Difference between revisions 13562802 and 13564304 on huwiki

{{korrektúra}}
{{forma|1=}}
{{horror}}
{{lektor}}
[[File:Packing for a trip, first aid included.jpg|thumb| 240px|[[Utazás|Utazási]] kit elsősegélynyújtáshoz. [[2008]]. Aprilis 20., 22:13.[http://www.flickr.com/photos/23927132@N05/2429319361/ Délkelet-Ázsiai utazás.] ]]
[[File:Svet 2009.PNG|thumb| 230px|A Föld országai 2009-ben.]]
(contracted; show full)

Napjainkban egy nemzetközi [[repülőtér]] közelében lakó helyi lakosnak, aki soha életében nem járt [[trópusok|trópusi]] [[ország]]ban, komoly esélye van arra, hogy [[Malária|maláriát]] kapjon, mert nemcsak a [[Turisták típusai|turisták]], hanem a „vektorok" is utaznak. A nemzetközi  utazások számának ugrásszerű növekedése miatt a [[Magyarország|Magyarországon]]
   dolgozó [[családorvos|családorvosnak]] is szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy furcsa tünetekkel jelentkező beteget észlel, vagy az utazni készülő turista felkeresi családorvosát utazási tanácsért. 

(contracted; show full)
:Alkalmazás:
:Izomgörcs és izomfájdalmak pl.: lumbágó, vállövi szindróma, reumatoid artritisz, zúzódás, rándulás, porckorongsérvhez társuló izomfájdalom kezelésére, sérülés okozta izompanaszok enyhítésére, valamint a törzs fokozott izomtónusa, görcsös fájdalom, hátfájás csökkentésére. Fekete özvegy pók csípése okozta izomgörcsök speciális antidótummal együtt.<br />
<br />

⏎
== Védőoltások nemzetközi utazóknak==
[[File:Percentage population living on less than 1 dollar day 2007-2008.png|thumb|140px|left
|A napi 1 dollárnál kevesebből élő lakosság 2007-2008-ban a Földön.]]
[[File:AirFranceVacCenter.JPG|thumb|120px| Air France Védőoltások Központja, 148 rue de l'Université, 7. kerület Párizs. 2010.]]
[[File:Vaccination-polio-india.jpg|thumb|120px| Gyermek polio védőoltás, India. 2006. ]]
[[File:Typhoid inoculation2.jpg|thumb|120px|Tifusz immunizálás inokulációval. Dr. Schreiber  San Augustine-ból tífusz vakcina beoltását végzi egy vidéki iskolában, San Augustine-megye, Texas. Április, 1943. ]]
[[File:Malaria prevention-Indoor Residual Spraying (IRS)-USAID.jpg|thumb|120px|Malária prevencó-Beltéri, reziduális permetezése egy lakásnak, Mozambikban. 2008. január 28., 06:03:23]]
[[File:CDC adult immunization 2007.png|thumb|120px|CDC felnőtt immunizálás 2007.]]
[[Védőoltás|Védőoltások]] tervezése<ref>http://www.oek.hu/oek.web?to=753,752,836,11&nid=209&pid=1&lang=hun</ref>, [[Oltás|oltási]] javaslat számos tényezőtől függ: az utazó életkora, anamnézisében felvett védőoltások, nemzetközi utazások története, születési hely (ország), és az ország, ahol ő nevelkedett. Az utazó jelenlegi egészségi állapota (pl. [[AIDS]]-es, [[terhesség]]). A jelenlegi [[Járványtan|járványügyi]] helyzet az adott [[ország]], adott [[Település|településén]]. A látogatni kívánt [[ország]], szálláshely és étterem típusa. A helyi [[Lakosság|lakossággal]] történő kapcsolat mértéke. Az immunizálás ideje és az utazás indulási időpontja között szükséges bizonyos mértékű expozíciós idő a védőoltás hatásosságának kialakulásához. A ''last minute'' utak a ''védőoltás'' szempontjából ritkán hagynak időt a teljes körű ''immunizálás'' eléréséhez az indulás kezdő időpontjáig. 

Ez az idő legkevesebb 30 nap, vagyis az utazás előtti felkészülést 40 nappal az utazás előtt el kell kezdeni. Az [[utazás]] előtti [[utazás-orvostan|utazás-orvostani]] tanácsadás a [[védőoltás|védőoltások]] kiválasztásán, a részletes adat-, és anamnézis felvételen, valamint a személyes beszélgetésen alapszik. Az ''utazás'' körülményei, időtartama, az utazó kora, [[Egészség|egészségi]] állapota ([[krónikus]] [[betegség]], [[Psziché|pszichés]] zavarok, állandó [[Gyógyszer|gyógyszerek]], ''immunhiányos'' állapot, [[Műtét|műtétek]], [[allergia]] stb.), a [[terhesség]] lehetősége, az eddigi [[Védőoltás|védőoltások]] és egyéb tényezők figyelembevételével történik a kockázat felmérése. 

A [[fertőzés]] átvitelének módja szerint nem egyforma a kockázat. Az [[élelmiszer|élelmiszerekkel]], folyadékkal, [[Víz|vízzel]], ''légutakon'' vagy ''vektorok'' révén terjedő [[Betegség|betegségek]] az utazók tömegét veszélyeztetik. Ezek megelőzése aspecifikus profilaxissal (óvintézkedések) vagy védőoltással, ha lehet együttesen történik. Alkalmazásuk igen fontos a betegségek behurcolása, terjedése és az egyén szempontjából egyaránt<ref>http://www.gideononline.com/</ref>.<br />

'''<small>Javasolt expozíciósidő az oltások és az utazás között</small>'''
:{| border="2" cellspacing="0" cellpadding="4" rules="all" style="margin:0; border:solid 1px #AAAAAA; border-collapse:collapse; background-color:#F9F9F9; font-size:85%; empty-cells:show;"
|-
! Fertőzés !! 60 nap  !! 28 nap !! 14 nap !! 10 nap !! 7 nap
|-
| '''Kötelező''' ||  ||  ||  ||    ||
|-
| Sárgaláz ||  ||  ||  ||  Stamaril ||  
|-
| Meningitis (Szaúd-Arábia)  ||   ||    ||   ||   ||  Mencevax
|-
| '''Ajánlott''' ||  ||  ||  ||  ||
|-
| Hepatitisz A ||   ||    ||  Avaxim Havrix Vaqta ||    || 
|-
| Hepatitisz B ||  || Engerix B HBVAX Pro  ||    ||    ||  
|-
| Veszettség || ||  Rabipur Rabivac Verorab ||  ||    || 
|-
| Kolera (ETEC) ||   || ||  || Ducoral (AP)  || 
|-
|  Typhus abdominalis ||   || ||   || Typherix  || Ducoral
|-
| Kullancs-encephalitis ||   || ||   || FSME Encepur   ||   
|-
| '''Egyéb''' ||  ||  ||  ||    ||  
|-
| Diftéria- Tetanusz || Oltási rend szerint  ||    ||   ||   ||   
|-
| Polio ||  ||  ||  ||     ||   Dultavax Boostrix Polio
|-
| Influenza   ||  Szezonális  || ||  ||  ||  
|-
| Pneumococcus   || Szezonális  || ||  ||  ||  
|-
| MMR (morbilli, mumpsz, rubeola)  || Oltási rend szerint   ||  ||   ||   ||  
|-
|  Varicella   ||   || ||  ||  || 
|-
| Gammaglobulin ||   || ||  ||  || +  
|}
<br />
'''<small>Oltásbiztonsági információk:</small>'''<br />
:[http://www.oltasbiztonsag.hu/?Nyit%F3lap&pid=1 Oltásbiztonság]
:[http://www.oek.hu/oek.web?to=753,752,836,11&nid=209&pid=1&lang=hun Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont]
:[http://www.gideononline.com/ Gideononline, globális fertőző betegségek adatbázisa]
=== Dél-Európában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások===
[[Image:Europe subregion map UN geoschme.svg|left|thumb|140px|Dél-Európa az ENSZ definíciója szerint.
(zöld színnel):
{{legend|#4080FF|[[Észak-Európa]]}}
{{legend|#00FFFF|[[Nyugat-Európa]]}}
{{legend|#FF8080|[[Kelet-Európa]]}}
{{legend|#00FF00|Dél-Európa}}]]
[[Fájl:Antibody.svg|thumb|120px|Sematikus diagram egy antitest és antigén összekapcsolódásáról.  Könnyű láncok a világosabb kék és narancssárga, nehéz láncok sötétebb kék és narancs. 2007.]] 
* Kötelező [[védőoltás]]: -
* Javasolt védőoltások: [[Hepatitis]] A Hepatitis B [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Kullancs]]-[[encephalitis]]<br />

'''Országok'''<br />
[[Albánia]], [[Andorra]], [[Ausztria]], [[Bosznia-Hercegovina]], [[Bulgária]], [[Franciaország]], [[Gibraltár]], [[Görögország]], [[Magyarország]], [[Liechtenstein]], [[Horvátország]], [[Macedónia]], [[Málta]], [[Monaco]], [[Olaszország]], [[Portugália]], [[Románia]], [[San Marino]], [[Szerbia és Montenegro]], [[Szlovénia]], [[Spanyolország]], [[Svájc]]<br />

'''Életmódbeli tanácsok'''
* [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés  
* [[Hasmenés]] elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés 
* Biztonságos [[szex]] 
* [[Orvos|Orvosi]] beavatkozások elkerülése, nozokomiális fertőzések átvitele sok területén, mert nem megfelelő infekciókontroll eljárások. Szűrése a vérnek transzfúzió előtti nem megfelelő sok kórházban.
* Gépjármű balesetek és sérülések kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt 
==== Ízeltlábúak által közvetített fertőzések ====
[[File:Malaria prevention-Insecticide treated bed net-PMI.jpg|thumb|120px|Malaria prevenció-inszekticid szerrel kezelt szúnyogháló, Tanzánia. 2006.]]
Jellegzetességeik a véglények, férgek  vérszívó vektorok által terjesztett megbetegedéseknek:
* kórokozó a külvilágban nem fordul elő
* kórokozó örökös parazita életmódot folytat
* vektor szabja meg a betegség földrajzi elhelyezkedését
* minden kórokozónak specifikus vektora van
* térben endémiák alakulnak ki, időbeli előfordulásuk szezonális
* fertőzés elleni küzdelem: a beteg elkülönítése és gyógyítása, vektor-irtás, immunizálás<br />
===== [[Nyugat-nílusi láz|Nyugat-nílusi láz]], WNF =====
[[File:Global distribution of West Nile virus-CDC.gif|thumb|140px|left|Nyugat-nílusi láz globális eloszlása. 2006. Védőoltás nincs. Gyógyszeres terápia tüneti. [http://cid.oxfordjournals.org/content/45/8/1039.long oxfordjournal]]]
[[File:West Nile virus transmission cycle.jpg|thumb|120px|Nyugat-nílusi vírus átvitelének ciklusai. 2012.]]
[[Románia|Romániában]]<br />

Az emberi megbetegedések megelőzésére még nem fejlesztettek ki [[védőoltás|védőoltást]]. [[Tünet|Tüneti]] terápia a lehetséges [[Gyógyszer|''gyógyszeres'']] kezelés.<br />

A Nyugat-nílusi [[vírus]], RNS-vírus (Flaviridae, Flavivirus) által okozott [[Fertőzés|fertőző]] betegség, 80-85 %-ban tünetmentes. 15-20 %-ban enyhébb tünetek jelentkeznek, melyek nem jellegzetesek, ezért a klinikai kép alapján nehezen különíthetők el más vírusbetegségektől (pl. a [[Dengue-láz|Dengue-láz]] és a [[sárgaláz]] enyhe formája).

Rezervoára a madarak, lovak vére, vektora a szúnyogok (Culex univittatus. Cu. pipiens, Cu. vishnui, Cu. neavei, Coquillettidia, Aedes and Anopheles spp.), vér útján terjed. [[Lappangási idő|lappangási]] idő 3-6 nap. A [[betegség]] bevezető tünetei: ''hányinger'', [[láz]], ''fényérzékenység'', ''izomfájdalom'', ''kötőhártya gyulladás'', ''arcpirulás''. 

Egyidejűleg testszerte [[nyirokcsomó]]-duzzanat mutatkozik, bőrkiütések jelennek meg a törzsön és a végtagokon. Ez az állapot kb. 6 napig tart, melyet gyors javulás vált fel. Idősekben, a betegség második periódusában, [[agyhártya]]-[[agyvelőgyulladás]] alakulhat ki, a halálos szövődmények is náluk gyakoribbak. Jelenleg csak [[tüneti kezelés]] lehetséges. <br />

=====Leishmaniasis, VL, kala-azar, feketebetegség, feketeláz, dum-dum betegség =====
[[File:Leishmaniasis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|140px|left|(DALY), Leishmaniasis országonkénti aránya (100.000 lakos).  2002. Védőoltás nincs. Gyógyszeres terápia van. ]]
[[File:Leishmaniasis life cycle diagram en.svg|thumb|120px|Leishmaniasis életciklus diagram. 2008.]]
[[File:Skin ulcer due to leishmaniasis, hand of Central American adult 3MG0037 lores.jpg|thumb|120px|Fekély leishmaniasistól, közép-amerikai felnőtt. 2006. ]]
[[Franciaország]], [[Olaszország]], [[Portugália]] és [[Spanyolország]].<br />

[[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer|Gyógyszeres]] kezelés:
:''[[Antimon|Antimon]]'' (öt vegyértékű), ''[[Penthamidin]]'', ''Paromomycin'', ''[[Amphotericin B]]'', ''[[Miltefozin]]''<br />

Védekezés: a [[szúnyogcsípés]] megelőzése, a ''törpeszúnyogok'' [[Napnyugta után|napnyugtakor]] és napkeltekor a legaktívabbak (hasonlóan a [[Maláriaszúnyogok|maláriát]] terjesztő szúnyogokhoz). Elektromos rovarriasztó, bőrvédelem rovarriasztóval. Igen kis méretűek, a szokásos szúnyoghálón is keresztül fúrják magukat, speciális szúnyogháló véd ellenük. Ruhaneműn keresztül nem csípnek. A hatóságilag engedélyezett táborhelyeket (általában) rágcsáló és rovarmentesítik. Vadkempingezéskor azonban, az [[állatvilág]] fertőzési láncába véletlenszerűen kapcsolódik az [[ember]].

Paraziták a kórokozók, Flagellate génusz (Leishmania donovani, L. infantum, L. cruzi; rarely, L. tropica). Rezervoár az ember, kutya, róka, vadnyúl, rágcsálók. Vektora repülő élőlények. A vérükben élősködnek. Krónikus láz, fogyás, verejtékezés, hepatosplenomegalia, nyirokcsomó nagyobbodás és pancytopenia, szürke pigmentáció (Kala Azar = "black betegség") tünetei megjelenhetnek késői súlyos stádiumában. 

A [[paraziták]] a [[lép]], [[csontvelő]] és a [[máj]] sejtjeit támadják meg. Gyors kezelést igényel (90% gyógyul). Gyakran téves a diagnózis, ezért gyakran halálos kimenetelű. A turisták által látogatott helyeken főleg [[Csecsemő|csecsemőket]], kisgyermekeket betegít meg. Tünetei a hosszan elhúzódó [[láz]], lépnagyobbodás, vérszegénység, fogyás. Szervezetében, az addig számára ismeretlen kórokozók súlyos, nehezen felismerhető betegségeket alakíthatnak ki. Turistákat ritkán veszélyeztet a [[leishmaniázis]], de a fenti tünetek esetén, jelezni kell, ha fertőzött területen járt az utazó.<br />

===== [[Kullancs encephalitis]], TBE, FSME, Közép-Európai encephalitis =====
[[File:Encephalites tiques.png|thumb|140px|left| Globális előfordulása a kullancs encephalitisnek. 2006. Védőoltás van. Tüneti gyógyszeres kezelés.]]
[[File:TBE symptoms.svg|thumb|120px|Tünetei a kullancs-enkefalitisznek. 2011.]]
[[File:Ixodus ricinus 5x.jpg|thumb|120px|Chelicera a juhok kullancsa,Ixodus ricinus. 2009.]]
[[Svájc]], [[Szlovénia]], a [[közép-európa]]i országok<br />

Kétféle ''oltóanyag'' van hazánkban forgalomban. Mindkettő elölt [[vírusok|vírusokat]] tartalmaz. Az ''immunválasz'' kialakításához két [[védőoltás]] szükséges 1-3 hónap időközzel, melyet 9-12 hónap múlva emlékeztető védőoltás követ. A védőhatás hosszú távú fenntartására 3 év múlva, majd 5 évenként, egy újabb emlékeztető védőoltás szükséges. 60 éves kor felett, az [[immunrendszer]] öregedése miatt, ismét 3 évenként ajánlott az emlékeztető védőoltás. 

A [[védőoltás]] sorozatát ajánlott a hideg évszakban elkezdeni. Ha túl rövid idő áll rendelkezésre a [[kullancs]]-szezon előtt, akkor gyorsított védőoltási sémával hamarabb ki lehet alakítani a védettséget. Erről kérjen felvilágosítást a háziorvosától. A [[Fertőző betegségek listája|fertőzőtt]] területeken huzamosabb ideig kempingezőknek, vadászoknak, állatbefogással-, vagy növénygyűjtéssel foglalkozóknak különösen ajánlott az védőoltás. A védőoltás nem véd a [[Kullancsok|kullancsok]] terjesztette más betegségek, pédául, a [[Lyme-kór|Lyme]]-kór ellen.Védekezésként hatásos lehet a betegséget terjesztői kullancsok, vérszívó [[Ízeltlábúak|ízeltlábúak]] csípésének megelőzése. A vírus okozta fertőzésnek nincs [[Gyógyszer|gyógyszere]], [[Tünet|tüneti]] terápia lehetséges.<br />

[[RNS vírus]] a kórokozó (Flaviviridae, Flavivirus, [[Közép-Európa]]i [[encephalitis]] [[vírus]]). Rezervoár lehet [[rágcsálók]] ([[Apodemus flavicollis]], ''A. sylvaticus'', [[Microtus arvalis]]),  ''Ixodes ricinus'' (Vöröshasú, vagy közönséges [[kullancs]]), [[madár]], [[szarvasmarha]]. Vektora a kullancs. Tejtermékekben jól szaporodik. Tünetei a kullancscsípést követően ritkán alakulnak ki. A fertőzöttek nagyobb hányadánál, 5-14 napos lappangási idő után, enyhe [[influenza]] szerű tünetek lépnek fel ([[láz]], ''fejfájás'', ''végtagfájdalmak''). Néhány nap múlva a panaszok megszűnnek és a beteg teljesen meggyógyul. Előfordulhat néhány napos tünetmentesség után újabb [[Láz (élettan)|lázas]] szak kezdődik, melyet ''fejfájás'', ''tarkómerevség'', ''aluszékonyság'', ''izomfájdalom'' és ''bénulás'' kísérhet. Ezek az  [[Agyvelőgyulladás|agyvelőgyulladás]]ára utalnak. <br />

===== [[Lyme-kór|Lyme-kór]], Erythema migrans betegség, haemorrhagiás [[láz]] =====
[[File:Geographical distribution of reported Lyme Disease cases.png|thumb|140px|left|Bejelentett Lyme-kóros eseteknek. 2011. Gyógyszeres terápia van. Védőoltás nincs. ]]
[[File:Deer Tick life cycle.svg|thumb|120px|Szarvas kullancs életciklusa. 2010.]]
[[File:Erythema migrans - erythematous rash in Lyme disease - PHIL 9875.jpg|thumb|120px|Erythema migrans - kiütés Lyme kórtól, mint a "céltábla közepe", egy marylandi nő hátsó, jobb felkarja. 2007.]]
Keleti és déli országokban<br />

A diagnózis felállítása [[Orvos|orvos i]] feladat, legtöbb esetben [[Antibiotikum|antibiotikummal]] gyógyítható [[betegség]]:
:''Spiramycin'', ''Penamecillin'', ''Doxycycline'', ''Ceftriaxone'', ''Amoxicillin'',  ''Cefuroxime'' <br />

Kontinentális éghajlaton, ahol a [[Kullancsok|kullancsok]] is honosak. Megelőzése a [[kullancs]] csípés kerülésével, és a kullancs korai eltávolításával lehetséges. <br />
A kórokozó egy ''microaerophil spirocheta'', Borrelia spp. (B''orrelia burgdorferi''; ''B. afzelii'', ''B. garinii''). Rezervoár lehet kullancs, szarvas, rágcsáló, madár. Vektora kullancs (Ixodes, Amblyomma). Lappangási idő tünetei 2 nap és 4 hónap között jelentkeznek, a friss [[Fertőzés|fertőzésre]] utaló bőrtünet a [[kokárda]] szerű, terjedő ''bőrpír'' formájában. Ritkábban a [[Fül|fülcimpán]] és az [[Ízület|ízületek]] felszínén vastag gyulladt folt alakul ki. Ideggyulladás tüneteivel jár, amelyek tünetei a ''fejfájás'', ''hallászavar'', ''arcidegbénulás'', [[agyhártyagyulladás]] a csípés után 1-3 hónappal léphet fel. Késői, kóros immunreakció következményei a változatos, hullámzó ízületi gyulladásos elváltozások. <br />

==== Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőzések ====
===== Utazók hasmenése, TD, [[E. coli]], [[Salmonella]], [[Shigella]], Campylobacter =====
[[File:Diarrhoeal diseases world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|140px|left|(DALY) a hasmenéses betegségek országonkénti aránya (100.000 lakosra). 2004. WHO.]]
[[File:Cholera feces.jpg|thumb|120px|Kolerás beteg széklete. 2004.]]

A legtöbb esetben a [[Betegség|betegséget]] (travelers diarrhae, TD)  [[Mikroorganizmusok|mikroorganizmusok]] okozzák, amelyek vagy a ''tápcsatornát'' károsítják, vagy az itt történő ''vízfelszívódást'' zavarják. A hasmenést [[vírusok]], [[baktériumok]] és [[egysejtűek]] okozhatják. Jelenleg csak a [[hastífusz]] és a [[kolera]] ellen van [[védőoltás]]. Ajánlatos oltani azokat, akik olyan helyre utaznak, ahol a ''közműellátottság'' szegényes. A baktérium tokanyagát tartalmazó oltóanyag jelentéktelen helyi fájdalmat, lázat okozhat, 3 évre nyújt védelmet. [[Kolera]] megbetegedés az ismert turista helyekre látogatókat nem fenyegeti, így védőoltásuk nem indokolt.<br />

===== [[E. coli]] =====
[[File:Flagellum base diagram-fr.svg|thumb||120px|Az ostor (csillók) feladata, hogy meghajtsa az E. colit, propellerként fotog. 2007.]]
[[Védőoltás]] nincs. Enyhébb esetekben tüneti terápia. Kerülje hasmenést-gátlókat és antimikrobiás szereket, súlyosabb esetben antibiotikumok adandók:<br />
:''Levofloxacin'', ''Rifaximin'', ''Ampicillin'', ''Cefotaxim''<br />

[[Escherichia coli]] (fakultatív [[gram-negatív]] [[Bacilli|bacilus]]) enterotoxikus törzse által okozott vizes hasmenéssel járó fertőző betegség. Rezervoár, baktériumgazda a fertőzött ember, emlős széklete, amelyből a fertőzött székletben élő baktérium szennyezett étellel, itallal kerül be az egészséges szervezetbe szájon keresztül. A lappangási idő 1 - 3 nap. Vizes hasmenés és vérhas, gyakori utazók és csecsemők között, vérzéses colitis és hemolitikus urémiás szindróma is.

Hosszabb külföldi utazásra megfelelő antibiotikumokat érdemes vinni, ill. a konyhai higiénére ügyelni kell! Felnőttkorban a külföldi utakkal kapcsolatban fellépő "utazók hasmenése" kb. 80%-ban enterotoxikus E.coli fertőzés miatt alakul ki. A fertőzés a nem megfelelő konyhai higiéné miatt alakul ki, fertőző forrás lehet a beteg, a lábadozó ill. a tünetmentes kórokozó-hordozó. A lappangási idő 24-72 óra. Legfontosabb tünet a hirtelen kezdődő,gyakori, híg hasmnés (akár napi 10-szer is), ritkán hányás, láz előfordul.

===== [[Hastífusz]], paratifusz =====
[[File:Salmonella typhi typhoid fever PHIL 2215 lores.jpg|thumb|120px|Salmonella typhi okozta  typhoid láz. Tünetei: tartós láz (39°C - 40°C), gyengeség, hasi fájdalmak, fejfájás, étvágytalanság, egyes esetekben rózsaszín foltok a beteg mellkasán. 1964.]]
Délkeleti és délnyugati [[Európa|európai]] országokban endémiás.<br />

Jelenleg [[Magyarország|Magyarországon]] a [[baktérium]] tokanyagát tartalmazó [[vakcina]] van forgalomban, amely 3 évre védelmet biztosít. A védettség kialakulásához kb. 10 -14 nap szükséges. Kétéves kor alatt, a tokanyagot tartalmazó oltóanyag nem alakít ki megfelelő védőhatást. [[Gyógyszer|Gyógyszeres]] terápia:
:''Ciprofloxacin'', ''Leflokin'', ''Azithromycin'', ''Rifaximin'', ''Amoxicillin'', ''Co-trimoxazol'', ''Ceftriaxone''  <br />

A [[Salmonella|Salmonella typhi]] (fakultatív gram-negatív bacilus), melyet a fertőzött emberek [[Széklet|székletükben]] ürítenek. Széklettel szennyezett ''étel'', ''tárgyak'', ''piszkos'' kéz közvetíti egyik [[Emberi test|emberről]] a másikra . Rossz 'közműellátottságú'', zsúfolt helyeken [[Járvány|járványos]] formában tör ki, ha az [[ivóvíz]] fertőzött széklettel szennyeződik. <br />

A baktériumok megtapadnak a [[vékonybél]] és [[vastagbél]] [[Nyirokmirigy|nyirokmirigyeiben]], ott fekélyt okozhatnak és bekerülnek a [[vér|véráramba]]. A hastífusz nem feltétlenül [[Hasmenés|hasmenéssel]] járó [[betegség]], amely a [[láz]] ellenére jellegzetesen alacsony [[pulzusszám]], ''fejfájás'', ''influenzaszerű'' tünetek kísérik. Súlyos esetekben [[szív]], [[Idegrendszer|idegrendszeri]] és ''bélrendszeri'' szövődményekkel járhat.<br />

===== Brucellosis =====
[[File:B.melitensis in Europe.svg|thumb|140px|left|B.melitensis Európában, 2006. (piros-megerősített fertőzés; narancs-klinikai tünetek megerősítve)]]
[[File:Patient with Brucellosis.jpg|thumb|120px|Brucellosisos beteg, más néven: Máltai láz, Hullámzó láz. (1968, Csehszlovákia.)]]
Déli országokban fordul elő<br />
A szakszerű célzott, [[Antibiotikum|antibiotikus]] kezelés érdekében a beteget az akut szakban lehetőleg [[Kórház|kórházba]] kell utalni, mert a betegség kimenetele az akut szakban alkalmazott helyes kezeléstől függ.<br />
Gyógyszeres kezelés:
:''[[tetraciklin]]+ [[gentamycin]]'', ''[[Rifampicin|rifampicin]]'', ''[[Ceftibuten]]'', ''[[limeciklin]])''<br />

Kórokozó a Brucella melitensis (aerob grám-negatív bacillus)] elsősorban [[Fertőzés|fertőzött]] [[tehén]], [[kecske]], [[juh]], [[sertés]], kutya, prérifarkas és caribou hordozza. Emberről [[Ember|emberre]] nem terjed. Közvetlen érintkezés a fertőzött [[Állatok|állatokkal]], váladékaikkal, pl. ellésnél való segédkezés közben, vágóhídon vagy a fertőzött állatok tejének és tejtermékeinek fogyasztása (ez utóbbi esetben a ''brucellosis'' járványosan is előfordulhat). 

Lappangási ideje változatos, leggyakrabban 5-30 nap, esetleg hosszabb is lehet. Fontosabb tünetek a lassú kezdet, continua, intermittáló vagy szabálytalan [[Láz (élettan)|lázmenet]], erős izzadás, [[Ízület|ízületi]] és izomfájdalmak, [[lép]]- és májduzzanat. [[Abortusz|Abortív]] esetek is előfordulnak. Gyakori a hónapokig, esetleg évekig tartó idült lefolyás.

A brucellosis az ''állatgondozók'', ''állat-egészségügyi'' és [[vágóhíd|vágóhídi]] dolgozók [[foglalkozási betegség]]e, de vadonélő állatokkal kapcsolatba került emberek is fertőződnek. A [[fertőzés]] megelőzésére általános ''higiénés'' és munka-egészségügyi rendszabályokat kell foganatosítani. [[Terhesség|Terhes]] [[Nő|nők]], 16 évesnél fiatalabbak és olyanok, akiknek kezén nyílt [[seb]] van, beteg állatok gondozásával nem foglalkozhatnak.

===== [[Hepatitis|Hepatitis A]], HAV, fertőző májgyulladás =====
[[File:Distribution of Hepatitis A.PNG|thumb|140px|left|Hepatitis A megoszlása, 2006. (sötétvörös: magas; piros: közepes - nagy; sárga: alacsony - közepes;szürke: alacsony)]]
[[Fájl:Jaundice eye.jpg|thumb|120px|A ''sárgaság'' a [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[vírus]] okozta [[betegség]], amely abban nyilvánul meg, hogy a ''kötőhártya'' és az arcbőr megsárgul. Védőoltás van. Gyógyszeres terápia tüneti.]] 
[[Délkelet-Európa|Délkelet-Európai]] országokban magas az előfordulásuk<br />
Két módja van a védelemnek, az egyik, amely azonnali hatást [[gamma-globulin]] adásával lehet elérni, ez azonban csak 6 hétig tart. A másik az [[védőoltás|aktív védőoltás]] elölt [[Vírus|vírust]] tartalmaz. Az első védőoltás után 6-12 hónapos, a második után 10-15 éves védelem alakul ki. Csak tüneti kezelés lehetséges fertőzés esetén.<br />

A [[hepatitis]] A RNS-vírus (Picornaviridae, Hepatovirus), amely [[Emberi test|emberi]] érintkezéssel (''piszkos kéz'') - különösen rossz ''közműellátottság'' és ''zsúfoltság'' esetén - terjed. Betegségük elején, [[Széklet|székletükkel]] ürítik a fertőzöttek a [[Vírus|vírust]]. Az ''ételt'' készítő személyzet gyakran a [[járvány]] okozója, nagy tömegeket akkor érint, ha az [[ivóvíz]] rendszerbe szennyvíz kerül. A part menti vizekben tenyésztett [[Tenger|tengeri]] [[Állatok|állatokból]] készült nyers vagy nem eléggé átfőzött tengeri ételek, valamint a széklettel [[Trágya|trágyázott]] földben termelt nyers [[Zöldség|zöldségek]] is fertőzöttek lehetnek. A hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el.<br />

Hirtelen kezdet néhány napig tartó [[Láz (élettan)|lázzal]], ''étvágytalansággal'', ''gyengeséggel'' és [[Has|hasi]] [[Fájdalom|fájdalommal]] kezdődik. Néhány nap elteltével ''étvágycsökkenés'', [[hányás]], a [[has]] jobb felső részén [[fájdalom]] vagy ''érzékenység'', továbbá sötét színű [[vizelet]], világos színű [[széklet]], ''sárgaság'' vagy a [[szem]] ''besárgulása'' követi. A [[Gyermek|gyermekek]] gyakran tünetmentesen fertőződnek, enyhe betegségük alatt is vírusürítők, melynek a fertőzés átadásában jelentős szerepe van.<br />

==== Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek ====
===== [[Hepatitis B]], vírusos májgyulladás =====
[[File:HBV prevalence 2005 - strains.svg|thumb|140px|left|HBV prevalencia, 2005. (Magas: nagyobb gyakorisága 8%- sötétpiros; Átlagos: 2-7% - piros; Alacsony: kevesebb, mint 2% - szürke.]]
[[File:Twinrix GlaxoSmithKline - i-hepA & r-hepB-S-Ag - doos Terumo-naald spuiten.JPG|thumb||120px|Twinrix védőoltás - i-hepA & r-hepB-S-Ag.]]
[[Endemikus élőlény|endémiás]] [[Albánia]], [[Bulgária]], [[Románia]]<br />
[[Genetika|Genetikai]] úton előállított [[hepatitis B]] vírus felületi [[Antigén|antigént]] tartalmaz. Az immunreakció kialakulásához két alapvédőoltás szükséges 1-2 hónap időközzel, melyet 12 hónap múlva emlékeztető [[védőoltás]] követ. Három [[védőoltás]] után életre szóló a védettség. Különleges helyzetekben gyorsított védőoltási renddel oltanak. Hazánkban 2000 óta a 14 éveseket kötelezően oltják hepatitis B ellen. Gyógyszeres terápia: expozíció utáni vagy krónikus fertőzés esetén:
:''Peginterferon alfa-2a'', ''Peginterferon alfa-2b'', ''Lamivudin'', ''Adefovir''<br />

A hepatitis B [[vírus]], mely a beteg vagy vírushordozó személy [[Nyál|nyálában]], ''testváladékaiban'' és [[Vér|vérében]] is kimutatható. A ''váladékkal'', [[Vér|vérrel]] szennyezett eszközök is közvetíthetik a [[Fertőzés|fertőzést]]. A [[hepatitis B]] [[fertőzés]] történhet minimális mennyiségű [[Vérzés|vérzéssel]] járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul [[Sterilizálási eljárások a betegellátásban|sterilizált]] ''orvosi fecskendő'' vagy ''injekciós tű'' közvetítésével, [[Kábítószer|kábítószeresek]] körében közös orvosi fecskendő használatával, [[Tetoválás|tetoválással]], ''fülcimpa'' vagy [[orr]] lyukasztása, [[Akupunktúra|akupunktúrával]], testnedvekkel ([[nyál]], [[anyatej]], [[Menstruációs ciklus|menstruációs]] és [[Hüvely|hüvelyváladék]], [[ondó]]).<br />

A kórokozó DNS vírus, (Hepadnaviridae, Orthohepadnavirus). Rezervoár az ember. Vektor nincs. Átvitele vérrel, testváladékkal. A [[májgyulladás]] ''sárgasággal'' és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában [[krónikus]] májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a [[májrák]] leggyakoribb okozója. Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb.<br />

===== [[AIDS|HIV/AIDS]], GIRD,  =====
[[File:HIV-AIDS world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px|left|(DALY) aránya az AIDS országonként (100.000 lakosra). 2009.]]
[[File:Symptoms of AIDS.svg|thumb|120px|AIDS tünetei. 2008. ]]
[[File:HIV Stages.jpg|thumb|120px|AIDS stádiumai. 2006. ]]
[[File:Hiv-timecourse.png|thumb|120px|Hiv időbeli lefolyása. 2004.]]
Mindenütt előfordul.<br />
[[Védőoltás]] nincs. A [[betegség]] [[Vírus|vírusa]] az [[immunrendszer]] bizonyos sejtjeihez kötődik. Az [[immunrendszer]] működését gyengíti, évek során teljesen elpusztítva az un. sejtes védekezést. Nem szokványos [[Kórokozó|kórokozók]], [[daganat|daganatos]] [[Betegség|betegségek]] és az [[idegrendszer]] károsodása okozhatják a [[Halál|halált]]. Minél korábban ismerik fel a betegséget, annál jobbak az eredmények. A [[fertőzés]] tényét ellenanyag-kimutatással lehet bizonyítani. Az [[orvostudomány]] mai állása szerint már lassítani lehet a [[vírus]] szaporodását, így mérséklődik az [[immunrendszer]] károsodása is és a beteg fertőzőképessége is csökken:

:''2 nukleozid + 1 proteáz inhibitor''
:''1 nukleozid vagy 2 + 1 nem-nukleozid'' 
:''1 nukleozid vagy 2 + ritonavir (egyedül vagy lopinavir) + (indinavir, amprenavir, szakvinavir vagy nelfinavir)''

A [[HIV]] (emberi immunhiányt okozó vírus) [[RNS vírus]] (Retroviridae, Lentivirinae), a fertőzött ember (a rezervoár) [[Vér|vérével]], nemi váladékával, vért tartalmazó váladékaival (placenta) és eszközökkel, valamint [[Anyatej|anyatejjel]] vihető át. Utazók számára az alkalmi [[szexuális]] kapcsolat jelenti a legnagyobb veszélyt. Szexuális kapcsolat során, a nyálkahártyán keletkezett apró sérüléseken keresztül jut be a vírus, mely a fertőzött partner nemi váladékában óriási mennyiségben található.

A [[kórokozó]] elterjedése változatos és jelenleg is változó a [[Föld|Földön]]. [[Afrika|Afrikában]], Kelet- és Dél - [[Ázsia|Ázsiában]], Közép- és [[Dél-Amerika]] egyes országaiban főleg [[nemi betegség]]ként terjed. A [[Nő|női]] [[lakosság]] fertőzöttsége igen magas. A szexuális szokások, a ''szexipar'' és a [[turizmus]] kedvez a betegség terjedésének. Az alkalmi nemi kapcsolat veszélye a nemi betegségek és az AIDS tekintetében 200x nagyobb, mint a [[malária]] veszélye. A fertőzöttek 90%-a nem tud betegségéről, felismerésük csak az AIDS tüneteinek megjelenési stádiumában történik!

A fertőzés korai tünetei a fertőzést követően 1-2 hónap múlva, az esetek 30%-ban enyhe, magától múló tünetek jelentkezhetnek. Testszerte ''kiütések'', [[nyirokcsomó]]-megnagyobbodás, ''levertség'', [[láz]], ''izomfájdalom'' léphet fel. Néhány hét alatt maguktól elmúlnak. Ha a [[HIV]] fertőzésnek fennáll a kockázat, forduljon [[Orvos|orvoshoz]]! Késői szövődmények: súlyos ''herpes simplex'' vagy ''moniliasis'', krónikus köhögés, [[hasmenés]], fogyás, nyirokcsomó megnagyobbodása, retinitis, encephalitis vagy Kaposi-szarkóma.<br />

==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ====
===== [[Diftéria]] =====
[[File:Diphterie.png|thumb|120px|left| Diftéria Hotspotok 1997. (WHO). Több mint 100 bejelentett eset(piros).]]
[[File:Diphtheria bull neck.5325 lores.jpg|thumb|120px|Jellegzetes duzzadt nyak, néha a "bika nyakát". 1995.]]
[[Gazdasági rendszer|Gazdaságilag]] elmaradott [[Ország|országokban]] fordul elő főleg, ahol a [[Védőoltás|védőoltások]] nem hozzáférhetők, vagy ahol egyéb okból elmaradtak a [[Gyermekkor|gyermekkori]] védőoltások (pl. vallási meggyőződésből).<br />

Az aktív immunizálásban  részesített [[Gyermek|gyermekeket]] [[csecsemő|csecsemőkoruktól]] többször oltják a [[Betegség|betegséggel]] szemben: ''Di-Per-Te'' védőoltások.<br />
[[Felnőttség|Felnőttek]] védettsége a kor előrehaladtával csökken. Azokba az [[Ország|országokba]] utazó felnőtteknek, ahol a betegség elterjedt (a védőoltásokat nem alkalmazzák) a [[tetanusz]] és [[poliomielitis]] védőoltással kombinált  vakcinát adják: :''Dultavax'', ''Boostrix'' 10 évente<br />

A megfertőzött betegeket passzív immunizálással: ''Equine antitoxin'' <br />
Antibiotikummal kezelendők: ''Erythromycin''  <br />

A rezervoár, a beteg [[ember]] cseppfertőzéssel és tárgyak közvetítésével (csepp, kontaktus, tejtermékek, ruházat) terjeszti a [[Corynebacterium diphtheriae]] [[Baktériumok|baktériumot]], fakultatív gram-pozitív bacillus. [[Láz]], nehezített [[légzés]], rekedt ''köhögés'' és [[nyirokcsomó]]-duzzanat járhat a [[Mandula (anatómia)|mandulákon]] látható jellegzetes szürkés felrakódást. Lepedék és orrfolyás kíséri az orrüregi [[Fertőzés|fertőzést]]. Szövődményként a [[baktérium]] által termelt [[toxin]] [[szívizom]] és ''ideggyulladást'', bénulást okozhat.

==== Talajjal -és a vízzel összefüggő fertőzések ====
===== [[Tetanusz]], merevgörcs =====
[[File:Tetanus world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px|left|(DALY) a tetanusz országonként (100.000 lakosra). 2009. ]]
[[File:Opisthotonus in a patient suffering from tetanus - Painting by Sir Charles Bell - 1809.jpg|thumb|120px|Opisthotonusban szenvedő beteg tetanusztól - a festmény Sir Charles Bell - 1809.]]
[[File:Lock-jaw 2857.jpg|thumb|120px|Risus sardonicus. Arctetánia, összehúzódása a rágó- és nyak-izmoknak. Tetanus bacillus (Clostridium tetani) exotoxinja okozza.]]
Megtalálható globálisan a talajban és a székletben, izolált emberi bélben, és különböző helyi fertőzésekben<br />

A megelőzés legjobb specifikus módja a [[tetanusz]] elleni [[védőoltás]]. A [[Gyermek|gyermekeket]], [[Csecsemő|csecsemőkoruktól]] 11 éves korig kötelezően, ismételt védőoltásban részesítik (''Di-Per-Te'', ''Di-Te''). 21 éves kortól - tetanusz [[fertőzés]] veszélyének elhárítására - 10 évenként emlékeztető védőoltás javasolt (''tetanusz vagy diftéria - tetanusz - poliomielitis'' elleni kombinált oltóanyag). 

Azoknál az [[Utazás|utazóknál]], akik [[1942]] előtt születtek, ellenőrizni kell, hogy az alapoltásokat megkapták-e. Utazók számára javasolt az emlékeztető védőoltás, ha a [[baleset]] kockázata nagyobb, ha hosszabb ideig tartózkodnak külföldön, a természettel való kapcsolatuk közeli - és ha az [[Egészségügy|egészségügyi]] ellátás bizonytalan. Az oltásnak helyi reakciója lehet ([[fájdalom]], ''bőrpír'', ''duzzanat'') esetleg a beadás után [[hőemelkedés]] is jelentkezhet.<br />

Teendők tetanusz-fertőzésre gyanús sérülés esetén:<br />
A megfelelő, szakszerű orvosi, sebészeti ellátás mellett a sérültet védőoltásban kell részesíteni. A korábban alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban részesült (1940. december 31. után születettek, ill. az ennél idõsebbek közül fõként az 1986. évtõl megkezdett kampányoltások során oltottak) sérültek számára elegendõ ''0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid'' adása. 

Ha a seb súlyosan roncsolt, földdel szennyezett, idegen test maradt bent, fejsérülés fordult elõ, sokk, kivérzés, súlyos égési sérülés, radioaktív sugárzás esete áll fenn, akkor a toxoid mellett 1 ampulla ''500 NE “TETIG 500”''-at  kell adni. Ha az alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban részesült személy utolsó oltását egy éven belül kapta és sérülése nem súlyos, nem szükséges tetanusz toxoidot adni. 11 évesnél fiatalabb sérült esetén tetanusz toxoid helyett a védõoltási naptár szerint soron következõ tetanusz toxoid tartalmú oltóanyag (DPT vagy dt) adása ajánlott. 

Alapimmunizálásban és emlékeztetõ oltásban nem részesült (vagy ezt igazolni nem tudó) sérültet 500 NE TETIG 500 immunglobulin és 0,5 ml adszorbeált tetanusz toxoid egyidejű beadásával kell aktív/passzív immunizálásban részesíteni. A sérülés ellátása és az ehhez társuló aktív/passzív immunizálás után a sérült aktív immunizálását folytatni kell a tetanusz elleni teljes védettség (2 oltásból álló alapimmunizálás és legalább 1 emlékeztetõ oltás) eléréséig. Fertőzés esetén
oki és tüneti gyógyszeres terápia:<br />
:''Metronidazole, Penicillin G, Doxycycline, Diazepam''

Sebfertőtlenítés a megelőzés fontos, aspecifikus módja a seb megfelelő kitisztítása és az elhalt szövetek eltávolítása. Az erősen szennyezett vagy mély sebek ellátását, lehetőleg, szakemberre kell bízni. A sebet minél hamarabb tiszta vízzel és szappannal vagy fertőtlenítőszerrel ki kell mosni. Mély sebet zárni nem szabad. 

Okozója a [[Clostridium tetani]](anaerob, spórás, grám-pozitív bacillus), mely [[Föld|földdel]] szennyezett bőrsérülésen keresztül jut a [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]]. A baktérium [[Spóra|spórái]] évekig megmaradnak a [[Talaj|talajban]] és a porban, ellenállnak a [[hő|hőnek]], a szárazságnak, a vegyi anyagoknak és a [[Napfény|napfénynek]]. ''Tetanusz'' [[Fertőzés|fertőzésre]] gyanús sérülések lehetnek: mély, elszennyeződött sebek, nyílt törések, idült fekélyek, állati harapások, szakszerűtlenül végzett tetoválás és füllyukasztás.<br />

A [[Betegség|betegséget]] a [[baktérium]] erős [[toxin|toxinjával]] károsítja az [[Idegrendszer|idegrendszert]], izomgörcsöt okozva. A merevgörcs tünetei általában a sérülés után 7-14 nappal jelentkeznek. A [[toxin]] erőteljes, folyamatos izom-összehúzódást (jellegzetes a ''szájzár'') és heves görcsöket idéz elő, amelyek gyakran légzési és keringési elégtelenség miatt okoznak [[Halál|halált]].<br />

==== [[Zoonózis|Zoonózisfertőzések]] ====
===== [[Veszettség]], rabies =====
[[File:Rabies Free Countries Sourced 2010.svg|thumb|120px|left| SVG világtérkép veszettség-mentes országok (zöld) 2010-ben.]]
[[File:Rabid dog.jpg|thumb|120px|Veszett kutya nyálcsöpögése, amely elsődleges jele a betegségnek. Az utóbbi években több mint 90%-a az eseteknek vadon élőknél jelentkezik. 1955.]]
[[File:Middle Ages rabid dog.jpg|thumb|120px| Fametszet: veszett kutya a középkorban. 2010.]]
Dél-Európában mindenütt van (kivéve [[Gibraltár]], [[Málta]], [[Monaco]] és [[Portugália]])<br />

Az oltóanyag elölt [[Vírus|vírust]] tartalmaz. [[Fertőzés]] alapos gyanúja esetén, az időben elkezdett ismételt [[Védőoltás|védőoltással]] meg lehet akadályozni a [[betegség]] kialakulását. Folyamatosan fennálló veszélyeztetettség esetén célszerű védőoltást adni megelőzés céljából. Az [[állat]] harapásakor [[tetanusz]] fertőzés (merevgörcs) is bekövetkezhet, ennek megelőzésére másik [[védőoltás]] szükséges. Az alapos sebtisztítás, sebellátás mindkét [[betegség]] veszélyét jelentősen csökkenti.  <br />

3 hónapnál hosszabb ideig [[Fertőzés|fertőzött]] területen tartózkodóknak, kisgyermekeknek vagy foglalkozásuk miatt különösen veszélyeztetettek részére ([[zoológus]], [[barlangász]], [[néprajzkutató]], [[vadász]], [[Kerékpár|kerékpárral]], [[Motorkerékpár|motorkerékpárral]] utazók stb.) a 0., 7. és a 21 - 28. napon kaphatnak védőoltást. Veszettségre gyanús sérüléskor újabb védőoltásra szükség van! Tartós veszélyeztetettség esetén 1-2 évenként emlékeztető védőoltást kell adni. A ''fejlődő országokban'' a modern vakcinák esetleg nem hozzáférhetők, így sérülés esetén az orvosi ellátásnak egyéb veszélye is lehet. Védőoltás okozta nem várt reakcióként helyi ''bőrpír'', [[fájdalom]] esetleg [[láz]], [[fejfájás]] léphet fel.<br />

Gyógyszeres terápia csak tüneti:<br />
:''Rabies immune globulin''
:''Szigorúan elkülönítve, szupportív. A Milwaukee protokoll (elhúzódó mély szedáció és támogatás) sikeres bizonyos esetekben.''<br />

[[RNS vírus]] (Rhabdoviridae, Mononegavirales, Lyssavirus) okozza a veszettség tüneteit. Az [[Állatvilág|állatvilágban]] elterjedt [[kórokozó]], [[emlősök]] és [[Rágcsálók|rágcsálok]] fertőzik az [[ember]] közvetlen környezetében élő [[Kutyák|kutyákat]], [[Macskák|macskákat]],  róka, sakál, farkas, mosómedve, mongúz, denevér, ritkán rágcsáló vagy nyúl. Az [[Ember|emberi]] [[fertőzés]] a ''bőrön'' illetve a ''nyálkahártyákon'' keresztül, a [[beteg]] [[állat]] ''harapása'', ''marása'' révén történhet. A [[veszett állat]] teteme is fertőz! Az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Kontinensek|kontinensen]] [[denevérek]], [[vámpírok]] ''fertőzöttsége'' is ismert, ezek tartózkodási helyén, a [[Barlang|barlangokban]] a belélegzett [[levegő]] is tartalmazhatja a [[Vírus|vírust]]. 

A vírus a behatolási kaputól [[idegrost|idegrostok]] mentén halad a [[központi idegrendszer]] felé, ahol [[gyulladás|gyulladást]], majd elhalást okoz. Jellegzetes tünetek az ''idegfájdalom'', ''fejfájás'', [[láz]], [[víziszony]], [[depresszió]] vagy dühroham. A halált a légzésbénulás okozza. A betegség gyógyíthatatlan. A lappangási idő néhány naptól, hónapokig tarthat. Ez alatt az idő alatt van lehetőség arra, hogy védőoltással - a tünetek megjelenése előtt - védelmet alakítsunk ki.<br />

=====Gyakorlati tanácsok kóbor állatok támadásának elkerülésére=====
[[File:Addo Elephant National Park-005.jpg|thumb|120px|Emberevő ragadozók. Kilátóhely az Addo Elephant National Parkban. 2009.]]
[[Fájl:Canis lupus laying.jpg|thumb|120px|Farkas. Canis lupus. 2004.]]
A [[veszettség]] kórokozóját leggyakrabban kóbor [[Kutya|kutyák]], esetleg vadállatok, [[denevérek]], [[Sakál|sakálok]], [[rókák]], [[majmok]] terjesztik. Vannak országok ahol különösen sok kóbor [[állat]] él, ezért a [[betegség]] előfordulása is magas. Tanácsos az állatoktól tisztes távolságban maradni mert, amikor még a veszettség korai szakaszában vannak feltűnő tünetek nincsenek csak a viselkedésük lehet rendellenes. Ha egy vadállat (kutya) fenyegető módon közeledik, ne fusson el, mert akkor ösztönösen harapni fog! Maradjon ''mozdulatlanul'', kézzel a test mellett és kerülje a ''szemkontaktust''!

Ha a [[kutya]] elveszti az érdeklődését ön iránt, lassan távolodjon el és kerüljön ki a látószögéből. Ha ''megtámadja'' a vadállat, próbálja meg a kabátját vagy valami kéznél lévő tárgyat a szájába tömni! Hogyha megharapta, alaposan mossa át a sebet szappanos vízzel, majd fertőtlenítse. Azonnal keressen egy egészségügyi központot ahol megkaphatja  a  [[veszettség]] (rabies, lyssa) elleni immunglobulint (passzív immunizáció) és elkezdhetik  a veszettség elleni oltási sorozatot (aktív immunizáció, mely öt védőoltásból áll). Kérjen a klinikáról oltási bizonyítványt az oltóanyag nevével, beadási dátumával, dózisával kitöltve! 

Ha nem talál olyan helyet ahol passzív ''immunizácíóban'' részesíthetik, térjen haza [[Magyarország|Magyarországra]] amilyen gyorsan lehet. Fontos, hogy a harapás utáni kezelést még a veszettség klinikai tüneteinek a megjelenése előtt megkapja, különben a fertőzés halálos kimenetelű lehet. Akkor is kockázata van a veszettségnek, hogyha a tulajdonos bizonyítja, hogy beoltották az állatot, ezért ha lehet, 10 napig meg kell figyelni! Ha 10 nap után is egészséges, az azt jelenti, hogy nem volt veszett a harapás időpontjában. A megfigyeléstől függetlenül elkezdhető az oltási sor, amely abbahagyható, ha kiderül, hogy a kutya nem veszett. 

Ha közvetlenül állatokkal fog dolgozni, vagy távoli vidéki területeken kirándul, ahol nincs hozzáférhetőség a modern veszettség elleni oltóanyaghoz, ajánlatos az utazás előtti ''preexpositiós'' oltási sor beadása (három oltásból áll). Hogyha ezután harapja meg egy veszettségre gyanus kutya, kevesebb oltást kell kapnia és passzív immunizációra sincs szükség. Ha kisgyerekkel utazik veszettséggel érintett országokba, még inkább ajánlatos a preexpositiós oltás, mivel a gyerekek hajlamosabbak a kóbor állatok cirógatására, és emiatt gyakrabban szenvednek el állatharapást.<br />

=== Észak-Európában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások === 
[[File:Europe subregion map UN geoschme.svg|thumb|120px|left|Észak-Európa sötétkék.]]
[[File:Mono-und-Polymere.svg|thumb|120px|Imunoglobulinok. 2006.]]
* Kötelező védőoltás: -
* Javasolt védőoltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis|Hepatitis B]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Kullancs encephalitis|Kullancs encephalitis]]<br />

'''Országok'''<br />
[[Belgium]], [[Belorusszia]], [[Cseh Köztársaság]], [[Dánia]], [[Egyesült Királyság]], [[Észtország]], [[Finnország]], [[Hollandia]], [[Írország]], [[Izland]], [[Lengyelország]], [[Lettország]], [[Litvánia]], [[Luxemburg]], [[Moldovai Köztársaság]], [[Németország]], [[Norvégia]], [[Orosz Föderáció,]] [[Svédország]], [[Szlovákia]] és [[Ukrajna]]. A terület északi és nyugati része [[Egészségügy|egészségügyi]] és ''járványügyi'' szempontból nem tér el a [[Magyarország|magyarországitól]].<br />

'''Életmódbeli tanácsok'''<br />
* Hideg elleni védekezés, meleg elleni védekezés
* [[Hasmenés]] tüneti kezelésére való felkészülés
* Biztonságos [[szex]]
* [[Orvos|Orvosi]] beavatkozások elkerülése, nozokomiális fertőzések átvitele problémát okoz sok területén, mert nem megfelelő az infekciókontroll. Szűrése a vérnek transzfúzió előtti nem megfelelő sok kórházban.
* Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt. 
==== Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések ====
===== [http://en.wikipedia.org/wiki/Crimean%E2%80%93Congo_hemorrhagic_fever Krími-kongói haemorrhagias láz], CCHF =====
[[File:Crimean-Congo Hemorrhagic Fever.jpg|thumb|120px|izolált hím betegnél diagnosztizáltak krími-kongói vérzéses láz (C-CHF). Krími-kongói vérzéses láz emberről emberre terjed, és az eset-halálozási arány mintegy 30%-os. Ez a széles körben elterjedt vírus Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Kelet-Európában is endémiás. 1969.]]
[[File:Hyalomma tick.png|thumb|120px|left|Hyalomma tick kullanc a vektora a vérzéses láznak. 2006. ]]

[[Orosz Föderáció]] endémiás, [[Bulgária]], a volt [[Szovjetunió]] [[Fekete-tenger]] és [[Kaszpi-tenger|Kaszpi-tenger]] parti területei, volt [[Jugoszlávia]]. <br />

Védőoltás nincs. Terápiája tüneti gyógyszeres kezelés:
:''[[láz]]-és [[Fájdalomcsillapító|fájdalomcsillapítás]]''
:''[[folyadék]]-és [[Elektrolit|elektrolitpótlás]]''
:''Ribavirin''

Haemorrhagiás lázat okozó [[RNS vírus]], [[Bunya|Bunyavírus]]-fertőzés (Bunyaviridae, Nairovirus, CCHF virus), melyet többnyire [[Hyalomma]]-[[kullancs]] terjeszt. Rezervoár [[nyúl]], [[kecske]], [[szarvasmarha]], kullancs, madarak. A beteg ember vagy az állatállomány fertőzött váladéka, ami fertőz. 

Lappangási idő 1-6 nap. Jellemzi a hirtelen fellépő [[láz]], torok-, izom,-fej-,nyak,-hát,-has-fájás, bőr és nyálkahártya [[Vérzés|vérzések]], [[fényérzékenység]], [[hepatitis]] (májgyulladás), [[hányinger]], [[hányás]] és [[nyirokcsomó]]-megnagyobbodás. A halálozás széles határok között mozog attól függően, hogy időben részesül-e a beteg megfelelő [[Egészségügy|egészségügyi]] ellátásban. Mortalitás 30%-os.<br />

===== [[Kullancs encephalitis|Kullancs encephalitis]] =====
[[Balti országok|Balti országok]], [[Finnország]], [[Németország]], [[Lengyelország]], [[Ausztria]], [[Magyarország]], [[Szlovákia]]
===== [[Lyme-kór|Lyme betegség]] =====
[[Balti országok|Balti-országok]], [[Finnország]], [[Németország]], [[Lengyelország]], [[Ausztria]], [[Magyarország]], [[Szlovákia]]

==== Élelmiszer és víz által közvetített fertőzések ====
===== [[Campylobacteriosis]] =====
[[File:Unsafe drinking water 04.jpg|thumb|120px|left| Kislány üveg vízzel Boromatában, északkeleti CAR, közel Chadhot. A hasmenés rendkívül magas 5 éven aluli gyermekek körében. 2007. Junius 18]]
[[File:Campylobacter.jpg|thumb|120px|Campylobacter baktériumok az első számú oka az élelmiszerekkel kapcsolatos emésztőrendszeri betegségeknek 2008.]]

Emelkedő számban fordul elő világszerte. Észak-Európában kicsi a kockázata a fertőzésnek.<br />

Védőoltás nincs. Kezelése tüneti, súlyosabb esetben célzott antibiotikum adható.<br />
:''[[Erythromycin]]'', ''[[Ciprofloxacin|Ciprofloxacyn]]'', ''[[Clarithromycin]]'', ''Azithromycin'', ''Levofloxacin'', ''Trovafloxacin'', ''Pefloxacin'', ''Sparfloxacin'', ''Moxifloxacin'', ''Gentamicin''<br />

A [[Campylobacteriosis|Campylobacter]] [[baktériumtörzs]] (mikroaerofil gram-negatív bacillus) által okozott [[Fertőzés|fertőzéses]] megbetegedés, mely [[Láz (élettan)|lázzal]], [[Hasmenés|hasmenéssel]] jár. A ''Campylobacter jejuni'' hasmenéses megbetegedések kórokozója, az "utazók hasmenése" nevű kórképben is szerepet játszik. Lázas hasmenés vagy vérhas, hányás vagy véres széklet gyakran jelentkezik, súlyos hasi fájdalom utánozza vakbélgyulladás, betegség leggyakoribb a gyermekek körében, és 1-4 napig tart. 

A [[baktériumok]] [[rezervoár|rezervoárjai]] a [[madarak]], [[emlősök]] ([[sertés]], [[szarvasmarha]], [[bárány]]), [[Baromfi|baromfiak]], [[rágcsálók]] bélcsatornája, [[zoonosis]]. Leggyakrabban fertőzött ételek (vektora) fogyasztásával terjed a betegség (nem jól sütött, főzött étetek, [[tej]] révén ). A fejlettebb [[Ország|országokban]] az [[Ember|emberről]]-emberre terjedés gyakoribb lehet. Nem minden fertőzés jár klinikai tünetekkel.<br />

===== Utazók hasmenése =====
[[E. coli]], [[Salmonella|Salmonellák]], [[Giardia]], [[Entamoeba]], [[Shigella]] ritka<br />
Jelenleg csak a hastífusz és a kolera ellen van védővédőoltás. Ajánlatos oltani azokat, akik olyan helyre utaznak, ahol a közműellátottság szegényes. A hastifusz tokanyagát tartalmazó oltóanyag jelentéktelen helyi fájdalmat, lázat okozhat, 3 évre nyújt védelmet. Kolera megbetegedés az ismert turista helyekre látogatókat nem fenyegeti, így védőoltásuk nem indokolt.
===== [[Hepatitis|Hepatitis A]] =====
alacsony előfordulás
===== [[Salmonella|Salmonellosis]] =====
emelkedő számban

==== Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek ====
===== [[AIDS|HIV/AIDS]] =====
[[Ukrajna]], [[Orosz Föderáció]]

==== Zoonózisfertőzések ====
===== [[Veszettség]] =====
[[Endemikus élőlény|endémiás]] (kivétel: [[Finnország]], [[Izland]], [[Írország]], [[Norvégia]], [[Svédország]] és az [[Egyesült Királyság]]).
==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ====
===== [[Diftéria]] =====
[[Belorusszi|Belorussziában]] és az [[Orosz Föderáció]]

===Észak-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások===
[[File:North Africa (orthographic projection).svg|thumb|120px|left|Észak-Afrika]]
[[File:Duerer malaria spleen.jpg|thumb|120px| Albrecht Dürer (1471-1528) egyik vázlat, melynek témája a lépnagyobbodás (splenomegalia). A szöveg így szól: Do der gelb Fleck is vnd mit dem finger drawf dewt, do is mir we („Wo der gelbe Fleck ist und der Finger hindeutet, da tut es weh“). ("Ha a sárga folt, és ahol az ujj, nekem fáj".)]]
Kötelező oltás: - <br />
Javasolt oltások: [[Hepatitis]] A [[Hepatitis]] B [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Gyermekbénulás|Poliomyelitis]]<br />

'''Országok'''<br />
[[Algéria]], [[Egyiptom]], [[Kanári-szigetek|Kanári]]-szigetek, [[Líbia]], [[Marokkó]], [[Nyugat-Szahara]] és [[Tunézia]]<br />

'''Életmódbeli tanácsok'''<br />
* [[UV]] fényvédelem, ''hőség'' elleni védekezés<br />
* [[Malária]] megelőzése: [[rovar]]-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis <br />
* [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt [[víz]], fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés <br />
* Biztonságos [[szex]]<br />
* [[Orvos|Orvosi]] beavatkozások elkerülése<br />
* Édesvízben nem szabad fürödni<br />
* Skorpiócsípések, kígyómarás<br />
* Magas a gépjármű-balesetek száma <br />
* Erőszakos sérülés fordulhat elő<br />
* Vér transzfúzió előtti szűrés nem megfelelő sok kórházban<br />
==== Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések ====
===== [[Malária]] =====
[[File:Paludisme.png|thumb|120px|left|Plasmodium falciparum és chloriquin rezisztencia globális eloszlása. 2006. október 8. [http://www3.chu-rouen.fr/Internet/services/sante_voyages/pathologies/paludisme/monde/afrique/ afrique]]]
[[File:Symptoms of Malaria.png|thumb|120px|Fő tünetei a maláriának. 2009.]]
[[File:Malaria fever.svg |thumb|120px| Testhőmérsékletek adatai négy napon keresztül. Tipikus lázmenetek a malária fertőzés különböző Plasmodium fajok esetén. 2010.]]
[[Chloroquine|''Chloroquin'']] érzékeny malária: időszakosan [[Algéria]], [[Líbia]], [[Marokkó]], Nyugat-Szahara. <br />

[[Malária]]nincs: [[Kanári-szigetek|Kanári]]-szigetek, [[Tunézia]] és [[Egyiptom]]<br />

[[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer|Gyógyszeres]] megelőzés van: az övezetbe utazónak hetente egyszer, két tbl. ''Delagilt'' kell szedni, indulás előtt két héttel kezdve és hazaérkezés után még 4 hétig folytatva.<br />
[[Gyógyszer|Gyógyszeres]] terápia fertőződés esetén:<br />
* Falciparium rezisztens [[kórokozó]]
:''Lumefantrine/Artemether'', ''Quinine + Doxycycline vagy [[Clindamycin]]'', ''Atovaquone/proguanil'', ''Artesunate i.v. súlyos malária''<br />
* Chloroquine érzékeny P. ovale vagy P. vivax 
:''Primaquine''<br />

[[Egysejtű]] ''plazmódium'' ([[Parazita]], [[Protozoa]], Sporozoa, Coccidea, Haemosporida, Plasmodium spp.) a malária kórokozója ([[P. falciparum]], [[P. ovale]], [[P. vivax]], [[P. malariae]]), melyet az [[Anopheles]] szúnyogok ''vérszívás'' közben visznek át egyik emberről a másikra. 4 faja terjedt el, melyek különböző súlyosságú betegséget okoznak. Az [[egysejtű]] lény az [[Ember|emberben]] és a [[Szúnyogfélék|szúnyogban]] is szaporodik. A szaporodási fázis megszakításával előzhető meg, vagy gyógyítható a betegség. Főemlősök a rezervoár (Plasmodium knowlesi), vektora a szúnyogok, vérrel szállítódik egyik emberről a másikra..<br />

A [[szúnyogcsípés]] után, 6 -16 nappal kezdődik ''hidegrázással'', melyet erős ''verítékezés'' követ. Szabályosan (ciklikusan) 48 - 72 óránként ismétlődő rohamokban egymást váltják a láztalan és [[Láz (élettan)|lázas]] időszakok. [[Lép]]-, [[Máj|májduzzanat]], súlyos formában [[Idegrendszer|idegrendszeri]] jelek és [[veseelégtelenség]] a főbb tünetek. A [[Vörösvérsejt|vörösvérsejtek]] szétesése következtében a [[vizelet]] sötét színű lehet. Ritkán előfordul, hogy a malária tünetei hónapokkal az utazás után jelennek meg.<br />

Megelőzésre 2000 m [[tengerszint]] felett nincs szükség és a turisták által látogatott helyek többnyire maláriamentesek. A [[malária]] [[Gyógyszer|gyógyszeres]] ''profilaxisa'' és a [[rovar]]-riasztás (+szúnyogháló) együttesen véd! A maláriát terjesztő [[szúnyog]] napnyugtától napkeltéig [[Csip|csíp]], ekkor kell fokozottan óvni magunkat. Jól szellőző, hosszú ujjú felsőrész és a bokákat is fedő ruházat a legmegfelelőbb. A szabadon lévő testrészeket rovarirtóval (szúnyogriasztóval) a használati utasításnak megfelelő rendszerességgel - kell védeni, erre több készítmény is forgalomban van:
:''Protect B'', ''Szu -Ku'', ''Autan''<br />

===== Filariasis, nyirokfilariázis, [[fonalféreg]]-betegség =====
[[File:Lymphatic filariasis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|120px|left|A nyirokrendszeri filariasis országonként (100.000 lakosra). 2009.]]
[[File:Brugia malayi.JPG|thumb|110px|Filariasis kórokozója  microfilaria Brugia malayi. Eltérően Wuchereriatól, a mikrofilária ebben a fajban szorosabban csavarodó spirál alakot vesz fel.]]
[[File:Elephantiasis.jpg|thumb|110px|A lába elefantiázisa filariasis férgesség (nematoda) miatt. Luzon, Fülöp-szigetek. 2008. május 27. [http://phil.cdc.gov/phil/details.asp?pid=373 phil.cdc.gov]]]
[[Nílus]]-delta, [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai Afrika]]<br />

[[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer|Gyógyszeres]] terápia van:
:''[[Dietil-karbamazin]] (DEC)'' rendszeres használata profilaxisként, ''[[Albendazol|Albendazol']]' dietil-carbamazine citrát  és albendazol kombináció, ''[[Ivermektin]]'' ivermektin és albendazol kombináció, ''Doxycycline''<br />

A Lymphaticus filariasis okozói [[fonalférgek]] (Paraziták, Nematoda, Phasmidea, Filariae) a ''Wuchereria bancrofti'', ''Brugia malayi'', amelyeket [[szúnyogok]] ([[Aedes]], [[Culex]], [[Anopheles]] és [[Mansonia]]) terjesztenek(vektor). Lappangási idő: 5- 18 hónap. Gyakran nincsenek tünetek, néha visszatérő [[láz]], ágyéki-, hónalji [[Nyirokmirigy|nyirokmirigyek]] [[Fájdalom|fájdalmas]], [[Gyulladás|gyulladásos]] duzzanata. A tünetek maguktól elmúlnak, de hónapok, évek múlva visszatérhetnek. 

Súlyosabb esetben a [[láb]], [[kar]], [[herezacskó]] nagyfokú duzzanata lehet, ezt elefantiázisnak (elefántizmus) nevezik. Ritkán [[asztma|asztmaszerű]] reakció, [[köhögés]], [[légszomj]], ''fehérvérsejtszám'' emelkedéssel jár. Ez a forma jól kezelhető [[dietil-karbamazin]]t tartalmazó tablettával. [[Trópusok|Trópusi]] pulmonális eosinophilia egy potenciálisan súlyos progresszív tüdőbetegség, amely éjszakai köhögéssel, sípoló légzéssel, lázzal, az immunrendszer hiperreaktivitásával jár, amit a tüdő kapillárisokban szaporodó kórokozók okoznak, a ''mikrofiláriák''.<br />

===== [http://en.wikipedia.org/wiki/Rift_Valley_fever Rift-völgyi láz], Rift-völgyi encephalitis, RVF =====
[[File:Rift valley fever distribution.jpg|thumb|120px|left|Megoszlása ​​a Rift-völgyi láznak Afrikában (kék: járványos betegségek és jelentős kitörés Zöld: ismert, bizonyos esetekben, időszakos vírus izolálás vagy szerológiai bizonyíték van. 2007.]]
[[File:Rift Valley fever tissue.jpg|thumb|120px|Ez a transzmissziós elektronmikroszkópos mikrokamera (TEM) ábrázolta erősen kinagyított szövet, amely fertőzött a Rift-völgyi láz (RVF) vírusával. 2006.]]
Gócokban [[Egyiptom|Egyiptomban]]<br />

[[Védőoltás]] nincs. Kezelése jelenleg csak tünetileg lehetséges. 
:''Ribavirin''?

Megelőzés rovarriasztók használatával, [[szúnyogcsípés]] elkerülésével lehetséges.<br />

Kórokozója egy Phlebo[[vírus]] (RNS vírus, Bunyaviridae, Phlebovirus), amelyt [[Aedes]] és [[Culex]] moszkitók ([[szúnyogok]]) terjesztik [[Állatok|állatokról]] ([[Rágcsálók|rágcsálok]], [[Birka|birkák]], [[Szarvasmarhák|szarvasmarhák]], [[háziállatok]]) az emberre. Ízeltlábú vektor (szúnyog, kullancs) úgy terjeszti, hogy viraemiás emlősök (rágcsálók) vérének szívásával fertőződik, élethosszig fertőzött marad és transzováriálisan az utódok is fertőződnek. Leginkább azok a személyek betegszenek meg, akik a fertőzött állatok vérével közvetlenül érintkeznek (pl. farmon dolgozók, mészárosok, állatorvosok). A turisták körében nagyon ritka a megbetegedés.

A betegség tüneteinek lappangási ideje 3-7 nap. A betegség bevezető tünetei hirtelen magas [[Láz (élettan)|lázzal]] (néhány nap alatt megszűnik), [[izom]]- és [[Ízület|izületi]] [[Fájdalom|fájdalommal]], [[fejfájás|fejfájással]] kezdődik. A [[Sárgaláz|sárgalázhoz]] hasonlóan, a kóros eltérések a [[Máj|májban]], [[Vese|vesében]], [[Lép|lépben]] észlelhetők. Az esetek 5 %-ban a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] pontszerű [[Vérzés|vérzések]], véres [[széklet]], vérhányás alakulhat ki. Szövődményként súlyos [[Vérzés|vérzések]], [[Idegrendszer|idegrendszeri]] tünetek, [[vakság]] fordulhatnak elő ([[encephalitis]], [[hemorrhagia]], beteg megvakulhat a [[retina]] [[Vasculitis|vasculitise]] miatt).<br />

===== [[Dengue-láz]], csonttöréses láz =====
[[File:Dengue06.png|thumb|120px|left|A térkép a [[dengue-láz]] megoszlását mutatja a világban. Piros: Epidémiás dengue területek. Kék: Aedes aegypti.2006. Mindössze 7 hét alatt Brazíliában 204.640 dengue esetet regisztráltak, ami járványnak tekinthető.<ref>http://vaccinenewsdaily.com/medical_countermeasures/322653-brazil-hit-by-dengue-outbreak/</ref>]]
[[File:Dengue world map - DALY - WHO2004.svg|thumb|120px|Életkor-standardizált fogyatékossággal korrigált életévre, a Dengue aránya országonként (100.000 lakosra). 2009.]]
[[File:Dengue fever symptoms.svg|thumb|120px|Dengue-láz tüneteinek sematikus ábrázolása. 2011. ]]
[[File:Course of Dengue illness.png|thumb|120px|A kurzus a Dengue betegség. Alapján WHO iránymutatások 2009.[http://whqlibdoc.who.int/publications/2009/9789241547871_eng.pdf WHO Dengue]]]

[[Egyiptom]], [[Kelet-Afrika]]<br />

[[Védőoltás]] nincs. Tüneti [[Gyógyszer|gyógyszeres]] kezelés, lázcsillapítás, ágynyugalom szükséges. El kell különíteni a maláriától, ami azonnal gyógyszeres kezelést igényel. A szúnyog csípésétől kell óvakodni: A bőrt szúnyogriasztóval kell befújni. A zárt helyiséget rovarriasztóval, az alvóhelyet impregnált szúnyoghálóval kell védeni.<br />

Kórokozója a [[Dengue-láz|Dengue]] [[vírus]] (RNS vírus, Flaviviridae, Flavivirus), melyet emberről emberre [[szúnyog]] - ''Aedes-félék'' visz át csípésével. Ezek a [[Szúnyogfélék|szúnyogok]] a [[malária]] terjesztőiével ellentétben - főleg napközben csípnek. [[Város|Városokban]] élnek, házkörüli kisebb vizekben, esővizes pocsolyában szaporodnak és szívesen pihennek a hűvös lakásban. Rezervoár az ember, szúnyog?, majom (Malajziában és Afrikában). A betegség a legtöbb [[trópusi]] [[Ország|országban]] elterjedt. Körülbelül 2,5 milliárd ember él a [[Fertőzés|fertőzött]] területeken. A lappangási ideje 4-7 nap, súlyos esetekben, elsősorban [[Gyermek|gyermekekben]], [[Vérzés|vérzések]] alakulnak ki. Utazók is gyakran fertőződhetnek, de a [[betegség]] 90%-ban enyhe tünetekkel zajlik.<br />

A betegség hirtelen magas [[Láz (élettan)|lázzal]], ízületi és izom és csontfájdalommal, hányással kezdődik, esetleg halvány kiütéssel jár. Mérsékelt vérzékenység (orr-, ínyvérzés) kísérheti a betegséget, mely 3 -10 napig tart. A lábadozás lassú, hetekig tarthat, fáradékonysággal, izomgyengeséggel jár. Ismételt fertőzés esetén, súlyos vérzéses formában lép fel. Hosszú távú hatása a súlyos depresszió a betegség után. <br />

===== [[Nyugat-nílusi láz|Nyugat-nílusi láz]] =====
Gócokban Egyiptomban<br />
Bővebben Dél-Európa<br />

===== Leishmaniasis =====
[[Algéria]], [[Kanári-szigetek]], [[Egyiptom]], [[Líbia]], [[Marokkó]], [[Tunézia]], [[Nyugat-Szahara]]<br />
Bővebben Dél-Európa<br />

==== Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek ====
===== Hepatitis E, HEV =====
[[File:Map5 4 HepatitisE sml.jpg|thumb|120px|left| Hepatitis E endémiás elterjedtsége. 2008.]]
[[File:Hepatitis.gif|thumb|120px|Hepatitis vírusok A, E, B, C, D.Virus család, továbbítása, vírus antigének, inkubáció, esélye a krónikus fertőzés. 2008.]]
[[Marokkó]], [[Egyiptom]], [[Algéria]], [[Líbia]], [[Marokkó]]<br />

[[Vakcina]] van: Hepatitis E, rekombináns vakcina Escherichia coli által termelt, felnőtt adag
0,5 ml intramuszkulárisan a 0., 1. és 6. hónapban ''Hecolin''. [[Gyógyszer|Gyógyszeres]] terápia nincs. Tüneti, széklet rendezés stb.

[[RNS vírus]] (Caliciviridae) Hepatitis E vírus. Rezervoár az ember, rágcsálók, sertés. Széklettel fertőzött élelmiszerek terjesztik (víz, kagylók, vér(ritkán), hús(ritkán). Lappangási idő: 30-40 nap. Klinikailag hasonló hepatitis A - nincs krónikus maradványtünetei, súlyos vagy halálos, ha a terhesség alatt szerzett a fertőzés (10%-ról 24%-ügy halálozási arány). Akut betegség általában, beleértve az akut sárgaság, sötét vizelet, étvágytalanság, rossz közérzet, extrém fáradtság, és a jobb felső kvadráns érzékenysége.

===== Utazók hasmenése =====
E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella<br />
Bővebben Dél-Európa
===== Hastífusz =====
Bővebben Dél-Európa
===== Hepatitis A  =====
Valamennyi országban endémiás<br />
Bővebben Dél-Európa

===== Brucellosis =====
gyakori<br />
Lásd előbb

====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B ===== 
igen gyakori<br />
Bővebben Dél-Európa
===== HIV/AIDS =====
Bővebben Dél-Európa
==== Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek ====
===== [[Bilharziózis|Schistosomiasis]], vérmétely fertőzés, [[Bilharziózis|bilharziózis]] =====
[[Fájl:Bilharziose.png|thumb|120px|left|Schistosomiasis elterjedtsége a világban. [[2006]].]]
[[File:Grapevinesnail 01.jpg|thumb|120px|Szőlő [[csiga]] a vektora a vérmétely [[Fertőzés|fertőzésnek]]. 2006. ]]
[[File:Medical Civic Action Program in Shinile Woreda, Ethiopia, 2010 (5119873865).jpg |thumb|120px| Mahammed-Ziad Ahmed diák féreghajtó gyógyszerrel kezeli a családot, Shinile Woreda, Etiópia, 2010.]]
[[Nílus]] völgyében, deltavidékén, [[Algéria]], [[Líbia]]<br />
[[Védőoltás]] nincs, a diagnózis felállítása után [[Gyógyszer|gyógyszeres]] kezelésre van lehetőség:
:''Praziquantel''

Megelőzése lehetséges az [[Édesvíz|édesvízben]] való fürdés kerülése, és nem szabad mezítláb járni. Ha patakon, folyón kell átkelni, válasszuk mindig a kevésbé forgalmas helyeket, és a falu fölötti átkelőt. Az átkelés után azonnal szárítsuk meg a ruházatunkat, mossuk le a bőrünket szappannal. Kellően fertőtlenített, (klórozott) vízben és a tengervízben biztonságos a fürdés.

A ''schistosomiazis'' más néven ''bilharziázis'' - féreg ([[Parazita]], Platyhelminthes, Trematoda, Strigeida, Schistosomatidae: Schistosoma haematobium) által okozott betegség. A kórokozónak több fajtája terjedt el. Rezervoárja a [[csiga]] (Bulinus, Planorbarius, Ferrissia), ritkán [[pávián]] vagy [[majom]]. A fertőzés módja az, hogy a fertőzött ember [[Széklet|székletével]] és [[Vizelet|vizeletével]] ürített féregpetékkel környezetét fertőzi. Ahol nincs [[Csatorna (vízépítés)|csatornázás]], a széklet és a vizelet az édesvizekbe, öntözött területekre jut. Az itt élő csigákba bejutnak a ''féregpeték'', ott fejlődnek és szaporodnak. A csigákból száz számra kerülnek ki a fertőzőképes formák, melyek a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] keresztül jutnak az emberi [[Vérkeringés|vérkeringésbe]]. A kifejlett hím és nőstény 5-10 évig él az emberi szervezetben. A fertőzött édesvízben fürdőző, mosó vagy mosakodó emberek veszélyeztetettek. 

A betegség s behatolás helyén viszkető ''bőrgyulladás'' látható, a köznyelv "úszók viszketegségének" nevezi. 2-3 hét múlva láz (Katayama-láz), ''hidegrázás'', ''köhögés'', hasi görcsök, véres [[hasmenés]], izomfájdalmak, máj-, lép- és nyirokcsomó megnagyobbodás léphet fel. A betegek jelentős hányada kezelés nélkül is meggyógyul, mert a [[lárva]] a bőrben elhal. A fertőzöttek egy részénél krónikus gyulladások léphetnek fel, amelyre sokszor csak a máj és lépmegnagyobbodás, a vérkép eltérése, valamint a véres vizelet figyelmeztet.

==== Zoonózisfertőzések ====
===== Veszettség =====
Bővebben Dél-Európa

=== Kelet-Afrikában előforduló betegségek, kötelező és ajánlott védőoltások ===
[[File:LocationEasternAfrica.png|thumb|120px|left| Kelet-Afrika. 2012. ]]
* Kötelező oltás: [[Sárgaláz |Sárgaláz]] 
* Javasolt oltások: Hepatitis A Hepatitis B Hastífusz Diftéria-tetanusz Veszettség Poliomyelitis Meningococcus meningitis<br />

'''Országok'''<br />
[[Burundi]], [[Comore-szigetek]], [[Dzsibuti]], [[Eritrea]], [[Etiópia]], [[Kenya]], [[Madagaszkár]], [[Malawi]], [[Mauritius]], [[Mayotte]], [[Mozambik|Mozambik]], [[Ruanda]], [[Seychelle-szigetek]], [[Szomália]], [[Tanzánia]] és [[Uganda]]. Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve, kivétel: [[Seychelle]] és [[Mayotte]] szigetek. A [[Fertőzés|fertőzési]] veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.<br />

'''Életmódbeli tanácsok'''
* UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
* Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis -szúnyogriasztás
* Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos szex
* Orvosi beavatkozások elkerülése
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Gépjármű balesetek és erőszakos sérülések
* Kígyómarások
* Szűrése a vérnek transzfúzió előtt nem megfelelő sok kórházban
==== Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések ====
===== [[Sárgaláz]], YF =====
[[File:Yellow fever Africa 2009.jpeg|thumb|120px|left|Sárgaláz fertőzésének kockázata. 2009. ]]
[[File:Aedes aegypti bloodfeeding CDC Gathany.jpg|thumb|120px| [[Aedes aegypti]] [[moszkitó]], a [[sárgaláz]] terjesztője (vektora), vérszívás közben.]]
[[File:Culex sp larvae.png |thumb|120px|Moszkitó lárvák az édesvíz felszínén sűrű csoportban. Culex sp. A Mosquitofish szúnyog lárvákkal táplálkozik az életciklusuktól függetlenül. 2006.]]
[[File:Yellow fever certificate.JPG |thumb|120px| A fényképes oltási igazolvány annak bizonyítéka, hogy a sárgaláz elleni védőoltást megkapta a az igazolvány tulajdonosa. 2009.]]
[[File:Yellow Fever Quarantine Camp Louisiana 1897.jpg|thumb|120px|Sárgaláz-karantén tábora, Louisiana 1897.]]

Mindenütt előfordul [[Kelet-Afrika|Kelet-Afrikában]].<br /> 

Sárgaláz kivétel: [[Comore-szigetek]] és [[Eritrea]], [[Mayotte]], [[Madagaszkár]], [[Malawi]], [[Mauritius]], [[Mozambik|Mozambik]], [[Seychelle-szigetek]]<br />
[[Kenya]] nem kéri a sárgaláz oltás igazolását. De minden országban kérik a sárgaláz oltás igazolását, ha valaki sárgalázzal fertőzött területről érkezik.<br />

[http://www.nathnac.org/ds/c_pages/documents/WHOYFrisk2011.pdf WHO globális lista]<br />
Országok listája: a vastag betűs országokba kötelező az oltás, a többiben egyéni mérlegelés javasolt: '''Angola''' Argentína '''Benin''' Bissau-Guinea '''Bolívia''' Brazília '''Burkina Faso''' '''Burundi''' Csád Ecuador Egyenlítői Guinea '''Elefántcsontpart''' Etiópia '''Francia Guyana''' '''Gabon''' Gambia '''Ghana''' Guinea
Guyana '''Kamerun''' Kenya '''Kolumbia''' Kongó '''Kongói Demokratikus Köztársaság''' '''Közép-Afrikai Köztársaság''' '''Libéria''' '''Mali''' Mauritánia '''Niger''' '''Nigéria''' Panama Paraguay Peru '''Ruanda'''  '''Sao Tomé''' és '''Principe''' '''Sierra Leone''' Suriname Szenegál Szomália Szudán Tanzánia '''Togo''' Trinidad és Tobago Uganda Venezuela Zöldfoki-szigetek<ref>www.utazaselott.hu/sargalaz</ref>

<small>'''Sárgaláz esetek világszerte'''</small> <ref>http://web.gideononline.com/web/epidemiology/index.php?disease=12650&country=G100&view=Distribution&travel=1</ref>
:{| class="wikitable"
|-
! Évek !!  2007  !!   2008   !!   2009  !!   2010   !!   2011
|-
| '''Esetek''' || <small>265</small>  <small>(41 fatal<ref>Wkly Epidemiol Rec 2009 március 27, 84 (13) :97-104.</ref>)</small> || <small>372 (58 fatal<ref>Wkly Epidemiol Rec 2011 január 21, 86 (4) :25-36.</ref>)</small> || <small>136 (21 fatal<ref>Wkly Epidemiol Rec 2011 január 21, 86 (4) :25-36. </ref>)</small>  || <small>737 (0 fatal)</small> || <small>2597  (0 fatal)</small>
|-
|}
[[Védőoltás|Védőoltással]] megelőzhető (Vaccinum febris flavae vivum Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.7.5 - 4.)<ref>http://www.ogyi.hu/dynamic/7_6%20anyaga%20pdf_ek_7_2012//7_6_hianyok/Vaccinum%20febris%20flavae%20vivum_kesz.pdf</ref>. Élő, gyengített vírust tartalmazó, közel 100%-os hatékonyságú oltóanyag (Stamaril Pasteur) áll rendelkezésre <ref>http://www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis/index.php?action=show_details&item=27186</ref>. A védettség egyetlen [[oltás]] beadástól számított 10 nap múlva alakul ki és 10 évig biztosít védelmet. A [[vakcina]] viszonylag ritkán, 2-5 %-ban, az oltást követő 3-6 nap között, viszonylag enyhe tüneteket okoz, amelyek kis duzzanat, enyhe bőrpír, izomfájdalom, fejfájás, hőemelkedés jelentkezik. Oltási szövődmény gyakrabban fordul elő 60 év felettieknél, valamint thymus (csecsemőmirigy) megbetegedésében  szenvedőknél. Ha az oltást követő 10 napon belül az orvos által nem említett tünetek jelentkeznek, azokról az oltó orvost értesíteni kell. Terhes nők és 9 hónapnál fiatalabb csecsemők oltása nem javasolt. Rizikócsoportba tartozók oltása mindig egyénileg mérlegelendő. Szükség esetén az oltási ellenjavallatról igazolást állítunk ki. 

A ''sárgalázzal'' fertőzött betegnek oki kezelésre nincs lehetősége, csak tünetire. [[Kórház|Kórházban]] célszerű ellátni, intenzív ellátásra is szükség lehet. Akut kezelés esetén a passzív immunizálása a tünetek megjelenését nem csökkenti. Ribavirin és más vírusellenes szerek, valamint az interferonoknak nincs pozitív hatása a betegsége<ref>http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0166354207004329</ref><ref>http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18061688</ref>. A tüneti kezelés magában foglalja a folyadékpótlást és fájdalomcsillapító gyógyszerek, mint a paracetamol adását.

[[RNS vírus]] (Flaviridae, Flavivírusok családjába tartozó sárgalázvírus, ellenállóképessége kicsi, hő, fertőtlenítőszerek gyorsan elpusztítják) a kórokozója, amelyet [[szúnyogok]] (Aedes aegypti és a különböző [[Anopheles]] fajok) terjesztenek  [[Dél-Amerika]] és [[Afrika]] [[trópusi]] területein. Fertőzés forrása a fertőzött [[Ember|ember]] (városi sárgaláz), [[majom]], esetleg erszényes állat (dzsungel típusú sárgaláz). Terjedési módja úgy valósul meg, hogy a szúnyogok vérszívás útján fertőződnek és szúrással terjesztik a [[Kórokozó|kórokozót]]. 

Az ''Aedes Aegypti'', (az urbánus formában) és más szúnyogfélék is (a dzsungel formában) szerepelhetnek vektorként. [[Ember|Emberről]] emberre közvetlenül nem terjed. Néhány napos (3-6 nap) lappangás után [[Láz (élettan)|lázzal]], izomfájdalommal, sárgasággal, veseelváltozással, esetleg  vérzéses szövődményekkel  járó betegség, mely kb. 10%-ban halálozással végződik. A fertőzőképesség tartama abban nyilvánul meg, hogy a beteg vére a tünetek megjelenése előtt kb. 2 nappal, valamint a lázas szak első 3-4 napján fertőzőképes. A szúnyog egész élete folyamán (kb.30 nap) fertőzőképes marad. 

A szúnyogcsípés elleni védelem jelentősen képes csökkenteni a betegség kockázatát. A betegséget terjesztő szúnyogok napközben is csípnek. Szúnyogirtás a sárgaláz-övezetből érkező repülőgépeken a WHO előírásai szerint. Védőoltás. A [[WHO]] évenként tájékoztatót ad ki azokról az országokról, amelyek a beutazóktól sárgaláz elleni védőoltást igazoló bizonyítványt kívánnak. Magyarországon a sárgaláz elleni oltásokat kizárólag az OEK Nemzetközi Oltóközpontja végzi. Oltani kell a járványos területen élő vagy oda utazó személyeket. Az élő, attenuált, csirkeembrióban termelt vírust tartalmazó védőoltás 10 évig tartó immunitást eredményez.

A sárgaláz oltóanyag [[Gyógyszertár|gyógyszertárban]] nem kapható. Az oltás az OEK és a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei (volt [[ÁNTSZ]]) nemzetközi oltóhelyein, valamint az erre engedéllyel rendelkező rendelőkben szerezhető be.Az oltás csak az erre rendszeresített sárga nemzetközi oltási könyvben fogadható el.

* Beteg körüli  közigazgatási eljárás
Be- és kijelentésre kötelezett. Telefonon, faxon is jelenteni kell az [[Országos Epidemiológiai Központ]] (OEK) Járványügyi Osztályának és az [[ÁNTSZ]] területileg illetékes megyei intézetnek. A megbetegedésről a [[WHO]]-t az [[Országos Tisztifőorvosi Hivatal]] tájékoztatja. A beteget szúnyogmentes körülmények között, kijelölt [[Kórház|kórházban]] (''Fővárosi Szent László Kórház'') kell gyógykezelni. Fertőtlenítés nem szükséges, de ''szúnyogmentességet'' kell biztosítani. Az OEK Virológiai Főosztályával való előzetes megbeszélés alapján laboratóriumi vizsgálat (szerológia: IF, ELISA, HAG) kötelező.

* A sárgaláz oltás az alábbi országokban kötelező
Angola, Benin, Burkina-Faso, Burundi, Cameroon,  Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Közt. Francia Guyana, Gabon, Ghana, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Niger, Ruanda,  Sao Tome és Principe, Sierra Leone, Tanzánia, Togo.

* A sárgaláz oltás igazolását nem kérik, de az ország bizonyos területei fertőzöttek
[[File:Gambusia affinis male.jpg|thumb|120px|Moszkitóhal szúnyoglárvákkal táplálkozik édesvizekben, Gambusia affinis. 2008.]]
Bolívia, Ecuador, Etiópia, Gambia, Guinea, Guyana, Kenya, Kolumbia, Mauritánia, Nigéria, Panama, Paraguay, Peru, Szenegál, Szomália, Szudán, Suriname, Trinidad és Tobago, Uganda,  Venezuela.<br />
(Vannak országok, ahol a betegség nem fordul elő, de a betegség terjedésének a feltételei adottak, emiatt sárgalázzal fertőzött országból beutazva is kérik az igazolást. A valós kockázat megítélésében és az oltás szükségességében az orvosi konzultáció nyújt segítséget.)

===== [[Malária]] , P. falciparum chloroquin rezisztens ===== 
[[Burundi]], Comore-szigetek, [[Dzsibuti]], [[Madagaszkár]], [[Malawi]], [[Mozambik]], [[Ruanda]], [[Szomália]], [[Tanzánia]] és [[Uganda]], [[Kenya]], [[Etiópia]],kivétel a [[Főváros|fővárosok]]<br />
Bővebben Észak-Afrika
===== [[Malária]], Chloroquin érzékeny ===== 
[[Mauritánia]]<br />
Bővebben Észak-Afrika
===== Dengue láz =====
Kelet-Afrikában mindenütt előfordul.<br />
Bővebben Észak-Afrika
===== Leishmaniasis  =====
Kelet-Afrikában mindenütt előfordul.<br />
Bővebben Dél-Európa
===== Filairasis =====
Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség
Bővebben Észak-Afrika
===== Krimi-kongói láz =====
Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség
Bővebben Észak-Afrika

==== Élelmiszer és víz által terjedő fertőző betegségek ====
===== Poliomyelitis, Heine-Medin betegség, gyermekparalízis, [[gyermekbénulás]] =====
[[File:Poliomyélite 2002.png|thumb|120px|left|Poliomyélitis epidemológiája 2002.]]
[[File:IronLung.jpg|thumb|110px|Vastüdő. 2008.]]
[[File:Polio Egyptian Stele.jpg|thumb|110px|Polio egyptomi sztélén. Gyermekbénulás áldozata, Egyiptom 18. dinasztia. I.e. 1403-1365. ]]
Eradikáció alatt. Továbbra is [[Nigéria|Nigériában]] (799 megerősített eset [[2005]]-ben), és helyi [[Niger (ország)|Nigerben]] [[2005]]-ben; szórványos esetek is előfordultak [[Angola]], [[Kamerun]], [[Csád]], [[Eritrea]], [[Etiópia]], [[Mali]] és [[Szomália]] a 2005-[[2006]]. 

[[Gyermekkor|Gyermekkori]] kötelező [[Oltás|oltások]] részét képezi. Felnőttek újraoltásához, ha [[Járvány|járványos]] területre utaznak, a ''Dultavax'' nevű kombinált (diftéria - tetanusz - gyermekbénulás) elleni elölt vírus tartalmú vakcinát alkalmazzák. Gyermekbénulás - injekció. Gyermekbénulás - csepp. Gyógyszeres oki terápia nincs, csak tüneti kezelés.

A poliovírust ([[RNS vírus]], Picornaviridae, Picornavirus) a tünetmentes ürítő vagy beteg terjeszti (rezervoár az ember). [[Széklet|Széklettel]] szennyezett tárgyak (étel, ital) révén vihető át (repúlő élőlények). A [[betegség]] legtöbbször tünetmentes vagy enyhe légúti és emésztőszervi tünetekkel zajlik. A bénulásos forma újabb lázkiugrást követően, [[Agyhártyagyulladás|agyhártyagyulladással]] és változó kiterjedésű izomgyengeséggel majd izombénulással jár. A bénulás egy izmot is érinthet, de akár nyaktól lefelé minden mozgató idegre kiterjedve légzésbénulást is okozhat. Torokfájás, fejfájás, hányás és izomfájdalom majd petyhüdt bénulás, meningealis részvétel 1%-ában - bénulás csak 0,1%. bénulás általában kiterjedtebb felnőtt betegeknél.

===== [[Kolera]] =====
[[File:Distribution of the cholera.PNG|thumb|120px|left|Kolera megoszlása globálisan. 2004.]]
[[File:Vibrio diagram.png|thumb|120px|(Balra) V. cholerae . Tipikus formája Vibrio , vessző alakú baktérium, vastag monotrichous ostor. (Jobbra) V. parahaemolyticus . Atipikus, egyenes baktériumok kétféle csillók, vastag monotrichous egy vékony és csillós is.24, 2006|]]
[[File:Mwamongu water source.jpg|thumb|120px| Mwamanongu Village vízforrás, Tanzánia. "A Meatu kerület, Shinyanga régió Tanzánia, a víz leggyakrabban nyitott ásott lyukakban gyűlik és ez mindig szennyezett. 2006.]]
A [[kolera]] elsősorban a fejlődő [[Ország|országok]] nyomornegyedeinek [[Betegség|betegsége]], de előfordulhat [[földrengés]]- és [[árvíz]] sújtotta területeken is ([[Haiti]]). Szervezett [[turizmus]] nincs kolera sújtotta területen. Az egyéni és kis csoportos [[turizmus]] egyre gyakoribb célpontja a [[Civilizáció|civilizációtól]] távoli népcsoportok látogatása. A primitív életkörülmények között folytatott, helyi adottságokhoz és szokásokhoz igazo dó felfedező utak kockázata  azonban nem elhanyagolható. Kolera szórványosan előfordul. A hullám kitörése [[Nyugat-Afrika|Nyugat-Afrikában]] [[2005]]-ben kezdődött. A nagy járvány átterjedt [[Dél-Szudán|Dél-Szudánba]] és [[Angola|Angolába]] [[2006]]-ban.

Az utazókat ellátó oltóhelyeken, a kockázat alapján,  elölt kolera [[Baktériumok|baktériumot]] és annak mesterséges úton előállított toxinját tartalmazó, megiható oltóanyagot ajánlhat a konzultáló orvos. Az oltóanyag nincs gyógyszertári forgalomban, mely 2  évre  85-90%-os védettség vált ki. Az oltás mellett a biztonságos étel- ital fogyasztása és a személyi higéne betartása fontos! Védőoltást csak súlyos járványveszély esetén, különleges helyzetekben (Indiába zarándoklóknak, búvároknak, hajón dolgozó személyzetnek, nomád szafarizóknak, stb.) javasolt, vagy ha a fogadó ország egészségügyi hatóságai azt előírják. Kolera vakcina injekció, inaktivált baktériumot tartalmaz. Kolera orálisan adható formája elölt V. cholerae 01 B-alegység toxint tartalmaz:<br />
:''Cholerix (Killed)'', ''Colertif (+ Typhoid)'', ''Ducoral (Live)''<br />
Gyógyszeres terápia van:<br />
:''Székletrendezés'', ''Doxycycline'', ''Levofloxacin'', ''Trovafloxacin'', ''Pefloxacin'', ''Sparfloxacin'', ''Moxifloxacin'', ''Azithromycin'', ''Folyadékpótlás: (g/l): NaCl 3.5, NaHCO3 2.5, KCl 1.5, glucose 20''

A kolera baktérium, V. cholerae (facultatív [[Gram-negatív|gram-negatív]] [[bacillus]]) fő terjesztője a kolerás [[Széklet|széklettel]] (rezervoár az ember), hányadékkal szennyezett víz, vagy a szennyezett vízzel kezelt nyers zöldségek és gyümölcsök. Víz, széklet-száj kontakt, tenger gyümölcsei (osztriga), Zöldség, szárnyasok. Járványos területen, akár egy jégkocka vagy egy szelet citrom is átviheti a fertőzést. Mivel a kórokozó folyóvizek tengerparti torkolatában, lagúnákban is szaporodik, az innen származó és nyersen fogyasztott hal és kagylófélék - frutta del mare - gyakran okoznak tömeges megbetegedést.

A kolera vizes [[Hasmenés|hasmenéssel]] és [[Hányás|hányással]] járó, gyorsan kiszáradáshoz vezető súlyos fertőzőbetegség. Lappangási idő: 1 - 5 nap. Hirtelen kezdődik és láztalanul zajlik. Masszíve, fájdalommentes hasmenés és dehidráció, néha hányás, apátia, vagy megváltozott tudatállapot gyakori, gyors progresszió acidózis, elektrolit-egyensúly és sokk, láz ritka. A kiszáradás veszélye csökkenthető megfelelő összetételű - szőlőcukrot, sókat tartalmazó - oldat itatásával vagy infúzióval.

===== Utazók hasmenése (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) =====
Bővebben Dél-Európa
===== Hastífusz =====
Bővebben Dél-Európa
===== Hepatitis A =====
Valamennyi országban endémiás <br />
Bővebben Dél-Európa
===== Hepatitis E =====
Bővebben Észak-Afrika

====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B =====
igen gyakori
===== HIV/AIDS =====

==== Zoonózisfertőzések ====
===== Veszettség =====
==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ====
===== Meningococcus [[meningitis]], utazók járványos agyhártyagyulladása =====
[[File:Meningite.png|thumb|120px|left|Országok által jelentett esetek.]]
[[File:Neck stiffness cropped.jpg|thumb|120px|Nyaki merevség 1913.]]
[[File:Symptoms of Meningitis-hu.png|thumb|120px|Meningitis tünetei. 2013.]]
[[Burundi|Burundiban]], [[Kenya|Kenyában]] és [[Tanzánia|Tanzániában]] endémiás, a többi országban a száraz évszakban, júniustól decemberig. Mindenütt a világon előfordul. Vannak területek, ahol járványos és tömeges megbetegedést okoz. Ilyen a Sahel néven ismert terület, mely a [[Szahara (sivatag)|Szaharától]] délre és az [[Egyenlítő|Egyenlítőtől]] északra egész [[Afrika|Afrikát]] átszeli, [[Gambia|Gambiától]] [[Etiópia|Etiópiáig]]. [[Nepál|Nepálban]], [[Szaúd-Arábia|Szaud-Arábiában]] (a [[Mekkai zarándoklat|mekkai zarándokok]] között) is előfordulnak járványok. Afrikában 37000 eset 2006-ban.<br />

A baktériumnak (''Neisseria meningitidis'', [[Streptococcus pneumoniae]], [[Listeria monocytogenes]], ''Haemophilus influenza'') nem minden típusa ellen van védőoltás. Az [[Afrika|Afrikában]] és [[Ázsia|Ázsiában]] előforduló leggyakoribb törzsek ellen (ACYW 135) egyetlen oltás 3 évre nyújt védelmet. Azoknak, akik lépeltávolításon estek át vagy immunrendszerüket gyengítő betegségben szenvednek a [[védőoltás]] különösen fontos, mert a [[Baktériumok|baktériummal]] szemben gyenge a védekezőképességük. 2 évnél fiatalabb gyermekek számára az oltóanyag nem megfelelő hatékonyságú, járványveszély esetén azonban őket is oltani kell.
:''H. influenzae (HbOC-DTP or -DTaP)'', ''Haemophilus influenzae (HbOC)''..., ''Meningococcal''<br />
Gyógyszeres terápia:<br />
Baktericid szerek, megfelelő ismert vagy feltételezett kórokozó + dexametazon <br />

A fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek (rezervoár az ember) belélegzésével terjed. Változatos a lappangási idő. A betegség gyorsan végzetessé válhat, a halál néhány órával az első rosszullét után beállhat. Hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség (a beteg a fejét nem tudja előre hajtani), aluszékonyság, eszméletvesztés, súlyos formában bőrvérzések jelzik.  Merev nyak, kábultság, magas láz és leukocytosis, macula vagy pontszerű kiütések és megelőző torokfájás. Orvosi beavatkozás nélkül a halálozás magas.

=== Afrika déli régiójában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások ===
[[File:Southern-Africa.svg|thumb|120px|left|Southern-Africa]]
[[File:Glossina-adult-pupa.JPG|thumb|120px|Glossina-adult-pupa]]
* Kötelező oltás: - 
* Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]] [[Tetanusz]] [[Veszettség]] <br />

'''Országok'''<br />
[[Botswana]], [[Lesotho]], [[Dél-Afrika]], [[Namíbia]]. [[Szváziföld]], [[Zimbabwe]]. Dél-Afrikába utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve. A fertőzési veszély egy adott országon belül is jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.<br />
==== Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések ====
===== Trypanosomiasis, afrikai álomkór =====
[[File:African trypanosomiasis deaths 2002.svg|thumb|120px|left|Afrikai trypanosomiasis okozta halálesetek. 2002]]
[[File:AfrTryp LifeCycle.gif|thumb|120px|Trypanosomiasis életciklusa. ]]
[[File:Tsetse fly.png|thumb|120px|Cecelégy.]]
[[File:Ethiopia VETCAP, August 2011 (6152921226).jpg|thumb|120px| Fiatal, nyolc napos teve állatorvosi ellátása. Negele, Etiópiában 2011.]]
[[Botswana]], [[Namíbia]], [[Zimbabwe]] <br />
 
A [[betegség]] a [[háziállatok]] körül, folyók mentén élő [[Cecelégy|cecelegyek]](Glossina palpalis és Glossina morsitans) csípésével terjed. <br />
[[Védőoltás]] nincs. Megelőzés rovarcsípés  ellen védekezni, vérátömlesztést elkerülni.<br />
[[Gyógyszer|Gyógyszeres]] terápia:<br />
* Korai terápia: ''Pentamidine'', ''Suramin'', ''Eflornithine (gambiense'')
* Késői terápia: ''Melarsoprol(KIR)''<br />

Parazita a két [[kórokozó]] (''Protozon'', Neozoa, Euglenozoa, Kinetoplastidea, Flagellate: Trypanosoma). Az [[ember]], [[szarvas]], vadon élő [[szarvasmarha]], [[ragadozó]] hordozza, amelyeket a cecelégy terjeszt. Inkubációs idő 3-21 nap. Akut szakban az első jele az afrikai trypanosomiasisnak olyan seb, 1-2 hét után a cecelégy csípésétől, amely folyamatosan növekszik a fertőzés helyén. A seb elérheti a több centiméter átmérőjűt, és összefüggésbe hozható a regionális nyirkcsomók növekedésével. A csípésük helyén [[fekély]] jelentkezik, megnagyobbodnak a környéki [[Nyirokcsomó|nyirokcsomók]], [[láz]], ízületi és izomfájdalmak  lépnek fel.  Limfadenopátia meglehetősen állandó jellegzetessége a Nyugat-afrikai trypanosomiasisnak. A csomó különálló, mozgatható, gumiszerű, és fájdalmatlan. A supraclavicularis és nyaki nyirokcsomók gyakran láthatóan felismerhetők, és a kiterjedtség a csomóknak a hátsó nyaki háromszög ("Winterbottom-jel") gyakori a nyugat-afrikai formában. A [[betegség]] végső szakaszában remegések, letargia és [[Bénulás|bénulások]], gyakran vezetnek halálhoz.<br />

''Trypanosoma brucei gambiense'':  a ''nyugat - és közép - afrikai álomkór'' [[kórokozó|kórokozója]]. A nyugat-afrikai formában a meningoenkefalitisz szakasz  hónapok vagy akár évek után alakul ki a fertőzés kezdetétől. Az utolsó fázisban a központi idegrendszeri betegség progressziója kómához és halálhoz vezet.<br />

T. b. rhodesiense: ''Kelet-afrikai álomkór'' kórokozója. A kelet-afrikai formája általában egy akut szakasz követi a néhány héttől több hétig tartó inkubációs időt. Ha nem kezelik, a kelet-afrikai forma végzetes hetek hónapok alatt.

===== [[Sárgaláz]] ===== 
Nem fordul elő, de a [[Dél-Afrikai Köztársaság]] kéri, ha valaki nem közvetlenül, hanem bármely más afrikai országból érkezik.
===== [[Malária]], chloroquin rezisztens =====
[[Botswana]] É-i része, [[Namíbia]], [[Dél-Afrika (régió)|Dél-Afrik]]a É-, K-, Ny-i része, Szváziföld, Zimbabwe a városok kivételéve<br />
mefloquin
===== [[Dengue-láz|Dengue-láz]] =====
[[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrikában]], [[Szváziföld]], [[Zimbabwe]] 
==== Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek ====
===== Utazók hasmenése (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) =====
===== Hastífusz =====
===== Hepatitis A =====
valamennyi országban endémiás
===== Hepatitis E =====
===== Kolera =====
====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B =====
igen gyakori
===== HIV/AIDS =====
==== Zoonózisfertőzések ====
===== Veszettség =====

=== Közép - Afrikában előforduló fertőzések, kötelező és ajánlott védőoltások ===
[[File:Africa-regions.png|thumb|left|120px|Közép-Afrika(lila)]]
[[File:African continent-en.svg|thumb|120px|Afrikai országok politikai térképe.]]

* Kötelező oltás: [[Sárgaláz]] 
* Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Poliomyelitis]] [[Meningococcus meningitis]]<br />

'''Országok'''<br />
[[Angola]], [[Csád]], [[Egyenlítői-Guinea]], [[Elefántcsontpart|Elefántcsontpart]], [[Gabon]], [[Kamerun]], [[Kongó]], [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] [[Közép-afrikai Köztársaság|Közép - afrikai Köztársaság]], [[Nigéria]], [[Szudán]], [[Zaire]] és [[Zambia]]. [[Közép-Afrika|Közép-Afrikába]] utazók különböző fertőzések veszélyének lehetnek kitéve. A fertőzési veszély egy adott országon belül is jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.<br />
'''Életmódbeli tanácsok:'''
* UV fényvédelem, meleg elleni védekezés->(további info: tájékoztató)
* Malária profilaxis->(további info: tájékoztató): rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
* Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése->(további info: tájékoztató)
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Gépjármű balesetek és egyéb sérülések, beleértve az erőszakos fegyveres támadás
* Szexuális támadások előfordulnak. 
* Kígyómarás és 
* aflatoxin különösen a vidéki területeken gyakori. 
* Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrés sok kórházban
==== Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések ====
===== Onchocerciasis, folyami vakság =====
[[File:Onchocerciasis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|120px|left|(DALY) aránya a Onchocerciasis országonként (100.000 lakosra). 2009.]]
[[File:68-4062-1 (ATED).jpg|thumb|110px|Afrika egyes régióiban onchocerciasis egyik oka a vakságnak. Falvakban gyakori, hogy a fiatal gyermekek vezetnek vak felnőttek, az erősen endémiás területeken. A vakság aránya a férfiak több mint 40 éves kor felett, 40%-os vagy magasab. 2006.]]
[[File:Black fly.jpg|thumb|110px|Fekete légy a betegség vektora. 2008.|]]
Széles körben elterjedt folyók mellett, különösen a [[Nyugat-Afrika|Nyugat]]-és [[Közép-Afrika|Közép-Afrikában]] és [[Kelet-Afrika|Keleten]], mint [[Etiópia]]. A vérszívó gyors folyású folyók árnyas partján él – leginkább a [[Szubszaharai Afrika|Szubszaharai]] Afrikában, Latin-Amerikában és Jemenben –, ezért nevezik az általa terjesztett betegséget folyami vagy folyóparti vakságnak. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető [[fonalféreg]]-betegség. 

[[Védőoltás]] nincs. [[Gyógyszer|Gyógyszeres]] terápia van: ''Ivermectin'',''Doxycycline'' 
Ha a szem érintett kortikoszteroidot kell adni néhány nappal az ivermektin után.<br />

[[Parazita]] a [[kórokozó]]. Nematoda, Phasmidea, Filariae: Onchocerca volvul. Rezervoár az ember. Fekete légy (Simulium) a vektor. Lappangási idő 12 - 18 hónap. A kórokozó, az ''Onchocera volvulus'' nevű fonálféreg egy légy- vagy szúnyogszerű rovar, a ''Simulium ochraceum'' (púposszúnyog, feketelégy) nőstényének csípése révén kerül egyik emberből a másikba. A fertőzött légy nyálával bejutó féreglárvákból (az úgynevezett mikrofiláriumokból) a bőr alatti kötőszövetben kifejlődő férgek a szembe vándorolnak, majd pusztulásukkor kiszabadul belőlük egy endoszimbionta baktérium (''Wolbachia pipientis''), ami súlyos, [[Vakság|vakságot]] eredményező immunreakciót vált ki. Makula, papulás vagy dyschromic bőrelváltozások, viszketés, nyirokcsomó-duzzanat, keratitis vagy uveitis, eosinophilia, kemény csomók mint csontos kiemelkedéseket, kifejlett férgek is életben maradnak 15 évig is az emberi szervezetben.

A fertőzés 1979 óta kezelhető, ekkor derült ki, hogy egy bakteriális eredetű szer elpusztítja a lárvákat. A Streptomyces avermitilis által termelt avermectinekből előállított, ivermectin hatóanyagot tartalmazó széles spektrumú antiparazita szert az MSD gyártja. A cég az elmúlt 25 évben 5 milliárd dollár értékben adományozott speciális gyógyszert azoknak az országoknak, amelyek egyébként nem lennének képesek megfizetni a gyógyszert.
===== [[Malária]] [[Chloroquine|Chloroquine]] rezisztens  =====
P. falciparum: mindenütt: ''mefloquin''
===== [[Sárgaláz]] =====
[[Angola]], [[Elefántcsont-part]], [[Szudán]], [[Zaire]], [[Zambia]]* [[Csád]], [[Szudán]]* [[Gabon]], [[Kamerun]], [[Közép-Afrikai Köztársaság]], [[Nigéria]], [[Kongói Demokratikus Köztársaság]], [[Kongó]], [[Angola]]*, [[Egyenlítői-Guinea]]*. A csillaggal jelzett országokban nem kötelező a sárgaláz elleni oltás, de javasolt, mivel részben endémiás területeik is vannak.

===== [[Pestis]], feketehalál, [[dögvész]] =====
[[File:World distribution of plague 1998.PNG|thumb|120px|left|A pestis eloszlása 1998-ban világszerte.]]
[[File:Xenopsylla chepsis (oriental rat flea).jpg|thumb|120px|Xenopsylla cheopis ([[hím]], keleti [[patkány]] bolha) [[Vér|vérrel]]. Ez a bolha az elsődleges vektora a pestisnek, a legtöbb nagy pestis [[járvány]] [[Ázsia|Ázsiában]], [[Afrika|Afrikában]] és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] fordul elő. Mind a férfi és női bolhák átvihetik a fertőzést. 2011.]]
[[File:Doktorschnabel 430px.jpg|thumb|120px|"Doctor Beak Rómából", gravírozás, Róma 1656. Orvosi öltözék, a bubópestis vagy fekete halál elleni védekezéshez.]]
[[File:Bubonic plague map.PNG|thumb|120px| A térkép bemutatja a fekete halál elterjedtségét Európában 1347–1351 között. A pandémia úgy tűnik Kínában kezdődött és elérte a Fekete-tengert 1347-ben.]]
[[Albánia]], [[Bolívia]], [[Kongó]], [[Kelet-Timor]], [[Indonézia]],  [[Madagaszkár]],  [[Mongólia]], [[Peru]], [[Tanzánia]], [[Uganda]], [[Zambia]]<br />
 
[[Védőoltás]] van, formaldehiddel elölt [[Yersinia pestis]] (1,8-2200000000 / ml). Használatát endémiás területre, vagy a magas kockázatú személyek (pl. laboratóriumi dolgozók) részére: ''Sampar'', 1. után, és 4.-6. hónapban emlékeztető oltás<br />
Gyógyszeres terápia van fertőzés esetén:''Gentamicin'', ''sztreptomicin'', ''doxiciklin'', 
''klóramfenikol''. Szigorúan elkülönítve a beteg.<br />

A [[Yersinia pestis]] [[baktérium]] (fakultatív gram-negatív bacillus) által előidézett [[betegség]] a [[Patkány|patkányon]] (rezervoár: [[rágcsálók]], [[nyúl]], [[macska]], vadon élő [[ragadozó]]) élősködő [[bolhák]] (vektor: bármely emberi vért szívó faj, leggyakrabban a [[Trópusok|trópusi]] patkánybolha, X''enopsylla cheopis'', de a nálunk honos, mérsékeltövi patkánybolha, sőt az emberbolha) közvetítésével terjed (levegővel és kontaminációval is).

A [[kórokozó]] a [[bolha]] csípésekor kerül a [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]]. A [[betegség]] 2-6 napos lappangási idő után hirtelen magas [[Láz (élettan)|lázzal]], zavartsággal, [[Delirium tremens|deliriumig]] fokozódó nyugtalansággal kezdődik, a kórokozó a nyirokutakon haladva eléri a behatolási kapuhoz közeli, regionális nyirokcsomót és ott elhalást okoz, amelyet vérzéses, gyulladásos ödéma vesz körül, ún. bubópestis fejlődik ki. Az így kialakult bubóból a folyamat továbbterjed. A megbetegedések egy részénél másodlagos tüdőpestis fejlődhet ki. A tüdőpestis epidemiológiai jelentősége az, hogy a beteg már cseppfertőzéssel is terjeszti a kórokozót, így a környezetében levő személyeknél (helyi elváltozások nélkül!) elsődleges tüdőpestis alakul ki. A betegség felismerése típusos esetekben vagy járványban nem okoz nehézséget, de sporadikus, vagy atípusos formában jelentkezve a kórisme felállítása nem könnyű. A betegség antibiotikum időben megkezdett alkalmazásával gyógyítható, egyébként az életben maradás esélyei csökkennek.

Szigorított folyamatos- és zárófertőtlenítés kötelező. A beteggel érintkezett személyeket 7 napra szigorított járványügyi megfigyelés (zárlat) alá kell helyezni és ''kemoprofilaxisban'' kell részesíteni. Betegség előfordulása esetén a továbbterjedés megelőzésében a kemoprofilaxis az elsődleges. Az aktív immunizálás korlátozott jelentőségű, mivel a vakcina védőhatása bizonytalan és csak kb. fél éves védettséget biztosít. Az általános megelőzésben a patkányok és a bolhák irtásának (a nemzetközi egészségügyi egyezmények előírásainak megfelelően elsősorban a nemzetközi forgalomban közlekedő vízi-, légi- és szárazföldi járműveken) kiemelt jelentősége van.

A pestis kórokozója a fertőzött bolhák közvetítésével a patkányokat is megbetegíti, amelyek között a betegség igen gyorsan, járványos formában terjed. A beteg patkány rejtekhelyéről többnyire előjön, mivel már nem fél az embertől. A pestisben elpusztult patkányokról eltávozó, a kórokozót tartalmazó bolhák (amelyek általában 4-6 nap alatt szintén elpusztulnak) más patkányra, vagy az emberre felkapaszkodva, vérszívásukkal terjesztik a kórt. A házi patkány szerepe a megbetegedésben azért jelentősebb, mivel szorosabb közelségben él az emberrel, és több bolha is élősködik rajta, mint a vándorpatkányon. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség.

===== Filariasis =====
mindenütt 
===== Dengue láz =====
mindenütt
===== Leishmaniasis  =====
mindenütt
===== Trypanosomiasis =====
Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség

==== Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek ====
===== Echinococcosis, granulomás, cisztás =====
[[File:Echinococcus granulosus distribution map.png|thumb||120px|left|Echinococcus granulosus elterjedtsége. 2011.]]
[[File:CDC Echinococcus Life Cycle.jpg|thumb|120px|Echinococcus Életciklusa. 2010.]]
[[File:Histopathology of Echinococcus granulosus hydatid cyst in a sheep 09G0016 lores.jpg|thumb|120px|Histopathologiai képe az Echinococcus granulosusna egy birkában. 2006.]]

A cisztás ''echinococcosis'' gyakorlatilag az egész világon előfordul. Leggyakoribb azokban az [[Ország|országokban]], ahol intenzív [[juh|juhtenyésztés]] folyik. 
* ''E. granulosus'' gyakorlatilag ''világszerte'', és még gyakrabban a vidéki, [[legelő]] területeken, ahol a [[kutyák]] a fertőzött állatokat lenyelik a szabadban. 
* ''E. multilocularis'' fordul elő az északi féltekén, beleértve [[Közép-Európa|Közép-Európát]] és [[Észak-Európa|Észak-Európát]], de [[Ázsia|Ázsiában]] és [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] is endémiás. 
* E. Vogeli és E. oligarthrus előfordul [[Közép-Amerika|Közép]]-és [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]].
Az alveoláris echinococcosis ritkább (de súlyosabb) betegség, mint a cisztás echinococcosis. Gyógyszeres terápia van:
:''albendazol'', ''mebendazol'', ''Praziquantel'' a sebészeti kezelés kiegészítésére, de a nem operálható esetekben is. A gyógyszeres kezelés hónapokig, évekig, olykor az élet végéig tart.

Alapvető kezelési mód az Echinococcus [[ciszta]] [[Sebészet|sebészi]] eltávolítása. Ez teljes és végleges gyógyulást eredményezhet. Minél kevesebb és minél kisebb ciszta van, annál egyszerűbb és hatékonyabb a sebészi beavatkozás. A másik fontos kezelési mód lényege az, hogy vékony tűvel megcsapolják a cisztát, majd a leszívott folyadék helyére a lárvákat károsító folyadékot fecskendeznek be, végül ezt is leszívják. A kezelést többször megismétlik. 

Az echinococcosis (ejtsd: ehinokokkózis) parazitás (Platyhelminthes, Cestoda. 
Cyclophyllidea, Taeniidae) fertőző betegség. Két fő típusa van a betegségnek: a cisztás echinococcosis és az alveolaris echinococcosis. Az előbbit az Echinococcus granulosus, az utóbbit az Echinococcus multilocularis nevű [[galandféreg]] [[Lárva|lárvái]] okozzák. Az Echinococcus peték a [[kutyák]], illetve a [[rókák]] ürülékével a szabadba jutva azonnal fertőzőképesek (rezervoár: [[Kutya]], [[Farkas]] Dingo [[Juh]] [[Ló]] [[Disznó]]). Legalább egy évig életben maradnak a külvilágban, ezalatt szétszóródnak. A [[szél]] és a [[legyek]] is elősegítik a terjedésüket (Talaj, kutya ürüléke repül). Az echinococcosis fertőzés kezdeti szakasza általában tünetmentes. Lappangási idő: 1- 20 év. Rendszerint évek múlva jelentkeznek a panaszok: [[Máj|májtáji]] [[fájdalom]] (a has felső részében), májmegnagyobbodás, étvágytalanság, majd '''sárgaság''' jelentkezhet. A [[Tüdő|tüdőben]] levő ciszta köhögést okozhat.

A [[kutyák]] székletürítési helyei mindenki, de különösen a [[Gyermek|gyermekek]] számára erős [[Fertőzés|fertőzési]] veszélyt jelentenek. A petékkel szennyezett [[Föld|földön]] termő [[Élelmiszer|élelmiszerek]] (erdei [[szamóca]], földi [[eper]], [[saláta]]), de a szennyezett víz is [[fertőzés]] forrása lehet. Az átlagosnál veszélyeztetettebbek a [[Gyermek|gyermekek]], a kutyatartók (és családtagjaik), illetve a rókavadászok.

Megelőzése a [[kutyák]] rendszeresen (6 hetente) történő kezelése ''Echinococcus'' elleni szerrel ([[praziquant|praziquantel]]), mivel az Echinococcus 5-7 hét alatt válik ivaréretté. Kritikus pont a kóbor kutyák ellenőrzése, de éppen így a sertésvágások tisztaságának fenntartása is. A kutyák ne fogyaszthassanak vágóhídi belsőségeket nyersen. Kerülni kell az ápolatlan szőrzetű kutyákkal a közvetlen kapcsolatot, különösen a gyermekeknek, mert a peték a kutyaszőrhöz is hozzátapadhatnak. Sétáltatáskor tartsuk pórázon kedvenceinket. 

Gyermekeknek különösen a kutya-ürülékkel szennyezett homokozók veszélyesek. A rendszeres, gyakori kézmosás egyszerű, de hatékony óvórendszabály. Szoktassuk rá a gyermekeket, különösen [[Kutya|kutyával]] való játszadozás után. Az étkezés előtti kézmosás egyébként mindenkinek kutyakötelessége. Nyers [[Gyümölcs|gyümölcsöt]], nyers [[Zöldség|zöldséget]] csak gondos mosás után fogyasszunk. Ne igyunk vizet patakból, forrásból, mert kutya-róka ürülékkel szennyezett lehet. Ne feledjük, hogy orvosunk, állatorvosunk tanácsára és segítségére mindenkor számíthatunk.

===== Utazók hasmenése (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) =====
=====  Kolera =====
===== Hastífusz =====
===== Hepatitis A =====
===== Hepatitis E =====
===== Poliomylitis =====
eradikáció alatt

====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B  =====
===== HIV/AIDS  =====
==== Zoonózisfertőzések ====
===== Veszettség   =====
==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ====
===== Meningococcus meningitis =====

=== Délnyugat-Ázsiában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások===
[[File:Asian geographical divisons (south, east, west and south-east).png|thumb|120px|left|Ázsia földrajzi megosztása( dél, kelet, nyugat és dél-kelet)]]
* Kötelező oltás: - 
* Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Meningococcus [[meningitis]] <br />                                                    

'''Országok'''<br />
[[Egyesült Arab Emirátusok|Egyesült Arab Emirátusok]], [[Bahrain]], [[Ciprus]], [[Irak]], [[Izrael]], [[Jemen]], [[Jordánia]], [[Katar]], [[Kuvait]], [[Libanon]], [[Omán]], [[Szaúd-Arábia|Szaud - Arábia]], [[Szíriai Arab Köztársaság]] és [[Törökország]]. Az ide látogató utazó sokféle fertőzés potenciális veszélyének van kitéve (kivétel: [[Kuvait]], [[Katar]], [[Bahrain]]). A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.<br />

'''Életmódbeli tanácsok:'''
* UV fényvédelem, meleg elleni védekezés 
* Malária profilaxis rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis - szúnyogriasztás
* Hasmenés elkerülése (palackozott, forralt  víz,fertőtlenítés) tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Gépjármű-balesetek, szándékos sérülések
* Kígyó és skorpió csípése
* Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban.
==== Ízeltlábúak által közvetített fertőzések ====
===== Visszatérő láz, Febris recurrens, sárgapestis =====
[[File:Louse diagram, Micrographia, Robert Hooke, 1667.jpg|thumb|120px|left|Emberi tetű. Mikcrografika, Robert Hooke, 1667.]]
[[File:Febbre.gif|thumb|120px|A Lázgörbék fajtái.a) folyamatos b) hirtelen kialakuló és megszűnő c) megszűnő d) intermittáló e) hullámzó f) visszatérő. 2008.]]
[[File:Fever-conceptual.svg|thumb|120px|Láz koncepciója, működése. 2006.]]
[[File:Journal of Emerging Infectious Diseases Feb 2013.jpg|thumb|120px| Georges de La Tour (1593‒1652):Játék bolhakereséssel. La Femme à la puce (The Flea Catcher) (1638)[http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Journal_of_Emerging_Infectious_Diseases_Feb_2013.jpg Kép] Oil on canvas (90 cm × 120 cm) Musée Lorrain, Nancy. Photo P. Mignot. 2013.]]

Tetű által terjesztett visszatérő láz okozta járványok főleg a rossz életkörülmények, az éhínség és a háborúk közepette a fejlődő világban endémiás. Napjainkban [[Afrika|Afrikában]], elsősorban [[Etiópia|Etiópiában]] és [[Szudán|Szudánban]], de [[Dél-Amerika]] és [[Ázsia]] egyes [[Ország|országaiban]] is előfordul. 

A betegség kezelése az időben adott antibiotikum adásából áll: ''Doxycycline'', ''Erythromycin'', ''Ivermectin'' <br /> 

A betegség megelőzésében elsősorban a tetű (Pediculus humanus humanus) és a kullancs irtása, csípések kivédése fontos. A test tetvesség megelőzése: a személyi higiénia javítása, a fertőzött személy, a rendszeres (legalább hetente) váltás tiszta ruhát cserél. Ruházat, ágynemű és törülközők forró vízzel (54 ° C) történő mosása és forró szárítással kezeljük. Vegyszeres: 1% malathion vagy 1% permethrin hatásos.   

[[Baktérium]] (Borrelia recurrentis, microaerophil spirochete) okozta, és főleg a [[tetű]](LBRF) terjesztette (vektor) [[Fertőzés|fertőző]] megbetegedés (a [[kullancs]] terjesztette a (TBRF)). A [[betegség]] (rezervoár: ember ([[vér]]), kullancs, [[rágcsáló]]) terjedését befolyásolja az [[évszak|évszakok]] ingadozása, és a [[kullancsok]] elterjedése. Emberről emberre közvetlenül nem terjed. A fertőzőképesség rendszerint a klinikai tünetek fennállásáig tart, addig, amíg a vérben kórokozók találhatók. [[USA]]-ban a nyugati partvidék, és a hegyvidéki területeken fordulhat elő, de emberi megbetegedés ritka. A [[Kórokozó|kórokozók]] a tetű [[Nyirokkeringés|nyirokrendszerében]] szaporodnak el és a [[Bőr (anatómia)|bőrön]] vakarózáskor szétnyomott tetvek nedvei a fogékony [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]] a vakaráskor keletkezett hámsérüléseken keresztül, [[skarifikálás|skarifikálással]] jutnak be. 

Lappangási idő: 7-16 nap. A betegek hirtelen jelentkező ''hidegrázást'', [[Láz (élettan)|lázat]], szapora szívverést, hányingert, és [[Hányás|hányást]], [[Ízület|ízületi]] [[Fájdalom|fájdalmat]], és súlyos fejfájást panaszolnak. A [[máj]] és a [[lép]] megnagyobbodhat, bordaív menti hasi fájdalmat, és bőrkiütéseket észlelhetnek. A magas lázú betegnél tudatzavar alakulhat ki. A roham általában 3-10 nap alatt hirtelen szűnik meg. Egy-két hét szünet után ismét jelentkezhetnek a tünetek, de ekkor a roham gyorsabban szűnik, és enyhébb. A teljes gyógyulásig 3-10-szer ismétlődhetnek meg a rohamok. 

A [[betegség]] kezelésével a roham lerövidül, és újabb roham kialakulása jelentősen csökken. A betegség átlagos halálozása kb. 5%, a halálos kimenetel inkább idősebb korban, leromlott vagy igen fiatal betegek körében gyakoribb.

LBRF [[Járvány|járványok]] gyakran előfordultak [[Európa|Európában]] a [[20. század]] elején. [[1919]] és [[1923]] között, 13 millió eset, 5 millió halálesettel járt. [[Oroszország]] és [[Kelet-Európa|Kelet-Európa]] társadalmi felfordulása előzte meg a járványokat. A második világháború alatt milliók estek áldozatul Észak-Afrikában.
===== Malária chloroquin érzékeny  =====
* (P. vivax)
[[Szíriai Arab Köztársaság]] É-, K-i felében, [[Jemen|Jemenben]], [[Törökország]] keleti-, déli tartományok, [[Irak]] északi része. [[chloroquine|chloroquine]]  
* P. falciparum
[[Jemen]], [[Omán]], [[Szaúd-Arábia]] nyugati-déli része, [[Irán]] déli része
* Malária nincs
[[Kuvait]], [[Bahrain]], [[Ciprus]], [[Izrael]], [[Jordánia]], [[Libanon]] és [[Katar]]
===== Leishmaniasis, bőr =====
[[Irak|Irakban]] és [[Szaúd-Arábia]], [[Szíriai Arab Köztársaság]] északi-, nyugati rész
===== Rickettsiosis  =====
===== Krími-kongói haemorrhagias láz, CCHF =====
===== Dracunculosis, medinaféreg =====
[[File:Drawing of worm on stick as larvae and in body.gif|thumb|110px|left|A féreg morfológiája, kezelése (tekercselés féregpálcára), és a vektor a Dracunculus medinensis. 1870]]
[[File:Dracunculus medinensis.jpg|thumb|120px|Dracunculus medinensis eltávolítása. 2007.|]]
[[File:Drac life cycle.gif|thumb|120px|Életciklusa a medina féregnek. 2007.]]
[[File:Guinea worm prevention.jpg|thumb|120px| Szudáni fiúk cső szűrőkkel próbálják elkerülni a dracunculiasist (Guineai féregbetegség). 2007.]]
Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség. [[Afrika]] nyugati és középső részén, [[Irán]], [[Izrael]], [[Omán]], [[Szaud-Arábia]], [[Jemen]] ill. [[India]] nyugati felén terjedt el.<br />

[[Gyógyszer|Gyógyszeres]] kezelés jelenleg nincs, a férget lassan, naponta néhány milliméteres sebességgel, egy pálcikára tekerve húzzák ki, ezután:''[[Metronidazole]]'', ''[[Thiabendazole]]''. Helyi tisztítása az elváltozásnak és antibiotikumok helyi alkalmazása, ha bakteriális felülfertőződés van.

[[Kórokozó|Kórokozója]] a filariák közé tartozó [[fonalféreg]] ([[Paraziták]], Nematoda, Phasmidea, Filariae). Terjesztője szabad édesvizekben élő apró [[Rákfélék|rákfajta]] (vízibolha, Copepod (Mesocyclops és Thermocyclops) az [[Ivóvíz|ivóvízben]]), amely víziváskor kerül a szervezetbe (Rezervoár az ember). Inkubációs idő 1-1,5 év. A szabaddá váló [[lárvák]] befúrják magukat a szövetekbe, ez gyakran a lábat jelenti. A féreg a vízzel érintkező bőrfelületen kitör a felszínre, és hátsó feléből a lárvákat beleereszti a vízbe. Ezzel a körforgás folytatódik. 

A féreg továbbra is a [[Kötőszövet|kötőszövetek]] között él, és üríti a lárvákat. Helyileg [[Gyulladás|gyulladásos]], viszkető hólyag, majd [[fekély]] látható. Néha  a [[bőr]] alatt ki lehet tapintani a férget. Hányinger és urticaria majd a megjelenik a pattanás, vagy bulla (általában a lábszáron), amely megreped, alkalmanként eosinophilia, a féreg 18 hónapig is képes az emberben élni. Megelőzése: biztonságos ivóvíz fogyasztásával.

==== Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek ====
===== Utazók hasmenése  (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) =====
===== Hastífusz =====
===== Hepatitis A valamennyi országban endémiás =====
===== Brucellosis  =====
===== Echinococcosis =====
====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B endémiás =====
====Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek ====
===== Schistosomiasis =====
[[Irak|Irakban]], [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiában]], a [[Szíria|Szíria Arab Köztársaságban]] és [[Jemen|Jemenben]]
==== Zoonózisfertőzések ====
===== Veszettség =====
terület csaknem valamennyi országában észlelhető
==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ====
===== Meningococcus meningitis =====
Szaúd-Arábia (mekkai zarándoklás: hadzs)
==== Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek ====

===== Taeniasis, galandférgesség, haj kígyó =====
[[File:Taenia solium tapeworm scolex with its four suckers and two rows of hooks 5262 lores.jpg|thumb|120px|left|Taenia solium horgasfeje. 2012.]]
[[File:Taenia LifeCycle.gif|thumb|120px|Taenia  fajok életciklusa. 2010.]]
[[File: Bandwurm-drawing.jpg|thumb|120px|Horgasfejű és simafejű galandféreg ''(Taenia solium, T. saginata)]]
[[File:Finne bewaffneter Bandwurm-drawing.jpg|thumb|120px|A lárva átalakulása.]]
''Taeniasis'' világszerte elterjedt, de sokkal gyakoribb, ahol sertés-és szarvasmarha ehet emberi ürüléket. A legmagasabb gyakorisági Latin-Amerikában, Afrikában, Dél-és Délkelet-Ázsiában. A betegségről számoltak be, de alacsonyabbak az arányok , [[Kelet-Európa]], [[Spanyolország]] és [[Portugália]]. Továbbítása T. solium ritka az [[Egyesült Államok|Egyesült Államokban]], [[Kanada|Kanadában]], [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] és számos területen [[Ázsia]] és a [[Csendes-óceán]]. [[Ciprus]], [[Irán]], [[Izrael]], [[Jordánia]], [[Libanon]].

Gyógyszeres terápia van:''Praziquantel'', ''Niclosamide''<br />

A legjobb módja annak, hogy elkerülje a [[Galandférgek|galandférgességet]], hogy nem eszünk hőkezeletlen sertéshúst. Emellett a magas szintű személyes [[Higiénikus ember|higiénia]] és megelőzése a széklettel történő szennyeződése a sertés táplálékának.<br />

[[Parazita]],  Platyhelminthes, Cestoda Cyclophyllidea, Taeniidae: [[Taenia solium]] (sertés galandféreg, borsókásság) & T. saginata (szarvasmarha galandféreg) a féreg , Taenia asiatica (ázsiai galandféreg). Rezervoár a [[szarvasmarha]], [[sertés]], átvivő a [[hús]]. Lappangási idő: 6-14 hét. A tünetek hányás és fogyás. A parazita 25 évet is képes élni. A galandférgek nagy, lapos férgek, melyek a belekben élnek, és 5-10 méter hosszúra is megnőhetnek. A féreg petéket hordozó szelvényei (proglottiszok) a széklettel ürülnek. 

Amennyiben az emberi ürülék ellenőrizetlenül a környezetbe kerül, a petéket köztigazdák, például [[Disznó|disznók]], [[szarvasmarhák]] vagy (például a hal galandféreg esetében) apró [[rákfélék]] fogyaszthatják el, melyeket azután halak esznek meg. A peték a közti gazdában felnyílnak, majd a lárvák behatolnak a bélfalba és a vérárammal a vázizmokhoz és más szövetekhez sodródnak, ahol cisztákká alakulnak. Az ember az élősködővel akkor fertőződik, amikor a nyers vagy nem kellően átsült húsban vagy halban lévő cisztákat elfogyasztja. A ciszták felhasadnak és kifejlett férgekké fejlődnek, melyek a beteg bélfalára kapaszkodnak. A férgek ezután hosszban növekednek a bélben.

A bél galandférgessége általában nem okoz tüneteket, de egyesek felső hasi kellemetlenséget, hasmenést és étvágytalanságot panaszolnak. Néha a galandférges beteg érzi, amint a féreg egy darabja székletürítéskor átcsúszik a végbélen. A halak által közvetített galandférgek olykor vérszegénységhez vezetnek. [[Ciszticerkózisban]] az [[Agy|agyban]] és az agyat borító hártyákon (meninx) lévő ciszták [[Gyulladás|gyulladást]] okozhatnak, ami fejfájással, zavartsággal és más [[Idegrendszer|idegrendszeri]] tünetekkel, valamint gyakran görcsrohamokkal jár.<br />

Megelőzés és kezelés<br />
A [[galandférgek]] elleni védekezés első lépése, hogy az [[Állatok|állatok]] és a [[halak]] húsát gyakorlott ellenőrök alaposan megvizsgálják. [[Fertőzés|Fertőzött]] [[Hús|húsban]] láthatók a [[Ciszta|ciszták]]. Az alapos főzés (úgy, hogy a hőmérséklet a hús minden részében meghaladja az 57 °C-t) és a tartós fagyasztás elöli a cisztákat. Éppen ezért szabad vizekből származó halakat nem szabad [[Szushi|szushiként]] tálalni. Csak főzés, fagyasztás vagy pácolás után szabad ezeket fogyasztani. A füstölés vagy a szárítás nem pusztítja el a cisztákat.

=== Délkelet-Ázsiában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások ===
[[File:LocationSoutheastAsia.svg|thumb|120px|left|Délkelet-Ázsia. 2013.]]
[[File:Southeast asia.svg|thumb|120px|Délkelet-Ázsia országai. 2006. ]]
* Kötelező oltás: -
* Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Poliomyelitis

'''Országok'''<br />
[[Brunei]], [[Fülöp-szigetek]], [[Indonézia]], [[Kambodzsa]], [[Laosz|Laosz Népi Demokratikus Köztársaság]], [[Malajzia]], [[Myanmar]] (Burma), [[Szingapúr]], [[Thaiföld]] és [[Vietnam]]. Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.<br />

'''Életmódbeli tanácsok:'''<br />
* [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés
* [[Malária]] profilaxis: tájékoztató): rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis- szúnyogriasztás
* [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos [[szex]],
* [[orvos|orvosi]] beavatkozások elkerülése
* Édesvízben nem szabad fürödni
* [[Kígyók|Kígyómarás]]
* Gépjármű [[Baleset|balesetek]]
* Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrése sok [[Kórház|kórházban]]
==== Ízeltlábúak által terjesztett fertőzések ====
===== Japán B encephalitis, JE, Langat =====
[[File:Japanese encephalitis world map - DALY - WHO2002.svg|thumb|120px|left| (DALY) a japán encephalitis országonként (100.000 lakosra). 2009.]]
[[File:Japanese Encephalitis Distribution.jpg|thumb|120px|A japán encephalitis országonként. 2007.]]
[[File:CDC 7959 Ochlerotatus japonicus.jpg|thumb|120px|Ochlerotatus japonicus]]
[[File:Encefalite.jpg|thumb|120px|Encephalitis. 2007.]]
Dél-kelet [[Ázsia]] országaiban bármelyik évszakban felléphet a [[járvány]]. JEV a leggyakoribb, védőoltással megelőzhető encephalitis Ázsiában. Ázsiában előfordul mindenütt és részben a Csendes-óceán nyugati területein. 

Ausztrália Külső Torres Strait-szigetek; Banglades elterjedt; Bhután Nincs adat; Brunei endémiás; Kambodzsa endémiás; Kína emberi esetek minden tartományban India minden államában; Indonézia endémiás; Balin, Kalimantan, Java, Nusa, Tenggara, Pápua, és Szumátra; Japán ritka; Korea, Észak- Nincs adat; Korea, Dél- Ritka; Laosz endémiás; Malaysia Endémiás; Mongólia Nem tekinthető endemikus; Nepál Endemikus; Pakisztán Limted adatok; Pápua Új-Guinea elterjedt; Fülöp-szigetek endémiás; Oroszország Ritka; Singapore szórványos; Sri Lanka Endemikus; Taiwan szórványos; Thaiföld Endemikus; Kelet-Timor Korlátozott adatok; Vietnam	 Endemikus; Nyugat-Csendes-óceáni szigetek endémikus.

A [[védőoltás]] azoknak javasolt, akik [[Mezőgazdaság|mezőgazdasági]] tevékenységet vagy kutatást folytatnak a [[Fertőzés|fertőzött]] területeken, vagy rizsföldek, disznótelepek közelében laknak huzamosabb ideig. Az oltás üteme: 0. 7. 30. nap, mely 3 évre ad védettséget. [[Magyarország|Magyarországon]] a Japán B encephalitis elleni védőoltás (''JE-VAX'') nem beszerezhető. Kiutazást követően utazási klinikákon kell kérni az oltást. A betegségnek nincs speciális kezelése. A kezelés légzés, táplálás, görcs-védelem. Koponyaűri nyomásfokozódást mannitollal kezelendő. A túlélőknél gyakori a maradandó bénulás.

A [[kórokozó]] [[vírus]] ([[RNS]] vírus, Flaviviridae, Flavivirus), melyet vízimadarakról és [[sertés|sertésekről]] az [[Ember|emberre]] különböző [[Culex]] szúnyogok (Vektora moszkitók, Aedes spp., Anopheles barbirostris és hyrcanus csop., Culex tritaeniorhynchus csop és Cu. annulus) visznek át csípéseikkel. Ezek a [[szúnyogfélék]] ''rizsföldek'', [[Mocsár|mocsarak]] és pocsolyás termőföldek környékén élnek. A szúnyogok alkonyattól pirkadatig csípnek. Minimális veszélynek vannak kitéve azok az utazók, akik főleg városokban, vagy turisták által látogatott helyeken töltenek el rövidebb időt. 

Az esetek többségében észrevétlenül zajlik a [[fertőzés]], csak kb. 1 % - ban alakulnak ki tünetek. Azoknál, akiknél a [[betegség]] kifejlődik, a [[Halál|halálozás]] igen magas, akár 50%-os is lehet. A [[betegség]] 6-8 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik magas [[Láz (élettan)|lázzal]], kötőhártya-[[Gyulladás|gyulladással]] és kiterjedt arcpírral, majd ezt követik az [[agyvelő]]- és [[agyhártyagyulladás]] tipikus jelei. Izomfájdalom, fejfájás, [[hányás]], [[hasmenés]], görcsök, [[bénulás]] és leukocytosis, polimorfonukleáris leukociták lehet a meghatározó, az agy-gerincvelői folyadék, eset-halálozási arány 10%-ról 40%-, neurológiai maradványtünetei 80%-ban. Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegség.

===== Malária =====
* Malária chloroquin rezisztens 
Kambodzsa keleti tartománya, [[Indonézia]],  [[Laosz|Laosz Népi Demokratikus Köztársaság]],[[Myanmar]] (Burma), [[Vietnam]]<br />
P. falciparum: mefloquin
* Malária mefloquin rezisztens 
Kambodzsa nyugati tartomány <br />
P. falciparum doxycyclin
'''Malária nincs:''' Brunei, Szingapúr, Jáva és Szumátra városai, Malajzia és Vietnam városai, Rangoon, Fülöp-szigetek: Manila, Thaiföld: Bankok, Chiangmai, Pattaya, Phuket, Kos-Samui
===== Filariasis =====
(Bruneit és Szingapúrt kivéve) endémiás.
===== Dengue láz =====
===== Pestis ===== 
==== Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek ====
===== Utazók hasmenése  (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) =====
===== Hastífusz =====
===== Hepatitis A =====
valamennyi országban endémiás
===== Hepatitis E =====
====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B =====
igen gyakori
===== HIV/AIDS =====
==== Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek ====
===== Schistosomiasis ===== 
Fülöp-szigetek, Indonézia egy része, Mekong-delta
==== Zoonózisfertőzések ====
===== Veszettség =====

=== Kelet-Ázsiában előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások ===
[[File:LocationEastAsia.PNG|thumb|120px|left|Kelet-Ázsia. 2011.]]
[[File:Location-Asia-UNsubregions.png|thumb|120px|Kelet-Ázsia. 2011.]]

* Kötelező oltás: -
* Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Meningococcus [[meningitis]] [[Gyermekbénulás|Poliomyelitis]]<br />

'''Országok'''<br />
[[Hongkong]], [[Japán]], [[Kína]], [[Koreai Köztársaság]], [[Koreai Népi Demokratikus Köztársaság]], [[Makaó]] és [[Mongólia]]. [[Japán]], [[Taiwan]], [[Dél-Korea]], [[Hongkong]] [[Egészségügy|egészségügyi]] és járványügyi helyzete jó, az utazók számára különös elővigyázatosság nem szükséges. A többi területre látogató utazó igen sok [[fertőzés]] potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a városi és vidéki területeken.<br />

'''Életmódbeli tanácsok:'''<br />
* [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés
* [[Malária]] profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis-szúnyogriasztás
* [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos [[szex]]
* [[Orvos|orvosi]] beavatkozások elkerülése
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Sérülések gépjármű-balesetek miatt 
* Mérgeskígyó marása
* Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrés sok kórházban a régióban
==== Ízeltlábúak okozta fertőzések ====
===== Malária chloroquin érzékeny =====
Kína 33 0 25 0 északi szélességi fok között P. vivax és P.  falciparum: chloroquin érzékeny, kivétel Hainan és Yunnan tartományok (mefloquin)  
===== Viscerális leishmaniasis =====
Kína
===== Pestis =====
===== Japán B encephalitis  =====
==== Élelmiszer és víz közvetítésével terjedő fertőző betegségek ====
===== Utazók hasmenése (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) =====
===== Hastífusz ===== 
===== [[Hepatitis|Hepatitis A]] =====
: valamennyi országban endémiás
====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B ===== 
vírushordozás magas
===== HIV, AIDS ===== 
==== Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek  ====
===== Shistosomiasis =====
endémiás terület Kínában a Jangce folyó medencéje
===== Leptospirosis =====
Kínában
==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ====
===== Meningococcus meningitis =====
Mongólia
==== Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek ====
===== Renális szindrómával járó haemorrhagias láz =====

===Délközép-Ázsiában és Indiai szubkontinens előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások===
[[File:South Asia (ed)update.PNG|thumb|120px|left|Délközép-Ázsia és India. 2013.]]

* Kötelező oltás: -
* Javasolt oltások: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] Meningococcus [[meningitis]] [[Gyermekbénulás|Poliomyelitis]]<br />

'''Országok'''<br />
[[Afganisztán]], [[Azerbajdzsán]], [[Banglades]], [[Bhután]], [[Grúzia]], [[India]], [[Irán]] Iszlám Köztársaság, [[Kazahsztán|Kazahsztán]], [[Kirgizisztán]], [[Nepál]], [[Maldív-szigetek|Maldiv]] - szigetek, [[Örményország]], [[Pakisztán]], [[Sri Lanka]], [[Tádzsikisztán]], [[Türkmenisztán]] és [[Üzbegisztán]]. Az ide látogató utazó igen sok fertőzés potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül kevéssé tér el a városi és vidéki területeken.<br />

'''Életmódbeli tanácsok:'''<br />
* UV fényvédelem, meleg elleni védekezés
* Malária profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis-szúnyogriasztás
* Hasmenés: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos szex, orvosi beavatkozások elkerülése
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Kígyómarás 
* Sérüléses gépjármű-balesetek 
* Vér transzfúzió előtti nem megfelelő szűrése sok kórházban
==== Az ízeltlábúak okozta fertőzések ====
===== Malária Chloroquin érzékeny =====
P. vivax: gócokban: Örményország, Azerbajdzsán, Tadzsikisztán
===== Malária chloroquin rezisztens =====
P. falciparum + Pl. vivax: a többi országban városi és vidéki területeken is előfordul, mefloquin<br />
Nincs malária:<br />
Grúzia, Kazaksztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Maldiv  - szigetek
===== Filariasis =====
Banglades, India és Sri Lanka délnyugati része
===== Bőr leishmaniasis =====
Afganisztán, India, Irán Iszlám Köztársaság, Pakisztán
===== Bőr és visceralis leishmaniasis =====
Kisebb gócokban, Azerbajdzsánban és Tádzsikisztánban.
===== Dengue láz =====
Bangladesben, Indiában, Pakisztánban Sri Lanka
===== Pestis, feketehalál, dögvész ===== 
===== Visszatérő láz, febris recurrens, sárgapestis =====
valamennyi országban endémiás<br />
==== Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek ====
===== Utazók hasmenése: (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) =====
===== Hastífusz =====
===== Hepatitis A =====
====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B =====
===== HIV, AIDS =====
==== Talajjal-és a vízzel összefüggő fertőző betegségek ====
===== Schistosomiasis =====
Irán, Iszlám Köztársaság délnyugati része
==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések  ====
===== Meningococcus meningitis =====
India és Nepál
===== Diftéria =====
zerbajdzsán, Grúzia, Kazaksztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán
==== Zoonózisfertőzések ====
===== Veszettség =====
Terület csaknem valamennyi országában észlelhető
==== Az utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek ====
===== Visszatérő láz =====
===== Kiütéses tífusz =====
===== Japán B encephalitis =====
===== Krimi-kongó haemorrhagias láz =====
==== Egyéb ====
===== Dracunculiasis, Guineai féreg =====

=== Észak-Amerikában előforduló fertőzések, ajánlott oltások ===
[[File:Location North America.svg|thumb|120px|left|[[Észak-Amerika]].]]
* Mellkas-átvilágítás
* Kötelező [[oltás]]:-
* Az alábbi rutin [[Védőoltás|védőoltásokat]], leleteket kérik, angol nyelven [[Orvos|orvosi]] pecséttel igazolva: [[Gyermekkor|gyermekkori]] oltások igazolása, 10 éven belüli [[morbilli]] emlékeztető oltás (MMR), VZV vírussal ([[bárányhimlő]]) szembeni természetes védettség v. oltás, Meningococcus meningitis elleni oltás, [[HIV]] szűrés (bizonyos államokban és Kanadában)
* Hepatitis B, Veszettség elleni védőoltás (speciális utak)

'''Országok'''<br />
[[Bermuda]], [[Kanada]], [[Grönland]], [[Amerikai Egyesült Államok]]. Az ideutazók egészségügyi kockázata nem nagyobb, mint saját hazájukban.<br />

'''Életmódbeli tanácsok'''
* [[UV]] fényvédelem
* Rovarcsípések megelőzése
* [[Állatok|Állati]] harapások megelőzése
* [[Közlekedés|Közlekedéssel]] kapcsolatos [[Baleset|balesetek]]
* [[HIV]] és a [[hepatitis]] vírus okozta fertőzések
* Hideg elleni védekezés, meleg elleni védekezés
* [[Hasmenés]] tüneti kezelésére való felkészülés
* Biztonságos [[szex]]
* Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt.
==== Ízeltlábúak által közvetített fertőzések ====
===== [[Sziklás-hegység|Sziklás-hegységi]] foltos láz  =====
[[File:Usa-Mappa-con-stati.jpg|thumb|120px|left|[[US]]. Nincs Rickettsia rickettsii [[Maine]] államban, [[Hawaii]]-on, [[Alaszka|Alaszkában]]. 2004. ]]
[[File:Rocky mountian spotted fever.jpg|thumb|120px|2006.]]
[[File:Rickettsia rickettsii.jpg|thumb|120px|Rickettsia rickettsii. 1979.]]
A ''Rickettsia rickettsii'' csak a nyugati féltekén honos. A [[Sziklás-hegység|Sziklás-hegységben]] észlelték először, gyakorlatilag azonban az [[USA]] minden államában előfordul, kivéve [[Maine]] államot, [[Hawaii|Hawaiit]], [[Alaszka|Alaszkát]]. Különösen az [[Atlanti-óceán|Atlanti-óceán]] partja mentén gyakori.

A ''Sziklás-hegységi foltos láz'' ellen nem létezik oltóanyag. Az [[antibiotikumok]] használata a halálozás arányát 7-20%-ra csökkentette: ''Doxiciklin'', ''chloramphenicol''. A kezelés késői megkezdése viszont halálhoz vezethet.

A Sziklás-hegységi foltos láz (foltos láz, kullancsláz, kullancstífusz) kórokozója a Rickettsia rickettsii, melyet a [[kullancsok]] (amerikai kutya kullancs: Dermacentor variabilis, Rocky Mountain fa kullancs: Dermacentor andersoni, és a barna kutya kullancs: Rhipicephalus sanguineus) terjesztenek. A ''rickettsiák'' a [[Vérerek|vérereket]] bélelő sejtekben élnek és szaporodnak. Általában a [[bőr]] és a bőr alatti [[erek]], valamint az [[agy]], [[Tüdő|tüdők]], [[szív]], [[Vese|vesék]], [[máj]], és [[lép]] erei érintettek. Az erekben vérrög okozta elzáródások is kialakulhatnak. 

A betegség első tünetei 3-12 nap múlva jelentkeznek. Minél rövidebb az inkubációs idő (a csípés és a tünetek jelentkezése közötti idő), annál súlyosabb lesz a [[betegség]] lefolyása. Igen erős fejfájás, borzongás, súlyos kimerültség és izomfájdalom jellemzi. A [[láz]] néhány nap alatt 39,5 °C-ig emelkedik, és súlyos esetekben 15-20 napon át fennmaradhat. Előfordulhat, hogy időszakosan, reggelente megszűnik. Száraz köhögés is felléphet. 

Körülbelül a negyedik lázas napon a [[Csukló (egyértelműsítő lap)|csuklón]], bokán, tenyéren, talpon, és az alkaron bőrkiütések jelennek meg, melyek gyorsan terjednek a nyakra, arcra, hónaljra, farpofákra és a törzsre. Kezdetben a kiütések laposak és rózsaszínűek, a későbbiekben viszont kiemelkedővé, sötétebb színűvé, meleg víz - pl. a meleg fürdő - hatására jobban láthatóvá válnak. Kb. 4 nap alatt apró, bíbor színű területekké (petechia) alakulnak, pontszerű bevérzések következtében. Ezek egybefolyhatnak, később kifekélyesedhetnek.

Az [[agy]] ereinek érintettsége fejfájást, nyugtalanságot, alvásképtelenséget, delíriumot és [[Kóma (orvostudomány)|kómát]] okozhat. A [[máj]] megnagyobbodhat, [[Gyulladás|gyulladása]] sárgaságot okozhat, ami azonban ritkán fordul elő. A légutak gyulladása (pneumonitis), továbbá a [[szív]], az agy károsodása és [[tüdőgyulladás]] is kialakulhat. Súlyos esetekben a vérnyomás csökkenése és hirtelen [[halál]] is bekövetkezhet.

A [[betegség]] főként május és szeptember között fordul elő, amikor a kifejlett [[Kullancsok|kullancsok]] aktívak, és az emberek a legtöbbet tartózkodnak a szabadban, kullancsokkal fertőzött vidékeken. A déli államokban a [[fertőzés]] egész évben előfordulhat. A kullancsokkal fertőzött vidékeken a sok időt a szabadban töltő egyének, így a 15 évnél fiatalabb [[Gyermek|gyermekek]] a legveszélyeztetettebbek. A fertőzött kullancs a [[Kórokozó|kórokozókat]] [[Nyulak|nyulakba]], [[Mókusok|mókusokba]], [[Szarvas (állat)|szarvasokba]], [[Medvék|medvékbe]], [[Kutya|kutyákba]] és emberbe továbbíthatja. A betegség emberről-emberre direkt úton nem terjed.
===== Lyme kór =====
===== [[Tularémia|Tularémia]], Tularémia pestis =====
[[File:Tularemia lesion.jpg|thumb|120px|Bőr tularémia.]]
[[Oroszország]], [[Kazahsztán]], [[Türkmenisztán]], [[Finnország]], [[Svédország]] [[Kelet-Európa]], [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európa]], [[Portugália|Portugália]], [[Spanyolország|Spanyolországban]], [[Koszovó]],([[Szerbia]]), [[Japán|Japánban]], [[Kína]] az észak-nyugati és észak-keleti régióiban. [[USA]], [[Kanada]], [[Mexikó]].

[[Védőoltás]] van: gyengített, élő vakcina rendelkezésre áll, de használata csak a magas kockázatú csoportokban: ''LVS vaccine''
A ''tularémia'' több úton is átterjedhet az [[Ember|emberre]], beleértve a ''rovarcsípést'' és a fertőzött állatokkal való közvetlen kontaminációt. Erősen [[Fertőzés|fertőző]] és potenciálisan halálos kimenetelű, ha nem kezelik, ám hatékonyan lehet [[Antibiotikum|antibiotikummal]] kezelni, amennyiben korán diagnosztizálják.: ''sztreptomicint, gentamicin, doxiciklin, klóramfenikol, fluorokinolonok''. 

A tularémia számos módon terjedhet az emberre: rovarcsípéssel – Noha számos [[rovar]] hordozza a tularémiát, leginkább kullancs- és légycsípéssel terjed. Beteg vagy elhullott [[Állatok|állattal]]. Beteg állat harapásával, leggyakrabban [[nyúl]] által. A [[baktériumok]] kis vágások, horzsolások vagy a harapás helyén át jutnak a szervezetbe, és [[fekély]] képződik a seb helyén. A tularémia szemészeti formája a fertőzött állat érintését követő szemdörzsöléssel terjed. A levegőben található baktériumokkal. A talajban található baktériumok kertészkedés, építkezés vagy egyéb tevékenység során a levegőbe juthat, mely belélegezve tüdőgyulladásos tularémiát okozhat. Szennyezett étel vagy víz fogyasztásával kapjuk el.

Okozója a Francisella tularensis (Gram-negatív, nemmozgó coccobacillus) [[baktérium]], mely elsősorban [[Emlősök|emlősöket]] érint, különösen [[Rágcsálók|rágcsálókat]], mezei- és üregi [[Nyulak|nyulakat]], de [[Madarak|madarakat]], [[hüllők|hüllőket]] és [[Halak|halakat]] is megfertőzhet. A legtöbb tularémiának kitett [[ember]] általában 2-10 napon belül lesz beteg, ám a lappangási idő néhány órától akár három hétig is tarthat. A tularémiának több altípusa létezik a jelentkező tünete szerint. Ulceroglandularis tularémia: a fertőzés helyén bőrfekély képződik, melyet általában rovarcsípés vagy állati harapás okoz, duzzadt, fájdalmas [[Nyirokcsomó|nyirokcsomók]], [[láz]], hidegrázás, fejfájás, kimerültség. Oculoglandularis tularémia: szemfájdalmat, szemvörösséget, szemduzzanatot, a belső szemhéj fekélyét okozza. Tüdőgyulladásos tularémia és tífuszos tularémia is ismert.

Tularemia megelőzése rovarriasztóval DEET, permethrin. Gyakori szappanos és melegvizes  kézmosással, az ételek főzése, a víz biztonságos forrásból származzon. A háziállatok viselkedésének megváltozása (különösen rágcsálók, nyulak, és mezei nyúl), vagy az állatállományon szokatlan tünetek alakulnak ki.

===== Pestis  =====
==== Étel és víz eredetű betegségek ====
=====Utazók hasmenése ===== 
(salmonellosis, E. coli (EIEC, haemolytikus uremiás szindróma: Coli O 157))
==== Zoonózisfertőzések ====
===== Veszettség  =====

=== Karib szigeteken előforduló fertőzések, ajánlott védőoltások ===
[[File:CIA map of the Caribbean.png|thumb|120px|left| Karib-térség - régió. 2011.]]
[[File:Karte Karibik Inseln.png|thumb|120px| Karib-tenger. 2004.]]
* Kötelező [[oltás]]: -
* Javasolt [[Oltás|oltások]]: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]]<br />

'''Országok'''<br />
Turisták által leggyakrabban látogatott helyek: [[Kuba]], [[Jamaica]], [[Haiti]], [[Dominikai Köztársaság|Dominikai Köztársaság]], [[Virgin Szigetek (USA)|Virgin szigetek]], [[Martinique]], [[Dominika]], [[Trinidad és Tobago]], [[Holland Antillák]], [[Bahama]], [[Bermuda]], [[Barbados]], [[Puerto Rico]], [[Guadeloupe]]. [[Anguilla]] (UK), [[Antigua]] és [[Barbuda]], [[Aruba]], [[Barbados]], [[Kajmán-szigetek]](UK), [[Grenada]], [[Martinique]] (Franciaország), [[Montserrat]] (Egyesült Királyság), [[Holland Antillák]], [[Puerto Rico]] (US), [[Saint Kitts]] és [[Nevis]], [[Saint Lucia]], [[Saint Vincent]] és [[Grenadine-szigetek]], [[Turks]]-és [[Caicos-szigetek]] szigetek (Egyesült Királyság). Az ide látogató utazó sok [[fertőzés]] potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott [[Ország|országon]] belül gyakran jelentősen eltér a [[Város|városi]] és vidéki területeken.<br />

'''Életmódbeli tanácsok'''
* [[UV]] fényvédelem
* [[Malária]] profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis  
* [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülni 
* Biztonságos [[szex]], orvosi beavatkozások elkerülése 
* Édesvízben nem szabad fürödni
* [[Ciguatera]] mérgezés, amit az étkezési ''zátony halak'' toxin-tartalma okoz
* Sérülés [[gépjármű]]-balesetek (többek között motoros robogók)
* [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a kórházakban
==== Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések ====
===== [[Májmétely]] fertőzés =====
[[File:Nema Fig5.gif|thumb|120px|left|Nematodák. 2007.]]
[[File:Fasciola hepatica2.jpg|thumb|120px|Fasciola hepatica. 2007.]]
A betegség az egész világon előfordul, de leggyakoribb [[Juh|juhtenyésztő]] [[Ország|országokban]], különösen, ahol nyers salátát esznek. [[Latin-Amerika|Latin-Amerik]]ában, [[Afrika|Afrikában]]. 

A betegek kezelése során, féregellenes gyógyszeres kezelésre van szükség: ''praziquantel'', ''bithional'' <br />

Az [[ember]] általában ''fertőzött'' [[édesvíz]], vagy fertőzött vízzel locsolt [[Zöldség|zöldségek]] fogyasztásával fertőződhet meg. A kórokozó hordozója sokfajta emlős állat lehet, de legfontosabb a [[juh]]. A férgek életciklusuk során a felnőtt korukban a hordozó állat belében élnek, innen a széklettel a peték az édesvizekbe kerülnek, ott a [[Csigák|csigákban]] (ez egy közti gazda) fejlődnek tovább, majd visszajutnak az édesvizekbe, és a az embert a nyers [[növények]] fogyasztásán keresztül fertőzi meg. Az emberi szervezetben a bejutnak a [[bél|bélbe]], és a bélfalon és a hasüregen keresztül bejutnak a májba, ahol az epeutakban élnek, és annak károsodását okozzák. 

A betegséget, májmételyféreg fertőzés (Fasciola hepatica) okozza, a féreg levél alakú és 3x1,5 cm nagyságú. A betegség hordozója lehet sokféle emlős állat, de legfontosabb a juh, közti gazda a csiga. A fertőzés vízzel, és nyers vízi növények fogyasztásával terjed. Átmeneti fertőzést okozhat, szarvasmarha- és juhmáj fogyasztása is. 

A fertőzés általában enyhe. A betegségnek három formáját különíthetjük el: heveny, idült lappangó, és idült elzáródásos formát. A heveny betegség esetén: a beteg mája megnagyobbodik (jobb oldali bordaív alatt hasi fájdalom, puffadás jelentkezik), és érzékennyé válik, és magas láz, fejfájás, étvágytalanság, hányás, izomfájdalmak, viszkető bőrkiütések jelentkeznek. Kialakulhat sárgaság, testsúlycsökkenés, és elesett állapot, ha a fertőzés súlyosabb. A beteg vérszegény lehet. Idült latens betegség esetén: a betegek többsége panaszmentes, néhány betegnél májmegnagyobbodás, és a fenti tünetek jelentkezhetnek. Idültelzáródásos betegség esetén: azt jelenti, hogy a fertőzés miatt az epeutak elzáródnak, ekkor sárgaság, hasi fájdalom, láz jelentkezhet. 
Kuba
===== Malária ===== 
[[Haiti]], [[Dominikai Köztársaság]]
P. falciparum, de chloroquin érzékeny
===== Dengue =====
Mindegyik országban
===== Bőr leishmaniasis =====
Dominikai Köztársaság
===== Filariasis ===== 
Haiti
==== Étel és víz eredetű betegségek ====
===== Utazók hasmenése (E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella) =====
===== Hastífusz =====
===== Hepatitis A =====
Valamennyi országban endémiás
====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B =====
Vírushordozás magas
===== Zoonózis =====
Veszettség: valamennyi országban 
===== Schistosomiasis =====
Dominikai Köztársaság, Martinique, Puerto Rico, Guadeloupe HIV/AIDS

=== Közép-Amerikában előforduló fertőzések, ajánlott oltások ===
[[File:Central America (orthographic projection).svg|thumb|120px|left|Közép-Amerika. 2009.]]
[[File:Centroamerica politico.png|thumb|120px|Közép-Amerika. 2007.]]

* Kötelező [[oltás]]: -
* Javasolt [[oltás|oltások]]: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]]<br />

'''Országok'''<br />
[[Mexikó]], [[Belize]], [[Costa Rica|Costa Rica]], [[El Salvador|El Salvador]], [[Guatemala]], [[Honduras]], [[Nicaragua]], [[Panama]]. Az ide látogató utazó igen sok [[fertőzés]] potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott országon belül gyakran jelentősen eltér a [[Város|városi]] és vidéki területeken.<br />

'''Életmódbeli tanácsok'''
* [[Malária]] profilaxis: [[rovar]]-riasztók + ''szúnyogháló'' + ''kemoprofilaxis'' 
* [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülni
* [[Orvos|Orvosi]] beavatkozások elkerülése 
* Biztonságos [[szex]]
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Skorpió és kígyómarás
* Gépjármű baleset
* Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban
====Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések====
===== Malária =====
* chloroquin érzékeny
[[Mexikó]] és a többi ország (kivétel Panama)<br />
chloroquin  
* Chloroquin rezisztens
Panama, San Blas és Darien tartomány, San Blas sziget<br />
mefloquin  
===== Dengue =====
Mindegyik országban  
===== Bőr és visceralis leishmaniasis =====
Mindegyik országban

====Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek====
===== Chagas kór (Amerikai trypanosomiasis) =====
===== Filariasis ===== 
===== Onchocercosis =====
===== Venezuelai ló encephalitis =====
==== Élelmiszer és víz eredetű betegségek ====
===== Utazók hasmenése ===== 
(E. coli, Salmonellák, Kolera, Giardia, Entamoeba, Shigella)
===== Hastífusz =====
főleg Mexikó
===== Hepatitis A =====
valamennyi országban endémiás
===== Hepatitis E =====
Mexikó
====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B =====
vírushordozás magas
==== Egyéb betegségek ====
===== Állati veszettség =====
valamennyi országában észlelhető<br />

=== Mérsékelt Dél-Amerika régióiban előforduló fertőzések, ajánlott oltások ===
[[File:Koppen classification worldmap C.png|thumb|120px|left|A területek mérsékelt [[Éghajlat|éghajlati]] övet jelölnek. 2010.]]
[[File:Departamento Iguazú Misiones.png|thumb|80px|[[Argentína]] északi határán, [[Salta]] tartományban [[malária]].]]
[[File:Departamento General Manuel Belgrano Misiones.png|thumb|80px|Észak-és Észak-Kelet-[[Argentína]] erdős területek [[Brazília]]-[[Paraguay]] határán [[sárgaláz]] endémia. 2012. ]]
* Kötelező [[oltás]]:-
* Javasolt [[Oltás|oltások]]: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]]<br />

'''Országok'''<br />
[[Argentína]], [[Chile]], [[Falkland-szigetek|Falkland-szigetek]], [[Uruguay]], [[Húsvét-sziget]](Chile)<br />

'''Életmódbeli tanácsok'''<br />
* 3500 m felett magassági betegség
* [[UV]] fényvédelem
* [[Malária]] profilaxis: [[rovar]]-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
* [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt [[víz]], fertőtlenítés), tüneti kezelése
* [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban
* Biztonságos [[szex]]
* [[Édesvíz|Édesvízben]] nem szabad fürödni
==== Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések ====
===== Malária P. vivax okozta ===== 
Argentína északi határán, Salta tartomány ( bolíviai határ). Ritkán jelentettek Puerto Iguazúból, . Nincs transzmisszió Iguassu vízesésnél. <br />
''chloroquin''
===== [[Sárgaláz]] =====
Ajánlott minden utazónak ≥ 9 hónapos kortól, akik 2300 m-nél alacsonyabb területekre utaznak. Észak-és Észak-Kelet erdős területek Argentínával határos Brazília és Paraguay régióban.

==== Élelmiszer és víz eredetű betegségek ====
===== Utazók hasmenése =====
(E. coli, Salmonellák, kolera, Giardia, Entamoeba, Shigella)
===== Hastífusz =====
[[Argentína]]
===== Hepatitis A =====
Valamennyi országban endémiás
==== Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek ====
===== Chagas kór (Amerikai trypanosomiasis) =====
[[Argentína]], [[Chile]]
===== Bőr leishmaniasis =====
[[Argentína]], [[Chile]], [[Uruguay]].

==== Egyéb betegségek ====
===== [[Meningitis|Meningococcus meningitis]] =====
[[Chile]]
===== [[Coccidioidomycosis]] =====
[[Argentína]], [[Chile]]
===== Dengue láz =====
[[Húsvét-sziget]]([[Chile]])

=== Trópusi Dél-Amerikában előforduló fertőzések, kötelező és ajánlott oltások ===
[[File:Northern South America.PNG|thumb|120px|left| Észak Dél-Amerika. 2012.]]
* Kötelező [[oltás]]: [[Sárgaláz]] 
* Javasolt [[Oltás|oltások]]: [[Hepatitis|Hepatitis A]] [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] [[Veszettség]] [[Meningitis|Meningococcus]] meningitis <br />

'''Országok'''<br />
[[Trópusi]]: [[Bolívia]]*, [[Brazília]]*, [[Columbia]]*, [[Equador]]*, [[Francia-Guyana]], [[Guyana]], [[Paraguay]], [[Peru]]*, [[Suriname]]*, [[Venezuela]]. A csillaggal jelzett országokban nem kötelező az oltás, de javasolt, mivel az ország egyes területei fertőzöttek. 

* Minden esetben kérik az oltás igazolását, ha valaki sárgalázzal fertőzött országból érkezik. ( Pl.: Peruból Bolíviába, vagy fordítva) Az ide látogató utazó igen sok [[fertőzés]] potenciális veszélyének van kitéve. A fertőzési veszély az adott [[Ország|országon]] belül gyakran jelentősen eltér a [[Város|városi]] és vidéki területeken.<br />

'''Életmódbeli tanácsok'''
* 3500m felett ''magassági betegség''Andok
* [[UV]] fényvédelem
* [[Malária]] profilaxis: rovar-riasztók + szúnyogháló + kemoprofilaxis
* [[Hasmenés]]: elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés
* Biztonságos [[szex]]
* [[Orvos|orvosi]] beavatkozások elkerülése
* Édesvízben nem szabad fürödni
* Mérges kígyó harapás
* Sérülés gépjármű-balesetektől
* Vér transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő sok kórházban
==== Az ízeltlábúak által közvetített fertőzések ====
===== Malária P. falciparum (döntően) chloroquin rezisztens =====
mefloquin <br />
2000 m felett, turisták által látogatott helyeken, tengerparton nincs malária.
===== Sárgaláz =====
mindenütt<br />
kivétel Paraguay, Andok keleti területe, Brazília déli és keleti része. 
===== Dengue =====
mindegyik országban
==== Utazókat csak speciális körülmények között veszélyeztető betegségek ====
===== Amerikai trypanosomiasis (Chagas kór) =====
===== bőr-, visceralis leishmaniasis =====
===== filariasis =====
==== Étel és víz eredetű betegségek ====
===== Utazók hasmenése =====
(E. coli, Salmonellák, Giardia, Entamoeba, Shigella)
===== Hastífusz =====
===== Hepatitis A =====
valamennyi országban endémiás
====Szexuális úton és vérrel terjedő fertőző betegségek====
===== Hepatitis B =====
endémiás
===== HIV, AIDS =====
==== Egyéb betegségek ====
===== Meningococcus meningitis =====
Brazília
===== Állati veszettség =====
valamennyi országban 
===== Schistosomiasis =====
Brazília, Surinam, Venezuela

=== Ausztrália és Óceánia (Dél-és Nyugat-Csendes-óceáni szigetek) ===
[[Fájl:Australia-New Guinea (orthographic projection).svg|thumb|120px|left|[[Ausztrália]] (beleértve [[Tasmánia]]) és [[Új-Guinea]] (beleértve a keleti része [[Indonézia]] ([[Aru-szigetek]])) és a szárazföldi tartományok [[Pápua Új-Guinea]]). 2006.]]
[[Fájl:Pacific Culture Areas.jpg|thumb|120px|[[Óceánia]]: [[Mikronézia]]-lila, [[Melanézia]]- sötétkék és [[Polinézia]]- világoskék. 2004.]]
[[File:Map of Oceania-Pacific wide.svg|thumb|120px| [[Óceánia]], [[Indonézia]] és [[Chile]]. 2009.]]
* Kötelező [[védőoltás]]: -
* Javasolt védőoltások: [[Hepatitis]] A [[Hepatitis B]] [[Hastífusz]] [[Diftéria]]-[[tetanusz]] Japán [[encephalitis]]<br />

'''Országok'''<br />
[[Amerikai Szamoa]], [[Ausztrália]], [[Karácsony-sziget|Karácsony-sziget]], [[Cook-szigetek]], [[Fidzsi]], [[Francia Polinézia]], [[Guam]], [[Kiribati]], [[Marshall-szigetek]], [[Mikronézia]], [[Nauru]], [[új-Kaledónia]], [[új-Zéland]], [[Niue]], [[Norfolk-sziget]], [[Észak-Mariana-szigetek|Észak-Mariana-szigetek]], [[Palau]], [[Pápua Új-Guinea]], [[Pitcairn-szigetek|Pitcairn-szigetek]], [[Szamoa]], [[Salamon-szigetek]], [[Tokelau]], [[Tonga]], [[Tuvalu]], [[Vanuatu]], [[Wake-sziget]], [[Wallis és Futuna|Wallis és Futuna-szigetek]]<br />

Fertőzés veszélye igen változó a régióban. A kockázat az [[élelmiszer]] és a [[víz]] útján terjedő fertőzések esetén alacsony [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] és [[Új-Zéland|Új-Zélandon]]. Vektorok által terjesztett fertőzések és gyomor-bélrendszeri fertőzések gyakoriak a szigeteken.

'''Életmódbeli tanácsok'''
* [[UV]] fényvédelem, meleg elleni védekezés  
* [[Hasmenés]] elkerülése (palackozott, forralt víz, fertőtlenítés), tüneti kezelésére felkészülés 
* Biztonságos [[szex]] 
* Gépjármű balesetekkel és sérülésekkel kapcsolatos folyamatos konfliktusok alkoholfogyasztás miatt 
* [[Ciguatera]] mérgezés
* Mérgeskígyó marás 
* Pókcsípés 
* [[Vér]] transzfúzió előtti szűrése nem megfelelő a [[kórház|kórházakban]]
* Rovarcsípések megelőzése
* Megelőzése az állati harapásnak és karmolásnak

==== Ízeltlábúak által közvetített fertőzések ====
===== Bozót tífusz, Tsutsugamushi láz =====
[[File:Trombicula.jpg|thumb|120px|Trombicula a bozót tífusz vektora. 2007. ]]
[[File:Buna.jpg|thumb|120px| George Silk klasszikus képet hozott Buna-ból(Új-Guinea), karácsony napján, 1942-ben. Egy ausztrál katona, George "Dick" Whittingtont segíti egy pápua, Raphael Oimbari. Whittington 1943 februárjában tífuszban meghalt. 1942. december 24.]]

[[Csendes-óceán|Csendes-óceán]] nyugati része, [[Délkelet-Ázsia]], Észak-[[Ausztrália]], [[Pápua Új-Guinea]] és a néhány nyugati és déli sziget.

Hatásos oltóanyag még nem áll rendelkezésre.<br />
A betegség időben megkezdett antibiotikum adásával gyógyítható.  doxycycline, chloramphenicol,  
Rifampin, azithromycin
Halálos kimenetel ritka, nem kezelt esetekben azonban 20-30%-os is lehet. 

A bozót tífusz egy [[baktérium]] által okozott, [[rágcsálók]] [[Parazita|parazitái]], [[Atkák|atkái]] (Leptotrombidium deliense) közvetített fertőző megbetegedés. A [[betegség]] oka, egy baktérium (Rickettsia tsutsugamushi/orientalis, Gram-negatíve α-proteobaktérium) okozta fertőzés. Fertőzött rágcsáló atkák és [[Paraziták|paraziták]] terjesztik. Az atkák életciklusuk egy részét növényzeten töltik, de teljes kifejlődésükhöz vérszívás szükséges. A [[növény|növényzettel]] kapcsolatba kerülő embert az atkalárvák megcsípik, és így megfertőzik. 

Lappangási ideje 1-3 hét. A lappangási idő után a betegek rossz közérzetet, hidegrázást, fejfájást, hátfájást panaszolhatnak. Az atka csípés helyén bőrkiemelkedés jelenik meg, melyből lapos fekete pörk képződik, a helyi [[Nyirokcsomó|nyirokcsomók]] megduzzadnak, és fájdalmassá válnak. (Előfordulhat hogy a nyirokcsomók testszerte megnagyobbodnak). A [[láz]] fokozatosan emelkedik, a láz első hetének végére testszerte kiütések jelennek meg, amik a törzsön a leggyakoribbak, gyorsan elmúlhatnak, de 1 hétig is fennállhatnak. A [[Betegség|beteg]] zavartnak tűnik, érzékelése ködös, 2.-3.héten [[tüdőgyulladás]], [[szívizomgyulladás]], [[szívelégtelenség]] alakulhat ki. 

A betegség kezelésében fontos a megelőzés. A betegség lázas szakasza 2 hét elteltével spontán szűnik, de ez nem jelent minden esetben gyógyulást, és betegeknek a halálos kimenetel megelőzésére szükséges adni [[Antibiotikum|antibiotikumot]]. A betegség megelőzésében fontos az atkák elleni védekezés (tartós hatású atka irtószerek alkalmazása, vagy a bőrre felvitt atkariasztók). Fertőzött területeken alkalmazhatnak rövid ideig a megelőzésre antibiotikumot is.  
===== Egér tífusz, foltos láz =====
Délkelet-[[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]], ritkán fordul elő [[Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guineában]]
===== Malária =====
* [[chloroquine]] rezisztens
[[Pápua Új-Guinea]], [[Vanuatu]], a [[Salamon-szigetek]]
''Atovaquone/proguanil'', ''doxycycline'', ''mefloquine''
===== Dengue =====
Szigetek, Észak-[[Ausztrália]]
===== Japán encephalitis (JE) =====
[[Pápua Új-Guinea]], [[Torres-szoros|Torres szoros]], [[Ausztrália]] északi részén, JE fertőzés történt a nyugati , [[Csendes-óceáni Közösség|Csendes-óceáni szigetek]]([[Guam]])
===== Nyirokrendszeri filariasis =====
Csendes-óceáni szigetek, [[Amerikai Szamoa|Amerikai Szamoa]], [[Cook-szigetek]], [[Fidzsi-szigetek]], [[Francia Polinézia|Francia Polinézia,]] [[Kiribati]], [[Niue]], [[Szamoa]], [[Tonga]], [[Tuvalu]], [[Vanuatu]], valamint [[Wallis]] és [[Futuna]].
==== Élelmiszer és víz okozta fertőző betegségek ====
===== Utazók hasmenése =====
===== Hastífusz =====
[[Tífusz]] ismert vagy feltételezhető [[Mikronézia|Mikronéziában]].
===== Hepatitis A =====
[[Hepatitis|Hepatitis A]] előfordulása ismert ebben az országban, bár a kockázat a legtöbb utazóranézve   alacsonynak tekinthető. Szigetek, köztük [[Pápua Új-Guinea]]
===== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések =====
===== Tuberkulózis ===== 
100.000 populáció a becslések szerint 100-300 a csendes-óceáni szigetek, és 0-25 a többi régióban. 
===== Influenza ===== 
[[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] általában akkor fordul elő április és szeptember. Időszakos kitörése kanyaró fordult elő a szigeteken nem megfelelő védőoltások.
==== Szexuális úton és vérrel terjedő fertőzések ====
===== HIV =====
Prevalenciája a felnőttek 0,1% - <0,5%-a a legtöbb régióban, de magasabb (1% - <5%), [[Pápua Új-Guinea|Pápua Új-Guineában]], és néhány csendes-óceáni szigeteken. 
===== Hepatitis B =====
Kevesebb mint 2%-a él [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]] [[Hepatitis B]] [[Vírus|vírussal]] fertőzve (alacsony endémiás). Több mint ≥ 8%-nál a csendes-óceáni szigeteken.
===== Hepatitis C =====
1% -2,4%-ban a legtöbb területen.

==== Zoonózisfertőzések ====
===== Veszettség, rabies =====
[[Denevér]] lyssa vírus ismert [[Ausztrália (ország)|Ausztráliában]].

=== Antarktisz, Déli-sarkvidék === 
[[Fájl:Location Antarctica.svg|thumb|110px|left| [[Antarktisz]]. 2009.]] 
[[Fájl:Ay-terkep.png|thumb|110px| [[Antarktisz]] térképe, magyar földrajzi nevekkel. 2004.]]
* Kötelező [[védőoltás]]:-
* Rutin védőoltások: [[influenza]], [[bárányhimlő]] (varicella), [[gyermekbénulás]], [[kanyaró]], [[mumpsz]], [[rubeola]](MMR) és a [[diftéria]]/[[pertussis]]/[[tetanusz]](DPT)
* Ajánlott védőoltások: [[hepatitis]] A , [[hepatitis B]] , [[tífusz]] és ''meningococcus''

Magába foglalja a szűkebb értelemben vett [[Antarktika]] [[Kontinens|kontinenst]], valamint számos [[Sziget|szigetet]] ([[Déli-Georgia]] és [[Déli-Sandwich-szigetek|Déli-Sandwich-szigetek]], [[Déli-Orkney-szigetek]], [[Déli-Shetland-szigetek]]). Utazás az Antarktiszra leggyakrabban [[Chile|Chilén]] és [[Új-Zéland|Új-Zélandon]] keresztül valósul meg.

'''Életmódbeli tanácsok'''
* Extrém hideg-[[éghajlat]]
Viseljen védőruházatot és felszereléseket kifejezetten szélsőséges hideg [[Környezet|környezetre]] tervezve. A legjobb, ha ruha réteges, mivel túlságosan sok ruha túlhevülést eredményez. Kövesse az öltözködéssel kapcsolatos ajánlásait a túravezetőknek. Az alacsony [[hőmérséklet]] és a nagy [[szél]] a legnagyobb [[Egészségügy|egészségügyi]] kockázatot jelenti. [[Antarktisz]] a leghidegebb, legszelesebb és legszárazabb hely a [[Földön]]. Belső területeinek átlaghőmérséklete télen –40 °C és –70 °C között alakul, míg [[Nyár|nyáron]] –15 °C és –35 °C között mozog, tehát szélsőségesen hideg. A part mentén enyhébb a hőmérséklet, télen –15 °C és –32 °C, nyáron –5 °C és +5 °C közötti. A [[katabatikus]] szelek vagy [[lavinaszelek]] néhány melegebb nap után a parti és a belső területek közötti nyomáskülönbséget kiegyenlítve hatalmas [[Energia|energiával]] zúdulnak a [[tenger]] felé. Sebességük elérheti akár a 320 km/h-ás értéket is.
* [[UV]]-fényvédelem
Védje a [[Bőr (anatómia)|bőrét]] a [[Napfény|napfénytől]] fényvédő krémmel (legalább 15 [[SPF]]) és a [[Szem|szemet]] napszemüveggel. az [[Antarktisz]] felszínének 95%-a [[Jég|jéggel]] borított, aminek magas a visszaverő-képessége, kb. 80%. A partvidéken azonban csupán 15-20% az [[albedó]] értéke, így a partokon kialakuló hőtöbblet a légtömegek mozgásának egyik elindítója. Károsítja a szemet és a bőrt, és védelmi intézkedéseket kell tenni.
* [[Hegyibetegség]]
[[Antarktisz]] a [[Föld]] legnagyobb átlagmagasságú kontinense. A [[hó]] és jégtakaró beleszámításával az átlagmagassága 2600 méter. Az [[Antarktisz]] több millió km² kiterjedésű, nagyrészt összefüggő ''szárazföld'', ahol ''hegyláncok'', ''medencék'', [[Síkság|síkságok]] váltogatják egymást, amik legnagyobb részét jégtakaró fedi. A [[kontinens]] partjait meleg légáramlatok sem fűtik úgy, mint az [[Arktisz|Arktiszt]].
* [[Kultúrsokk]]
A [[sarkvidék]] helyzete miatt itt 4-6 hónapos [[éjszaka]] uralkodik, amikor csak kisugárzás történik, ami az amúgy is hideg terület további lehűlését eredményezi. A [[sarki éjszakák]], hosszú és nagyon hideg tele után következik a rövid, hűvös és sugárzásban gazdag [[nyár]]. A déli szélesség 66,5°-tól délre a Nap a nyári éjszakákon is tartósan a horizont fölött van, míg télen a horizont alatt tartózkodik. A Föld keringési pályájából adódó különbségek miatt a sarki éjszaka hossza eltér az Északi- és a Déli-sarkvidéken. Az északin 176 napig, a délin 183 napig tart az éjszaka.
* [[Baleset|Balesetek]]
Kisebb sérülések, [[Ficam|ficamok]] és [[Zúzódás|zúzódások]] gyakran előfordulnak. Az ilyen típusú sérülések elsősorban a csúszós jégnek köszönhető.
* [[Hasmenés]] elkerülése 
Palackozott, forralt [[víz]], ''fertőtlenítés'', tüneti kezelésére felkészülés. Gyakran mosson kezet [[Szappan|szappannal]] és [[Víz|vízzel]], főként étkezés előtt. Ha a szappan és a víz nem áll rendelkezésre, használjon [[alkohol]] alapú kézi [[Gél|gélt]] (legalább 60%-os alkohol). Igyál sok vizet, hogy hidratáljon a kiszáradás veszélye miatt, mivel az [[Antarktisz]] a [[világ]] legszelesebb, legszárazabb és leghidegebb régiója.
* Biztonságos [[szex]] 
A [[HIV]] és más nemi úton terjedő betegségek kockázatának csökkentése érdekében  mindig [[latex]] [[Óvszer|óvszert]] használni.
* Légúti [[Fertőzés|fertőzések]]
Kockázatos az [[influenza]], [[kanyaró]], [[mumpsz]], és más [[Betegség|betegségek]], amelyek könnyen terjednek emberről emberre az utazási és életkörülmények miatt. Az emberek a [[világ]] minden tájáról együtt utaznak, túráznak, hajóznak. Zárt élőhelyén az [[Ember|emberek]] növelik a kockázatát a [[Betegség|betegségeknek]]. Fontos, hogy az utazók az up-to-date rutin [[oltás|oltásokkal]] rendelkezzenek, beleértve az [[influenza]] [[Vakcina|vakcinát]].

==== Levegőben és emberről emberre terjedő fertőzések ====
===== Influenza =====
[[File:Influenza Seasonal Risk Areas.svg|thumb|120px|left|Kockázatos régiók évszakonként. Kék-November-Április; sárga- egész évben; piros- Április-November. 2011.]]
[[File:Symptoms of influenza.svg|thumb|120px|[[Influenza]] tünetei.]]
[[Fájl:Virus Replication large.svg|thumb|120px|Az [[Influenza|influenzavírus]] életciklusa a fertőzött sejtben.]]
[[File:Influenza subtypes.svg|thumb|120px|Különböző [[influenza]] törzsek, amelyek megfertőzték az emberi [[populáció]]t a [[20. század|20. században]].  2004.]]
Védőoltás van: ''Fluarix'', ''FluLaval''<br />
A [[kórokozó]] változékonysága miatt minden évben új oltóanyagot kell készíteni, és új [[oltás]] szükséges. Oltandók a 65 év felettiek, a tartós [[Betegség|betegségben]] szenvedők, a munkájuk miatt veszélyeztetettek, bentlakásos intézményben élők vagy a hajléktalanok. Az [[oltás]] helyén rövid ideig tartó [[fájdalom]], pír, gyengeség jelentkezhet. Nem oltható az, akinek tojásfogyasztás után súlyos [[Allergia|allergiás]] reakciója volt.<br />
Gyógyszeres terápia van: ''oseltamivir'', ''zanamivir''. 

Az [[influenza]] kórokozója [[vírus]] (ortomixovírusok (Orthomyxoviridae)), melynek különböző típusai az [[Állatvilág|állatvilágban]] és az [[emberek]] között is megbetegedést okozhat. Cseppfertőzéssel, nyállal terjed. A [[vírus]] igen változékony, így az átvészelt [[fertőzés]] nem ad hosszantartó védettséget. A [[világ]] minden táján, évszaktól függően fordul elő. A megbetegedések száma alapján, időről időre helyi [[Járvány|járványok]] vagy [[Világjárvány|világjárványok]] léphetnek fel. Az [[1918]]-19-es [[spanyol]] [[influenza]] 20 millió [[ember]] halálát okozta. Napjainkban - a légi közlekedés révén - a [[Föld]] minden tájára néhány óra alatt eljuthat a [[vírus]]. Számítások szerint, egy újabb [[Világjárvány|világjárványnak]] akár 60 millió áldozata is lehet.

Pár napos lappangási idő után hirtelen [[Láz (élettan)|lázzal]], [[izom]]-, izületi-, fej-, és torokfájdalommal jár. Száraz köhögés, [[hörghurut]], [[tüdőgyulladás]] kísérhetik. A magas [[láz]] és a toxikus tünetek a [[Csecsemő|csecsemők]], idősek és tartós betegségben szenvedők számára veszélyes lehet. Náluk a [[Baktériumok|baktériumok]] okozta felülfertőződés, [[tüdőgyulladás]] is gyakoribb. A betegség általában 1-2 hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet.

==== Élelmiszer és víz által terjesztett fertőző betegségek ====
===== Utazók Hasmenés|hasmenése =====
([[E. coli]], Salmonellák, Giardia, [[Entamoeba]], [[Shigella]])

===== Hepatitis A =====
==== Vérrel és szexuális úton terjedő betegségek ====
===== Hepatitis B, vírusos májgyulladás =====
Kevesebb mint 2%-a él ebben az országban [[Hepatitis B]] [[Vírus|vírust]] hordozó (alacsony endémiás).
===== HIV/AIDS, GIRD =====⏎
== Védőoltások külföldre utazóknak ==
Bővebben: 
Védőoltások nemzetközi utazóknak
==Speciális betegek útipatikája==
===Cukorbetegek utazása===
* Inzulin függő cukorbetegek injekcióit a kézipoggyászba célszerű helyezni, hogy mindig kéznél legyen, illetve nehogy hűtőraktárba kerüljön a szállítás során és megfagyjon.
* A trópusokon elég hűtőtáskában szállítani az utazás során.
* A cukorbetegről, és betegségéről hivatalos dokumentum, a kezelő orvostól vagy klinikától és ezek elérhetősége.
* A tűk és fecskendők miatt a cukorbetegek összetéveszthetők a kábítószerfüggőkkel.
(contracted; show full){{hasáb vége}}

{{portál|orvostudomány|i }}
{{portál|Turizmus}}
[[Kategória:Turizmus|*]]
[[Kategória:Gyógyturizmus]]
{{DEFAULTSORT:Utipatika}}
[[Kategória:Gyógyszerészet]]