Difference between revisions 12820255 and 12820258 on huwiki

{{Magyar település infobox
 | név = Nádudvar
 | címer = HUN Nádudvar COA.jpg
 | régió = Észak-Alföld
 | megye = Hajdú-Bihar
 | kistérség = Püspökladányi
 | rang = [[város]]
 | polgármester = Beke Imre<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/09/tjk09056.htm |title=Nádudvar települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-06 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
 | irányítószám = 4181
 | körzethívószám = 54
 | népsűrűség = 39,44
 | terület = 225,91
 | szélességi fok = 47.42881
 | hosszúsági fok = 21.16928
 | KSH kód = 28103
}}
'''Nádudvar''' [[város]] [[Hajdú-Bihar megye|Hajdú-Bihar megyében]], a [[Püspökladányi kistérség]]ben.

== Története ==
Nádudvar ősi település, már a neolit korban is lakott volt. Nevét az árterekben előforduló [[közönséges nád|nádról]] és az ezzel kerített udvarokról kapta. Első írásos említése [[1212]]-ben a [[Váradi Regestrum]]ban található (Naduduor). A kun és a tatár pusztítások után a XIV. században népesült be újra. Nemesek kezén volt. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[1461]]-ben [[mezőváros]]i rangot adott Nádudvarnak. Vallási gyülekezete 1500-ban már létezett. Lakói 1600 körül reformátusok voltak. A XVI. század végéig Szabolcs vármegye egyik legnépesebb és legvirágzóbb települése volt. 1594-ben a tatárok, 1660-ban a törökök, 1705-ben a rácok (szerbek) pusztították végig. 1693-tól kezdett újranépesedni. A XVIII. század végétől sok fazekas család élt itt, a XIX. század végére a kubikosok száma volt jelentős.<br />
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] idején a Kossuth-kormány [[Debrecen]]be költözésekor egy éjszakát a városban töltött a Szent Korona és kísérete.

[[1904]]. [[június 1.|június 1-jén]] nyílt meg a Kabára vezető vasútvonal, amely Nádudvart a [[Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal]]hoz kapcsolta. A vonal [[1971]]. [[december 31.|december 31-éig]] üzemelt.<ref>{{cite web |url=http://www.vasutallomasok.hu/vonkep.php?num=903&l=0|title=Kaba-Nádudvar vasútvonal|accessdate=2011-07-07 |format= |work=www.vasutallomasok.hu}}</ref>

1948-ban 3 tanerős római katolikus általános iskolájának 146 tanulója volt.

1901-ig járási székhely volt, 1877-ig Szabolcs, 1950-ig Hajdú vármegyéhez tartozott. Városi rangot 1989-ben kapott.

Régészeti lelőhely: neolitikus telepnyomokat, rézkori csákányokat, bronzkori és kora vaskori raktárakat, kelta sírokat, szarmata telepeket és temetkezési helyeket, avar temetőt, honfoglaláskori temetkezések tanújeleit, X-XI. századi temetőt, elpusztult középkori falvakat (Hollós, Sétér falu, Csécsfalva) találtak itt.

=== Népcsoportok ===
[[2001]]-ben a város lakosságának 98%-a [[Magyarok|magyar]], 2%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>

==Fekvése==

A település három kisebb alföldi tájegység ([[Nagykunság]], [[Sárrét (Tiszántúl)]], [[Hortobágy]]) találkozásánál fekszik [[Hajdúszoboszló]]tól 16 km-re, [[Debrecen]]től 38 km-re nyugat-délnyugatra, [[Püspökladány]]tól 13 km-re észak-északkeletre a Hortobágy déli szélén, a Kösely folyócska által körbefogva.

==Épületek==

* Római katolikus plébániáját 1752-ben alapították újra, 2003-tól Püspökladány fíliája. A Szent Kereszt felmagasztalása temploma 1818-1819-ben Povolni Ferenc tervei alapján épült kora klasszicista stílusban. Főoltárképe Balkay Pál alkotása. Orgonáját (1/6 m/r) 1820 körül ismeretlen mester építette Tiszavárkony számára, 1832-ben került Nádudvarra, 1870 körül Kobza Ágoston épített át, 1950-ben az Angster gyár. A templom 80, 60 és 45 cm átmérőjű harangjait 1928-ban Szlezák László öntötte.<br />
* Református temploma barokk stílusban épült 1774-1805 között, keleti portikusza 1805-ból származik; 1878-ban átalakították XVI. századi épületmaradványok felhasználásával. Műemléki védelem alatt áll, famennyezete kazettás.<br />
* Népi barokk régi református parókiája a XVIII. században épült, ma állandó kiállításon mutatja be a helyi egyháztörténetet és a pásztorművészetet.
* Nádudvar pásztorszállása és bikaistállója 1830-ból származik.
* Az Ady Endre Művelődési Központban állandó kiállítások találhatók.

== Turizmus ==
* Nádudvari Termál- és Strandfürdő
* Népi fazekassága (alföldi fekete kerámia, a "Tűz és a Föld művészete") híres, id. és ifj. Fazekas Lajos bemutatóháza, a fazekasház házi múzeum
* A város a világörökség részeként nyilvántartott Hortobágyi Nemzeti Park nyugati kapuja.
* A településen ma is láthatók nádtetős parasztházak, őrizve a népi építészet évszázados jegyeit, valamint számos népművészeti ág (többek között kulacskészítő) aktív művelője él és dolgozik itt.
* Nádudvar állandó rendezvényei közül legtöbb látogatót az augusztus 20-ai néprajzi kiállítás vonz.
* 1848-as emlékmű

== A város szülöttei ==
*[[Rózsa Erzsébet]] ([[1945]]-) a [[Debreceni Egyetem]] Filozófiai Intézetének professzora
*[[Szathmári János]] ([[1969]]-) világválogatott kézilabdázó
*[[Hornyák Dóra]] ([[1992]]-) válogatott kézilabdázó

== Testvérvárosai ==
*{{Zászló|Románia}} [[Szalárd]], [[Románia]] (2007 óta)<ref>{{cite web |url=http://www.nadudvar.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=15&Itemid=30|title=Nádudvar testvérvárosai|accessdate=2011-07-07 |format= |work=www.nadudvar.hu}}</ref>
*{{Zászló|Lengyelország}} [[Urzedow]], [[Lengyelország]] (2000 óta)

== Jegyzetek ==
{{források}}

== Források ==

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.nadudvar.hu Nádudvar Önkormányzatának honlapja]
* [http://www.nadudvarifurdo.hu Nádudvar város fürdőjének honlapja]
* [http://www.vendegvaro.hu/5-1774 Nádudvar a Vendégvárón]
* [http://nadudvar.lap.hu Nádudvar a Lap.hu oldalon]

{{Hajdú-Bihar megye települései}}

[[Kategória:Magyarország városai|Nadudvar]]⏎

[[en:Nádudvar]]
[[eo:Nádudvar]]
[[fr:Nádudvar]]
[[it:Nádudvar]]
[[nl:Nádudvar]]
[[pl:Nádudvar]]
[[ro:Nádudvar]]
[[roa-rup:Nádudvar]]
[[sk:Nádudvar]]
[[sl:Nádudvar]]
[[sv:Nádudvar]]

== MKL IX ==
A Hajdú-Bihar megyei település 1989. óta város. Egykori plébánia az egri főegyházmegye, 1993.05.31-től a debrecen-nyíregyházi egyházmegye berettyóújfalusi esperes kerületében. 1500-ban már létezett. Lakói 1600 körül reformátusok lettek. 1752-ben alapították újra. Mai Szent Kereszt felmagasztalása templomát 1818-ban Povolni Ferenc tervei alapján építették. Főoltárképét Balkay Pál festette. Orgonáját (1/6 m/r) 1820 körül ismeretlen mester építette Tiszavárkony számára, 1832-ben került ~ra, 1870 körül Kobza Ágoston, 1950-ben az Angster gyár átépítette. Harangjait 1928-ban Szlezák László öntötte, átmérőjük 80, 60 és 45 cm. Plébánosai: Kovács József, Fülöp István, Verebélyi András, Nagy Mihály, Bartha András, Pöstyéni János, Petrásch Antal, Rusvay András, Edelényi József, Barkassy Pál, Hartmann János, Ardényi László, Kiszelák Sándor, Dobó Ferenc, Rabecz Lajos, Németh József, Benkő Vince; 1921-41: Lárik József, Pintér Pál, Czakó Ferenc, Magyar János, Béres János, Borsányi Lajos,; 1960: Póka János, 1962: Víg Béla; 1974: Sánta István. 1984-től Püspökladány (Páskai István; 1994: Gáspár Mátyás, 2000 előtt Panyi József) látja el. Lakóinak száma 1840-ben 490 római katolikus, 45 görög katolikus, 17 görög keleti, 7 evangélikus, 5770 református, 420 izraelita, összesen 6750. 1910-ben 1343 római katolikus, 60 görög katolikus, 10 evangélikus, 7536 református, 1 unitárius, 452 izraelita, 21 egyéb vallású, összesen 9423. 1940: 1651 római katolikus, 83 görög katolikus, 9 görög keleti, 12 evangélikus, 8513 református, 210 izraelita, 13 egyéb vallású, összesen 10491. 1983-ban összesen 9228. 1995-ben 910 római katolikus, összesen 8597. 1948-ban 3 tanerős római katolikus álalános iskolájában 146 tanuló tanult. 2003-tól Püspökladány fíliája.<sup>[1]</sup>

==Moi kir==
Egykori híres fazekasközpont. ifj. Fazekas Lajos fazekasmester házimúzeuma.<sup>[2]</sup>

==MNL XIII.==
Város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság déli részén, Hajdúszoboszlótól 16 km-re nyugat-délnyugatra. Lakosainak száma 1910-ben 9423, 1990-ben 8715 fő. Fejlett mezőgazdasága van. A szocialista időszakban itt működött Magyarország egyik legnagyobb termelőszövetkezete (ma Nádudvari Agráripari Szövetkezet); jelentős ágazatai: növénytermesztés, állat- (baromfi-, szarvasmarha-, sertés-)tenyésztés, tej-, húsfeldolgozás, takarmány-, növényvédőszer- és folyékonyműtrágya-gyártás. A KITE Rt. (jogelődje az 1971-ben alapított Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés) vetőmagtermesztéssel és szaktanácsadással foglalkozik. Nádudvaron hűtő- és klímatechnikai berendezések forgalmazásával és szerelésével is foglalkoznak. Népi fazekassága (alföldi fekete kerámia) híres, id. és ifj. Fazekas Lajos bemutatóháza, a fazekasház házi múzeum. Határának északi része a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. Régészeti lelőhely: neolitikus telepnyomokat, rézkori csákányokat, bronzkori és kora vaskori raktárakat, kelta sírokat, szarmata telepeket és temetkezési helyeket, avar temetőt, honfoglaláskori temetkezések tanújeleit, X-XI. századi temetőt, elpusztult középkori falvakat (Hollós, Sétér falu, Csécsfalva) találtak itt. A város első írásos említése 1213-ból származik (Naduduor). A kun és a tatár pusztítások után a XIV. században népesült be újra. Nemesek kezén volt. Mezővárosi rangot 1641-ben kapott. A XVI. század végéig Szabolcs vármegye egyik legnépesebb és legvirágzóbb települése volt. 1594-ben a tatárok, 1660-ban a törökök, 1705-ben a rácok (szerbek) pusztították végig. 1693-tól kezdett újranépesedni. A XVIII. század végétől sok család foglalkozott fazekassággal, a XIX. század végére a kubikosok száma nőtt meg. A Kabával összekötő vasúti szárnyvonal megépülésével (1904) elszigeteltsége megszűnt. 1901-ig járási székhely volt, 1877-ig Szabolcs, 1950-ig Hajdú vármegyéhez tartozott. 1989-től város. Református temploma barokk stílusban épült 1774-1805 között; 1878-ban átalakították XVI. századi maradványok felhasználásával. Népi barokk régi református parókiája a XVIII. században épült. A római katolikus templom kora klasszicista stílusú, 1819-ben épült. Nádudvar pásztorszállása és bikaistállója 1830-ból származik.<sup>[3]</sup>

==bihor.eu==
Nádudvar város Debrecentől 38 Km-re található. A település három kisebb alföldi tájegység találkozásánál fekszik.
A város egyik legjelentősebb vonzereje a Gyógy- és Strandfürdő, mely minősített gyógyvizével várja a pihenni, gyógyulni, kikapcsolódni vágyókat. A medencék mellett egész évben egy 16 fő kapacitású szauna is üzemel. A fürdés mellett az aktív pihenést választókat a városban sétakocsikázási, lovagolási, horgászási valamint a város határában vadászati lehetőségre alkalmas terület várja.
Városunk igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben, a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. A nádudvari népművészet világhírét a "Tűz és a Föld művészete", a fekete kerámia készítése hozta meg. A magas szintű hagyományápolásra jellemző, hogy számos népművész dolgozik a településen.
A pásztorművészet különböző ágaiban ismert mesterek éltek és élnek itt. Az alkotások a 18-19. században népi barokk stílusban épült református parókia épületében lévő állandó kiállításon tekinthetők meg. A nádudvari kulacskészítők és az Ady Endre Művelődési Központ a térség meghatározó intézménye. Az épületben állandó kiállításokat tekinthetnek meg az idelátogatók.
Nádudvar a Hortobágy szélén, a Kösely folyócska által körbefogott ősi település, már a neolit korban is lakott volt. Nevét az árterekben mindenhol előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. A történelem viharaiban a település többször elpusztult, de mindig újjáépült, fejlődött. A város a világörökség részeként nyilvántartott Hortobágyi Nemzeti Park nyugati kapuja. Megközelíthető a 4-es főútról, Püspökladánytól. A tájvédelmi körzet is bőven kínál látnivalót.
Nádudvar központja sok látnivalót tartogat az idelátogatóknak. Műemlékei közül kiemelkedik az 1774-ben épített barokk stílusú református templom és a kora klasszicista stílusú római katolikus templom, melyet 1819-ben emeltek. A református parókia épületében állandó egyháztörténeti kiállítás tekinthető meg. A településen ma is láthatók nádtetős parasztházak, őrizve a népi építészet évszázados jegyeit. Nádudvar állandó rendezvényei közül legtöbb látogatót az augusztus 20-ai néprajzi kiállítás vonz.<sup>[4]</sup>

==nadudvar.eu==
(picit megkeverve)

Nádudvar több mint 9000 lakosú kis város Hajdú-Bihar Megye nyugati részén, Debrecentől 40, Hajdúszoboszlótól 18 km-re. Megközelíthető a 4-es számú főútvonalról Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló irányából. Budapestről az M3–as autópályán közlekedők a 33. számú útról is eljuthatnak Nádudvarra. A Hortobágyi puszta határolja.
A város jelenlegi címerképe "beszélő címer" (tessera loquens), ami arra az ősi vízi világra emlékeztet, amely a települést jellemezte.
A város központja sok látványosságot tartogat az idelátogatók részére. Többek között megtalálható a két barokk stílusú műemlék templom, az Ady Endre Általános Művelődési Központ, mely város centrumában helyezkedik el. Kicsit távolabb, de a Fő út mellett találhatók a fazekasok műhelyei és kiállítótermei. 
A lengyelországi Urzedow-val 2000-ben, a romániai Szalárddal 2007-ben kötött testvérvárosi együttműködést.
Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi Regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak, ettől kezdve Szabolcs vármegye egyik legnépesebb és legdinamikusabb városa lett. A XIX. század végén azonban a település veszített jelentőségéből, ugyanis a helyi földbirtokosok nem engedték földjeiken keresztül vezetni a vasúti és közúti főútvonalat, így a város kiesett a kereskedelmi vérkeringésből. Az 1960-as években beindult infrastruktúrális fejlesztések nyomán 1989-ben Nádudvar ismét városi rangot kapott.

Nádudvar igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. A magas színvonalú hagyomány ápolásra jellemző, hogy számos népművész dolgozik a településen. A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes mesterek munkáit messze földről érkező vendégek is megcsodálják. A nádudvari népművészet világhírét a "tűz és a föld művészete", a fekete cserép készítése hozta meg. A XVIII. század végén kialakult mesterséget apáról fiúra örökítik a nemzedékek. A népi hagyományok ápolásában, a jövő nemzedékre való átörökítésben kiemelkedő szerepet játszik a népi kismesterségek szakiskolája, ahol iskolarendszerben oktatják a népi mesterségeket.
Nádudvar hagyományosan erős mezőgazdasági háttérrel rendelkezik mind a növénytermesztést, állattenyésztést, s e termékek egy részének feldolgozását tekintve. Forrásaink szerint lakosainak főfoglalkozása a két világháború között is az őstermelés volt.
A város közelmúltját a városiasodás és fejlesztés jellemzi. A településen meghatározó volt az egykori országos hírű Vörös Csillag MGTSZ, mely 1950-ben tartotta alakuló közgyűlését. Az azóta eltelt több mint 55 év alatt a cég alkalmazkodva a változó társadalmi, gazdasági helyzethez jelentős változásokon ment keresztül. Ennek fontos állomása 1993-ban a NAGISZ Kft. megalakulása, mely 1995-ben részvénytársasággá alakult. Ma is ebben a formában működik a Zrt.-t és Kft.-ket magába foglaló NAGISZ csoport. Tevékenységei között megtaláljuk a szarvasmarha-, sertés-, tyúk-, pulykatenyésztést, a takarmánygyártás, tejfeldolgozás-tejtermékgyártás, az építőipari ágazatot, valamint a vendéglátó és kereskedelmi szolgáltatást is.
A nádudvari HAGE Zrt. ma elsősorban befektetési, kereskedelmi, termelő, szolgáltató és forgalmazó tevékenységet végez a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén.
Meghatározó résztvevő a város gazdasági életében a KITE Zrt., mely Magyarország legnagyobb olyan jellegű szolgáltató cége, amely a növénytermeléshez szükséges összes anyagot és eszközt kínálni tudja. A KITE, Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködés 1972-ben alakult non-profit szervezetként. Azóta a változásokhoz alkalmazkodva KITE Zrt.-vé alakult át. A cég központja Nádudvaron található, de tevékenységi területe a három regionális igazgatóság, azon belül pedig 17 alközpont és telephely révén az egész országra kiterjed.
A nádudvari fürdő gyógyhatású termálvize nemcsak a mozgásszervi betegségben szenvedőket várja, hanem csendes, árnyas környezetével a pihenni, kikapcsolódni vágyókat is. 
Az aktív pihenést választókat a városban sétakocsikázási és lovaglási lehetőség, a város határában horgászparadicsom és vadászati lehetőség várja.
A centrumban található református templomot 1774-ben építették barokk stílusban. Amikor Debrecen és vidéke elfogadta a reformációt 1550-ben Nádudvar is áttért a református vallásra. A templom és a mellette lévő népi barokk parókia is a református egyházé lett.
Az ősi templomot először az 1530-as években Bíró Gáspár bővítette, de ez 1659-ben Szeidi Basa pusztítása következtében leégett és a falu 18 évig pusztán állott. 1772 áprilisában latin nyelven írt építési engedélyt kapott a református egyház és 1774-re felépítették az új templomot. Azóta többször alakították, renoválták.
A templomban látható 1792-beli Mózes–szószék, az Úr asztala a kiemelkedő Copf asztalos és faszobrász műhelyéből való. A templom orgonáját Angster József építette 1879-ben 14 változattal. Fafaragvány, műemlék jellegű. A templomnak három harangja van, a legnagyobb a 929 kg-os ércharang, melyet Szlezék László öntött 1931-ben Budapesten.                                
A Fő utcán látható a római katolikus templom, melyet a XIX. század elején Novák József egri érsek kezdeményezésére építettek, s 1819. szeptember 13-án szentelték fel. Az oltárkép Balkay Pál (1785-1846) alkotása.
A városközpontban az Ady téren áll a művelődési központ, amely építészetileg és lehetőségeit tekintve is a megye egyik legpatinásabb művelődési háza. Az épületben állandó kiállításon Nádudvar népművészete látható. A művelődési ház előtti tér a helyszíne a város szabadtéri kulturális rendezvényeinek.
Nádudvar központjában két parkot találunk. A piactéri parkban láthatjuk az I. világháborús emlékművet, előtte Lukács Dénes tüzér ezredes dicsőségét hirdeti egy márványtábla.  
Az Ady téri parkban Somogyi Árpád e tájba illő alkotásai, valamint egy nemzetközi szobrásztábor fából készült szobrai állnak.
A középületek közül kiemelkednek a XX. század elején emelt iskolaépületek, melyek ma Kövy Sándor nevét viselik, aki Nádudvaron született jogtudós és író volt.
Nádudvar igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben, a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. A magas színvonalú hagyományápolásra jellemző, hogy számos népművész dolgozik a településen. A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes mesterek munkáit messze földről érkező vendégek is megcsodálják. A Fő utcán találjuk a fazekasok bemutatótermeit, ahol nemcsak megcsodálhatjuk e 300 éves mesterség remekeit, hanem ki is próbálhatjuk a korongozás fortélyait.

Nádudvari fekete kerámia 

Fazekas Lajos fazekas népi iparművész, a Népművészet Mestere

4181 Nádudvar, Fő út 159. Tel.: (54) 480-425, (30) 968-0940 
A Fazekas család kétszáz éve folytatja a fazekas mesterséget és lényegében évezredek kultúrája él tovább Nádudvaron a népi fazekasságban. Fazekas Lajos családi nevével a fazekas mesterséget is örökölte. Nádudvar központjában 1992-ben felépített fazekasház műhelyeiben, a fazekasház bemutatótermében több mint száz műtárgy és vásárfia várja az őket kiválasztó vendégeket.

Fazekas Ferenc fazekas népi iparművész

4181 Nádudvar, Fő út 152. Tel.: (54) 480 569, (30) 481-3441
Web: http://www.nadudvarifazekas.hu/
"Lehet-e nagyobb öröm, mint századokra nyúló családi hagyományt ápolni? Agyagba álmodni őseink múltját, gyermekeink jövőjét? A kemence tüzénél várni formáink, díszeink kiizzását, elképzelt és megformált tárgyaink születését? Mi ez? Mesterség, vagy művészet? Vagy tán mindkettő?" 

Fazekas István népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere, ifj. Fazekas István népi iparművész
4181 Nádudvar, Fő út 64. Tel.: (54) 480 562, (20) 423-1850
http://www.fazekasistvan.hu/
"Az általam készített több száz ősi forma a paraszti élet használati tárgyait vonultatja fel.
Szeretném az ősi formákat és díszítményeket úgy újra gondolni, hogy a mai háztartásoknak ne csak díszei legyenek, de új funkciót nyerve szerves része lehessen a mindennapjainknak."

Érdemes megtekinteni a 2006 évben felújított népi kismesterségek szakiskolájának épületét is, melynek műhelyeiben gyakorlati bemutatók tekinthetők meg a fazekas-, kéziszövő, fafaragó, kosárfonó, hímző mesterségekben.
Ezeken kívül a városban állandó helytörténeti és más kiállításokkal, bemutatókkal várják az érdeklődőket.<sup>[5]</sup>

==Térképcentrum==

A történelem viharaiban a település többször elpusztult, de mindig újjáépült, fejlődött. Népessége 9300 fő, területe 22,6 hektár. A településen több, országosan is jelentős gazdasági társaság működik. A várost a kabai vasúti csomóponttal vasútvonal köti össze, amely további gazdaságok építésére ad lehetőséget. A város kommunális ellátottsága jó. A helységben két műemlékjellegű templom van. A barokk stílusú református templom 1774-ben épült, a kora klasszicista római katolikus templomot 1819-ben létesítették. Az itt élők nagy figyelmet fordítanak a hagyományok ápolására és továbbéltetésére. A pásztorművészet különböző ágaiban ismert mesterek éltek és élnek itt. Az alkotások a 18-19. században népi barokk stílusban épült református parókia épületében lévő állandó kiállításon tekinthetők meg. A nádudvari kulacskészítők és az Ady Endre Művelődési Központ a térség meghatározó intézménye. A művelődési központ alapterülete 2700 négyzetméter, 400 férőhelyes, magas technikai felszereltségű színházteremmel rendelkezik, amely a közművelődési programok mellett konferenciák megtartására is alkalmas. Az épületben állandó kiállításokat tekinthetnek meg az idelátogatók. A városnak több kitűnő vendéglője, igen kellemes gyógyhatású melegvizes strandja, modern szaunája van. <sup>[6]</sup>

==Érdekességek==

* A városban született [[Tormay Cécile]] írónőt irodalmi Nobel-díjra jelölték (az édesapja [[Tormay Béla]] államtitkár, az MTA tagja).
* Szabó Magda a Régimódi történet Álomzuga nádudvari területen volt.
* Jókai Mór: Egy magyar nábob csikósa, Kiss Mihály is nádudvari.

==Források==
# Magyar Katolikus Lexikon IX (Meszr-Olt) 436. o., Králik József: Tört. feljegyzések a ~i pléb. alapításáról és életéről. Debrecen, 1941. - Patay 1982., - Soós I:470. - MKH 1995:821. - Schem. D-NY. 1995:108; 2003:54, 161. - MKA 2000:461.
# Dr. Csorba CSaba - Endrődi Lajos - Dr. Kürthy Miklós: Magyarországi kirándulások, Sport Kiadó, Budapest, 1977.
# Magyar Nagylexikon XIII. (Mer-Nyk) 439, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2001.
# http://www.bihar-bihor.eu/nadudvar-104.html
# nadudvar.eu
# terkepcentrum.hu
# nagyvofely.hu