Difference between revisions 13439784 and 13528980 on huwiki

{{Író infobox
|név=Publius Vergilius Maro
|kép=Simone Martini - frontespizio per codice Virgilio - Biblioteca Ambrosiana - Milano.jpg
|képméret=200px
|képfelirat=''Egy Vergilius-kódex címoldali illusztrációja:<br />a költő a jobb felső sarokban álmodozik és költ''
|született_idő=[[Kri. e. 70]]. [[október 15.]]
|született_hely=[[Virgilio|Andes]]
|meghalt_idő=[[Kri. e. 19]]. [[szeptember 21.]]
|meghalt_hely=[[Brinidisi|Brundisium]]
|nemzetiség=római
|szülei=
|feleség=
|férj=
|utód=
|műfaj=epika,
|periódus=
|elsőmű=
|behatás=[[Homérosz]], [[Filippo Buonaccorsi|Callimachus]], [[Ennius]], [[Titus Lucretius Carus]]
|kihatás=[[Publius Ovidius Naso]], [[Marcus Annaeus Lucanus]], [[Publius Papinius Statius]], [[Dante Alighieri]] [[Ludovico Ariosto]], [[John Milton]], [[John Keats]], [[Jorge Luis Borges]]
|weboldal=
|aláírás=
|megjegyzés=
}}

'''Publius Vergilius Maro''' ([[Virgilio|Andes]], [[Mantova|Mantua]] közelében, [[Kri. e. 70]]. [[október 15.]] – Brundisium, ma [[Brindisi]], [[Kri. e. 19]]. [[szeptember 21.]]) A '''Vergilius'''ként ismert [[Római Birodalom|római]] költő, [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]] és [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] mellett az [[Caius Octavianus Caesar Augustus|augustusi]] aranykor költőtriászának  legnagyobb [[epika|epikus]] költője. Neve korábban '''Virgilius''' alakban volt ismert. Legismertebb művei az Aeneis című eposz, a Georgica című eposz-„tanköltemény” és a [[Bucolica]] avagy [[Eclogák]](contracted; show full)

=== Ifjúkora ===
[[Fájl:RomanVirgilFolio014rVergilPortrait.jpg|300px|bélyegkép|jobb|5. századi ábrázolás Vergiliusról]]
Vergilius [[Cnaeus Pompeius Magnus]] és [[Marcus Licinius Crassus|Crassus]] első [[consul|konzulátusa]] idején született. A ''[[tóga|toga virilis]]''t 15 éves korában, [[
Kri. e. 55]]-ben kapta meg, pontosan azon a napon, amelyen [[Titus Lucretius Carus]], a híres költő-[[filozófusok listája|filozófus]] meghalt. Ezután apja segítségével retorikát tanult: előbb [[Cremona|Cremonában]], majd [[Milánó|Mediolanumban]] (a mai Milánóban), végül [[Róma|Rómában]]. [[Epidus]] volt a mestere. Tanulótársa volt [[Marcus Antonius]] és Octavianus, a későbbi Augustus császár. Tanulmányai befejeztével ügyvédként kezdett tevékenykedni, de [[ókor]]i források szerint mindössze egyetlen perben vett részt, és abban is igencsak bátortalan, képzetlen szónoknak bizonyult.

[[KrI. e. 44]]-ben meggyilkolták [[Caius Iulius Caesar]]t, s gyilkosai [[Philippi]]nél [[Kri. e. 42]]-ben csatát vesztettek Antoniusszal és Octavianusszal szemben. Mivel Cremona Caesar gyilkosai oldalán állt, ezért területét – s mivel ez nem volt elég, így Mantuáét is – „jutalomként” felosztották a győztesek között. Vergilius segítséget kért birtoka megmentése érdekében egykori tanulótársaitól, így sikerült kis birtokát megmentenie, életét – ókori életrajzainak tanulságai szerint – a szomszédságában letelepített veteránok mégis fenyegették.

(contracted; show full)

A negyedik ekloga kiemelt helyet foglal el a többi közt: ebben Vergilius egy hozzá közel álló család fiúgyermekének jósol az [[Oraculina Sibyllina]] stílusában. A gyermek apja, [[Asinius Pollio]], az [[
Kri. e. 43]] óta, s így a negyvenedik évre is megválasztott [[consul]] Vergilius barátai és pártfogói közé tartozott. A fiú, Asinius Gallus később büszke volt arra, hogy az ekloga az ő tiszteletére íródott, még akkor is, ha a jóslatokból később semmi sem teljesedett be. A jóslat formája ima, magva egy világmegváltó születésére irányuló kívánság.

==== Georgica ====
[[Fájl:Georgicon1602.jpg|bélyegkép|bal|300px|Vergilius Georgica című munkájának első oldala az 1602-es Ricciardi-féle velencei összkiadásból]]
(contracted; show full) egy bűnös csábításnak szívesen engednék”, és így már a szerelméről beszél. Mindazáltal a szórendet nem tarthatjuk véletlennek, a kicsiny megtorpanás a záró spondeus előtt ezt a szép játékot a szavakkal úgy engedi meg lefordítanunk: „Ennek az egynek (ti. a férfinak) szívesen engednék, de hát az bűn volna”. Jellemző, hogy a szakirodalomban komoly viták folytak arról, hogy vajon tényleg érthette-e így a szerző, mert tudomásunk szerint Rómában a hagyományos testhelyzetben a nő feküdt fölül.

=== Halála ===
[[
KrI. e. 19]]-ben, a nagy műtől kimerülten, Görögországba utazott. [[Megara (attikai)|Megarában]], minden bizonnyal napszúrás következtében belázasodott. Már az úton találkozott Augustusszal, aki épp Rómába tért vissza keletről jövet. Nem akart elszakadni tőle, de a tengeri hazaút nem tett jót neki, még jobban elgyengülve érkezett Brundisium kikötőjébe, ahol október 21-én meghalt. Nápolyban temették el, a [[Puteoli]]ba (ma [[Pozzuoli]]) vezető országút mentén, a második útjelző kőnél.<ref>Pecz József: Óko(contracted; show full){{portál|ókor||Ókori Róma| }}

<!--{{kiemelt}} Jogi problémák tisztázásáig kiemelt státus felfüggesztve.-->

{{DEFAULTSORT:Vergilius Publius Maro}}
[[Kategória:Ókori római költők, írók]]
[[Kategória:Kezdőlapon szerepelt szócikkek]]
[[Kategória:
KrI. e. 70-ben született személyek]]
[[Kategória:KrI. e. 19-ben elhunyt személyek]]