Difference between revisions 12640865 and 12713986 on huwiki

Az '''allegória''' egy [[görög nyelv|görög]] eredetű szó (αλλος = allosz, „más”, αγορευειν = agoreüein, „nyilvánosság számára beszélni”), képletes beszédet, hasonlításon alapuló gondolkodásmódot jelent. Azaz egy elvont fogalmat képszerűen, vagy egy önmagában láthatatlan elképzelést vagy elképzeléseket egy látható képben jelenít meg; egy elvont valóságot érzékelhetővé tesz. Legtöbbször az olyan művészi kifejezésmódot értjük alatta, amikor az elénk állított ábrázolás, jelenet vag(contracted; show full)

Az allegóriák használata a [[egzegézis|szentírásmagyarázat]] egyik módszere is, amely azt tételezi fel, hogy a betű szerinti értelmen túl a szövegnek mélyebb ([[teológia]]i, [[filozófia]]i vagy [[Etika (filozófia)|etikai]]) dimenziói is vannak. Ezt a módszert elsőként az [[alexandria]]i [[zsidók|zsidó]] tudós, [[
Alexandriai Philón|Philón]] használta, aki a Héber Szentírás könyveit így akarta összhangba hozni a görög filozófiai gondolkodással, és megpróbálta kimutatni, hogy a görög filozófiai és etikai eszmék megtalálhatóak már az ősi izraelita szellemiségben. Ezt a módszert a [[sztoikus filozófia|sztoikus bölcselőktől]] vette át, akik a görög [[mitológia]] és irodalom értelmezésére használták, hogy így igazolják azt, hogy a mitológiai istenek és hősök voltaképpen gondolati és erkölcsi eszmék, vagy lelki folyamatok allegóriái. A zsidó(contracted; show full)[[sv:Allegori]]
[[th:อุปมานิทัศน์]]
[[tr:Alegori]]
[[uk:Алегорія]]
[[uz:Allegoriya]]
[[vi:Phúng dụ]]
[[yi:אלעגאריע]]
[[zh:託寓]]