Difference between revisions 13886208 and 14363020 on huwiki

{{kiemelt}}

{{Életrajz infobox
|név=Homérosz
|kép=Homer British Museum.jpg
|  képaláírás = 
|képméret=200px
|  születés dátuma = [[i. e. 8. század]]
|  születés helye = születési helye ismeretlen<ref>Az ókori hagyomány szerint hét város versengett a költő szülővárosának címéért (Szmirna, Rodosz, Kolofon, Szalamisz, Kiosz, Argosz, Athéné).</ref>
}}
[[File:Beginning Iliad.svg|bélyegkép|jobbra|Az Iliasz eredeti kezdősorai]]
'''Homérosz''' ([[Ógörög nyelv|görögül]] {{politonális|Ὅμηρος}}, [[Latin nyelv|latinul]] ''Homeros, Homerus,'' régiesen ''Homér;'' [[i. e. 8. század]]?) [[Görögország|görög]] költő. A Homérosz nevét viselő két nagy költemény, az [[Iliasz]] és az [[Odüsszeia]] az [[i. e. 8. század]]ból való. Arról, hogy e két mű valóban Homérosz nevű költőtől származik-e, vagy hogy élt-e egyáltalán Homérosz – akit a monda vaknak hisz és akinek bölcsőjéért már az ókorban is hét város versengett – több mint másfél évszázada vitatkoznak a tudósok.

Az ókori hellászi gondolkodók szerint a mitológiát Homérosz és a nála két évtizeddel fiatalabb [[Hésziodosz]] teremtette meg. A [[Trója|trójai mondakör]] Homéroszig legalább négy-öt évszázadon át élt a görög nép emlékezetében. Homérosznál régebbi írott forrást azonban az ókori görög irodalomban nem találunk.<ref>Nem ismeretes más régebbi iírott szöveg, kivéve az A. J. Evans, a krétai Knósszosz – „Minósz palotája” – feltárása során, majd 1939-ben C. W. Blegen a nyugat görögországi Plüszoszban való ásatások során előkerült agyagtáblákig, amelyek azonban nem tartalmaztak irodalmi jellegű szöveget.</ref> az ókori görög irodalomban nem találunk. A homéroszi [[eposz]]ok az [[ógörög nyelv]] [[epikus dialektus]]ának első képviselői.

Homérosz [[eposz]]aiban nemcsak olimposzi derűvel körülvett [[isten]]ekről olvashatunk, de megtaláljuk az áldozatok bemutatásának részleteit is. Ez a homéroszi realizmus szükségszerű követelménye, hiszen e nélkül az élet ábrázolása nem lenne teljes. Homérosz számára az istenek világa nem a vallás szigorú előírásainak rendje, inkább a vallástól egyre inkább elkülönülő [[mítosz]]nak a képzeletet felszabadító játékossága: t(contracted; show full)
{{bővebben|Homéroszi himnuszok}}
A szöveghagyományozás számos, Homérosznak tulajdonított költeményt is a költő művei közt tart nyilván. Ezek nem mindegyike tekinthető hitelesnek. E himnuszok az [[i. e. 8. század]]ban és az [[i. e. 4. század]]ban keletkezhettek. A himnuszok gyűjteménye 6 hosszabb és 27 rövidebb darabból áll, van közöttük csupán pár sorból álló is. Gyűjteménybe foglalásuk idejét pontosan nem ismerjük, az első olyan adat, amely a már összeállított himnuszgyűjteményre utal, az 
  [[i. e. 1. század]]ból származik.

A legidősebbnek az i. e. 8. századi keletkezésűnek tartott, 293 soros nagy Aphrodité-himnuszt tartják a filológusok. Ez a himnusz egy áhítatos hangú bevezetés után az istennő egyik kalandját meséli el. A nagy Aphrodité-himnuszt szépen egészíti ki a kis Aphrodité-himnusz, amely az istennőt a kagylóból kikelve, [[Ciprus (sziget)|Ciprus]] szigete felé közeledve festi le, amely sziget az ókorban az istennő fő kultuszhelye volt.

(contracted; show full)
== Szakirodalom ==
* {{ÓkNagy|94–95}}
* ''Homérosz összes művei'', Budapest, Gondolat, 1967
* [[Devecseri Gábor]]: ''Kalauz Homéroszhoz'', Budapest, Szépirodalmi, 1974
* Karsai György: ''Homérosz – Odüsszeia'', Budapest, Talentum, 2002
* Émile Mireaux: ''Mindennapi élet Homérosz korában'', Budapest, Gondolat, 1962
*
   '''Moses I. Finley: The World of Odysseus''' (London, 1954; 1957)
*   magyar  nyelvű kiadás:
*   M. I. Finley: Odüsszeusz világa (Bp., Európa Kk. 1985.)
* [[Karsai György]]: Homérosz: Iliász. Akkord Kiadó, Budapest, 1998. 80.p. [[Talentum műelemzések]] sorozat.
* [[Karsai György]]: Homérosz: Odüsszeia. Akkord Kiadó, Budapest, 1998. 85.p. [[Talentum műelemzések]] sorozat.
*   Pierre Carlier: Homere ˙Paris, Ed. Fayard, 1991)
*   Pierre Vidal-Naquet: Le monde d'Homere (Paris, Ed. Perrin, 2000)

== Külső hivatkozások ==
{{wikiforrásszerző}}
{{commonskat|Homeros}}
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/homerosz/iliasz/html/index.htm Iliasz (teljes szöveg)]
* [http://mek.oszk.hu/03300/03319 Iliasz (hangoskönyv)]
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/kulfoldi/homerosz/odusszea/html/index.htm Odüsszeia (teljes szöveg)]
* [http://mek.oszk.hu/03300/03320 Odüsszeia (hangoskönyv)]
* [http://enciklopedia.fazekas.hu/index2.htm?3,108,palyakep/vilag/Homerosz.htm Fazekas. hu, Homérosz]
* [http://www.literatura.hu/irok/okor/homerosz/homerosz.htm Literatura.hu, Homérosz]
* [http://www.gpc.edu/~shale/humanities/literature/world_literature/homer.html Collection of Homer-related links]
* [http://www.ellopos.net/elpenor/greek-language.asp Greek lessons based on Homer] {{en}}
* [http://www.ellopos.net/elpenor/lessons/pharr.asp Clyde Pharr, Homer and the study of Greek] {{en}}
* [http://moly.hu/szerzok/homerosz A szerző adatlapja a Molyon]

{{portál|ókor}}

{{DEFAULTSORT:Homerosz}}
[[Kategória:Ókori görög eposzköltők]]

{{Link FA|bar}}