Difference between revisions 19892983 and 19952117 on huwiki

{{egyért2|a parasznyai barlangról|Kő-lyuk (egyértelműsítő lap)}}
{{Barlang infobox
|név=Kő-lyuk
|kép=
|képaláírás=
|település=[[Parasznya]]
|földrajzi táj= [[Bükk-vidék]]
|típus=inaktív [[Forrás (hidrológia)|forrás]][[barlang]]
(contracted; show full)

A barlang és előtere biztosan használatban volt, vagy legalábbis ismert és nyitott volt az [[újkőkorszak]]i [[bükki kultúra]], a bronzkor és a kora [[vaskor]]i kyjatice-kultúra, valamint a [[Római császárkor|császárkor]] idején is.

== Kutatástörténet ==

A régóta ismert, nyitott bejáratú 
ürebarlang előterében [[Kadić Ottokár]] [[1913]]-ban végzett ásatást. [[1944]]-ben [[Mottl Mária|Mottl Máriával]] tért vissza és ekkor fedezték fel a barlang belső részeit. 1947-ben [[Saád Andor]] a Felső-folyosó bejáratánál talált egy megmunkált kovaszilánkot a barlang kutatása közben, amelyet Megay Géza, [[Nemeskéri János]] és Szabadkay Béla társaságában végzett.

[[Kadić Ottokár]] [[Kretzoi Miklós]] közbenjárására, a [[Magyar Állami Földtani Intézet|Földtani Intézet]] anyagi támogatásával és Klein József segítségével [[1950]]-ben, [[július 7.|július 7-étől]] [[augusztus 20.|augusztus 20-áig]] újból feltárást végzett itt. Ez volt [[Kadić Ottokár]] utolsó ásatása. [[Kadić Ottokár]], [[Saád Andor]] és [[Nemeskéri János]] ásatásairól hivatalos, ásatási jegyzőkönyv nem ismert, a [[Herman Ottó Múzeum]]ban találhatók a leletek. 1950-ben Megay Géza leletmentő- és rétegtisztázó ásatást végezett. [[1951]]-ben Venkovits István a járatokból kinyerhető [[guanó]]készletek után vizsgálódott és ekkor készült el az első barlang első térképe is. Ebben az évben [[Gábori Miklós]] négy napos, eredménytelen leletmentést végzett az előterében. [[1958]]-ban [[Vértes László]] helyszíni szemlét tartott, Kőfalusi Endre miskolci turista bejelentése alapján, amelynek alapján az ürege barlangot a régészeti szempontból fontos barlangok sorába illesztette. A terepbejáráson egy rossz állapotú [[barlangi medve]] koponya került elő egy annyira szűk helyről, ahová csak emberkéz tehette. Ekkor készült el a második barlangtérképe, amelyet 1965-ben nyomtatásban is megjelentetett [[Vértes László]].

Az 1980. évi [[Karszt és Barlang]] 1. félévi számában nyilvánosságra hozták a kiemelt jelentőségű barlangnak a barlangkataszteri számát. A [[régészet]]i jelentősége miatt és az [[őslénytan]]i értékei alapján, valamint a [[denevérek]] védelme miatt [[1982]] óta fokozottan védett barlang. [[1983]]-ban Kárpát József készített róla barlangtérképet. Az 1984-ben napvilágot látott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel három névváltozata, valamint egy térképen van a helye feltüntetve. 1984-ben a barlang volt az egyik helyszíne a Kinizsi Kupa nevű, országos barlangversenynek. 1992-ben lezáratta a bejáratát a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a denevérek zavarásának a megakadályozása érdekében és az illegális ásatások ellen. 1999-ben Regős József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának a megbízásából elvégezte a természeti állapot-felvételét. A 2003-ban kiadott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy 484 méter hosszú, 23 méter függőleges kiterjedésű és 125 méter vízszintes kiterjedésű. A 2005-ben megjelent, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint 484 méter hosszú. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

(contracted; show full)
{{Magyarország fokozottan védett barlangjai}}

{{DEFAULTSORT:Kőlyukparasznya}}
[[Kategória:Barlangok a Bükk-vidéken]]
[[Kategória:Magyarország barlangjai]]
[[Kategória:Magyarországi régészeti lelőhelyek]]
[[Kategória:Parasznya]]