Difference between revisions 16922880 and 18655904 on huwiki

{{kiemelt}}
{{Azonosíthatatlan források}}

{{író infobox
|név             = Homérosz
|kép             = Homer British Museum.jpg
|képméret        = 220px
|képaláírás      = Homérosz mellszobra a [[British Museum]]ban (római másolat a [[I. e. 2. század|Kr. e. 2. század]]i elveszett hellenisztikus eredetiről, [[Baiae]]ból)
(contracted; show full)ismert életrajzait az ókorban írták, de bármily terjedelmesek is ezek, inkább az [[i. e. 7. század|i. e. 7.]]– [[i. e. 6. század]]i énekmondótípus általános jellemzései, mintsem Homérosz hiteles életrajzai, noha később többen is megpróbálták a költő életét e művek alapján rekonstruálni. A legismertebb és legterjedelmesebb ilyen mű [[Pszeudo-Hérodotosz]] munkája, illetve az ''[[Agón Homéru kai Hésziodu]]'' (Homérosz és [[Hésziodosz]] versengése) című munka.

== A homéroszi eposz ==
Az [[
iónok|ión]] eposz ma egyet jelent Homérosz eposzaival. A Balkán-félszigeten lezajlott nagy népmozgás, az úgynevezett [[dór vándorlás]] nyomán Kis-Ázsia nyugati partjainak középső szakaszán számos (menekült) ión gyarmat alakult. Ezekben született az ión költészet páratlanul nagyszerű reneszánsza, melynek napjainkra fennmaradt legrégebbi bizonysága a homéroszi eposz. „Lovagi” költészet ez, az ión nemesség köreinek készült, a családalapító, nemzetségalapító hősöket és azok tetteit, mondásait ünnepli. Tárgyukat, témá(contracted; show full)nt platánfája volt; [[Rodosz (sziget)|Rhodoszon]] faistennőként tisztelték, és kultusza volt [[Therapnai]]ban is. Talán minószi [[vegetációs]] istennő lehetett eredeti formájában. Akhilleusznak is isteni jellege lehetett eredetileg, neve egyértelműen [[Akhelóosz]] folyóistenével rokon, és a Homéroszon kívüli mondaforrások szerint sérthetetlen, mint a germán mondavilág [[Siegfried]]je, és halála után [[Thetisz]] [[Leuké]] szigetére viszi, ahol kultusza is van.

Ahogy a német [[Nibelung-ének]]ben [[Brünhilde
 frank királynő|Brünhilde]], a [[walkür]] és a [[Baldur]] istenhez hasonlító Siegfried történeti személyek, akik a burgundok királya, [[Gunther burgund király|Gunther]], és a hun király Etzel-[[Attila hun király|Attila]] mellett állnak, úgy az ión eposzban is történeti és mitikus elemek keverednek. Egyike a legfontosabb és legérdekesebb figuráknak, [[Odüsszeusz]] (az eposzon kívül inkább [[Olüsszeusz]] néven említik) eredetileg leginkább afféle kalandor mesehős lehetett, akinek a személye körül mindenféle tengeri kaland és később a hazatérési történet ([[nosztosz]]) összefonódott. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a személye nem tartozott eredetileg a [[hős|hérosz]]ok]] szférájához.

=== Történeti háttér ===

Homérosztól leginkább két főművét, az [[Iliasz]]t és az [[Odüsszeia|Odüsszeiát]] ismerjük. Mindkettő a [[trójai mondakör]] része: az Iliasz a [[trója]]i háborút meséli el, az Odüsszeia a háború következményeit és a harcokra emlékezést. Mükéné és Trója hosszan tartó kapcsolatát és végül háborúját Homérosz azzal jellemzi, hogy a Tróját ostromló görög seregek fővezérének [[Agamemnón]]t, Mükéné királyát mondja. A legújabb nyelvészeti kutatások Homérosz nyelvezetében is i(contracted; show full)lván szentfalu Tróját,<br />sok nép városait s eszejárását kitanulta,<br />s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szívében,<br />menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.<br />Csakhogy nem tarthatta meg őket, akárhogy akarta:<br />mert önnön buta vétkeikért odavesztek a társak,<br />balgák: fölfalták Hüperión Éeliosznak<br />barmait, és hazatértük napját ő elorozta.<br />Istennő, Zeusz lánya, beszélj minékünk is ezekből.|Odüsszeia, I,1–10, az eposz [[
eposz#eposzi kellékek|invokáció]]ja]] (Fordította: [[Devecseri Gábor]])}}

Az Odüsszeia egy szintén 24 fejezetre tagolt, 12110 hexameterből álló eposz, az Iliasz folytatása. A műben a háború következményei és a pusztítás utóhatásai bontakoznak ki az Iliaszban még nem hangsúlyos szerepű [[Odüsszeusz]] személyes sorsában.

(contracted; show full)* [http://www.ellopos.net/elpenor/lessons/pharr.asp Clyde Pharr, Homer and the study of Greek] {{en}}
* [http://moly.hu/szerzok/homerosz A szerző adatlapja a Molyon]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor||Irodalom}}

{{DEFAULTSORT:Homerosz}}
[[Kategória:Ókori görög eposzköltők]]