlődő leírást használ. E formulák beillenek a vers bizonyos helyére, így megkönnyítve az előadás közbeni fogalmazást. Parry az ismétlődő jelzőket, kifejezéseket értelmezve bizonyította be, hogy a homéroszi eposzok önálló orális költői alko(contracted; show full)ban. Angliában népszerűsége töretlen volt, ahol e korban készültek a később [[John Keats]]ra nagy hatást gyakorló [[George Chapman]]-féle fordítások. Híres fordításaival [[Alexander Pope]] erősen a maga korának ízlésére szabta át Homéroszt. Németországban [[Johann Wolfgang von Goethe]] volt Homérosz legnagyobb csodálója. Magyarországon a figyelem a [[19. század]] elején fordult első ízben Homérosz felé, leginkább [[Kazinczy Ferenc]] és köre hatására. Az első teljes [[magyar nyelv]]ű homéroszi eposz, az Ili
áasz [[1827]]-ben jelent meg, [[Vályi Nagy Ferenc]] tolmácsolásában. Később számtalan átdolgozása, fordítása jelent meg Homérosz munkáinak magyarul, az egyik legszebb [[Devecseri Gábor]] munkája.

== Jegyzetek ==
{{források}}

== Források ==
* {{VIL|4|572–580}}

== Szakirodalom ==
* {{ÓkNagy|94–95}}
* ''Homérosz összes művei'', Budapest, Gondolat, 1967
* [[Devecseri Gábor]]: ''Kalauz Homéroszhoz'', Budapest, Szépirodalmi, 1974
* Karsai György: ''Homérosz – Odüsszeia'', Budapest, Talentum, 2002
* Émile Mireaux: ''Mindennapi élet Homérosz korában'', Budapest, Gondolat, 1962
*  '''Moses I. Finley: The World of Odysseus''' (London, 1954; 1957)
*  magyarnyelvű kiadás:
*  M. I. Finley: Odüsszeusz világa (Bp., Európa Kk. 1985.)
* [[Karsai György]]: Homérosz: Iliász. Akkord Kiadó, Budapest, 1998. 80.p. [[Talentum műelemzések]] sorozat.
* [[Karsai György]]: Homérosz: Odüsszeia. Akkord Kiadó, Budapest, 1998. 85.p. [[Talentum műelemzések]] sorozat.
*  Pierre Carlier: Homere ˙Paris, Ed. Fayard, 1991)
*  Pierre Vidal-Naquet: Le monde d'Homere (Paris, Ed. Perrin, 2000)

== Külső hivatkozások ==
{{wikiforrásszerző}}
{{commonskat|Homeros}}
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/homerosz/iliasz/html/index.htm Iliáasz (teljes szöveg)]
* [http://mek.oszk.hu/03300/03319 Iliáasz (hangoskönyv)]
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/homerosz/odusszea/html/index.htm Odüsszeia (teljes szöveg)]
* [http://mek.oszk.hu/03300/03320 Odüsszeia (hangoskönyv)]
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm?3,108,palyakep/vilag/Homerosz.htm Fazekas. hu, Homérosz]
* [http://www.literatura.hu/irok/okor/homerosz/homerosz.htm Literatura.hu, Homérosz]
* [http://www.gpc.edu/~shale/humanities/literature/world_literature/homer.html Collection of Homer-related links]
(contracted; show full)[[war:Homeros]]
[[xmf:ჰომეროსი]]
[[yi:האמעראס]]
[[yo:Homer]]
[[za:Hozmaj]]
[[zh:荷马]]
[[zh-min-nan:Homeros]]
[[zh-yue:荷馬]]