Difference between revisions 18655906 and 18658654 on huwiki

< previous diff
next diff >
Homérosz
{{kiemelt}}
{{Azonosíthatatlan források}}

{{író infobox
|név             = Homérosz
|kép             = Homer British Museum.jpg
|képméret        = 220px
|képaláírás      = Homérosz mellszobra a [[British Museum]]ban (római másolat a [[I. e. 2. század|Kr. e. 2. század]]i elveszett hellenisztikus eredetiről, [[Baiae]]ból)
(contracted; show full)ila hun király|Attila]] mellett állnak, úgy az ión eposzban is történeti és mitikus elemek keverednek. Egyike a legfontosabb és legérdekesebb figuráknak, [[Odüsszeusz]] (az eposzon kívül inkább Olüsszeusz néven említik) eredetileg leginkább afféle kalandor mesehős lehetett, akinek a személye körül mindenféle tengeri kaland és később a hazatérési történet ([[nosztosz]]) összefonódott. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a személye nem tartozott eredetileg a [[hős|héroszok]] szférájához.

=== Történeti háttér ===

⏎
Homérosztól leginkább két főművét, az [[Iliasz]]t és az [[Odüsszeia|Odüsszeiát]] ismerjük. Mindkettő a [[trójai mondakör]] része: az Iliasz a [[trója]]i háborút meséli el, az Odüsszeia a háború következményeit és a harcokra emlékezést. Mükéné és Trója hosszan tartó kapcsolatát és végül háborúját Homérosz azzal jellemzi, hogy a Tróját ostromló görög seregek fővezérének [[Agamemnón]]t, Mükéné királyát mondja. A legújabb nyelvészeti kutatások Homérosz nyelvezetében is igen sok mükénéi elemet tártak fel. A háború emlékét őrző szájhagyomány később a különböző görög törzsek leszármazási mondáival is bővült, ezek jelentősége abban állt, hogy a közös, hős elődök tudata erősítette a nemzetiségi összetartozás érzését. Ahogy a genealógiai ének megőrizte a nemzetiségi rend emlékét, úgy őrizte meg később a trójai mondakör is a görög társadalom fejlődésének korábbi szakaszait.

Homérosz történelemszemlélete kétsíkú: egyfelől az általa mitikus-történeti múltba állított események korának felidézése, másfelől az e felidézés mögül minduntalan előbukkanó homéroszi jelenkor, amelynek talán legszebb példája az Iliasz 18. énekében [[Akhilleusz]] pajzsának leírása, amelyben a békésen folyó emberi munka nyilvánvalóan nem a háború korát idézi. Lényegében e kettős szemléletből adódik az Akhilleusz személyének előtérbe állításakor keletkezett probléma: eredetileg Akhilleusz története nem volt a trójai mondakör szerves része. A meglehetősen önkényes motívumválasztást az indokolhatta, hogy szerepelnek benne olyan genealogikusmonda-elemek, amelyek az Iliaszt hallgató előkelőségek hősi dicsőségét támasztották alá.{{csonk-szakasz}}
<!--- VIL-copy, az itteni szöveget lásd. oldid=18655906 ! --->

=== Iliasz ===
[[Fájl:Beginning Iliad.svg|bélyegkép|jobbra|420px|Az Iliasz eredeti kezdősorai]]

{{bővebben|Iliasz}}
Az eposz indítása több szempontból is szokatlan: a trójai mondakör hagyományos időrendi menetét nem veszi át, hanem csupán a háború utolsó évét és annak is csupán egyetlen eseményét – Akhilleusz haragját – énekli meg 24 fejezetre tagolódó 16&nbsp;000 hexameterben úgy, hogy utalásokban az előzményeket és a következményeket is érzékelteti. A mindenképpen egyéni koncepcióra valló [[in medi(contracted; show full)* [http://www.ellopos.net/elpenor/lessons/pharr.asp Clyde Pharr, Homer and the study of Greek] {{en}}
* [http://moly.hu/szerzok/homerosz A szerző adatlapja a Molyon]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|ókor||Irodalom}}

{{DEFAULTSORT:Homerosz}}
[[Kategória:Ókori görög eposzköltők]]