Difference between revisions 19994023 and 19994038 on huwiki

{{egyért2|a parasznyai barlangról|Kő-lyuk (egyértelműsítő lap)}}
{{Barlang infobox
|név=Kő-lyuk
|kép=
|képaláírás=
|település=[[Parasznya]]
|földrajzi táj= [[Bükk-vidék]]
|típus=inaktív [[Forrás (hidrológia)|forrás]][[barlang]]
|tengerszint feletti magasság= 441
|hossz= 623
|mélység= 19
|magasság= 11,6
|függőleges kiterjedés= 30,6
|barlangkataszteri szám=5363-4}}

A '''Kő-lyuk''' egy elsősorban régészeti jelentőségű, fokozottan védett [[barlang]]. A [[Bükki Nemzeti Park]] területén található.

== Leírása ==

A [[Bükk-vidék]]en található [[bükk-fennsík]]i Kis-fennsíkon, a Kőlyuk-galya déli oldalán, a [[Hillebrand Jenő-barlang]] szomszédságában található. Mivel le van zárva egy [[Denevérek|denevér]]védelmi szempontból kialakított ráccsal, kizárólag a [[Bükki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélyével látogatható. A 441 [[méter]] [[tengerszint feletti magasság]]ban, egy sziklafal tövében nyíló barlang hazánk egyik legérdekesebb, valószínűleg még számos titkot rejtő kultúrtörténeti értéke.

A [[triász]] [[Időszak (földtörténet)|időszaki]] [[Mészkő (kőzet)|mészkő]]ben kialakult, inaktív forrásbarlang. A megvizsgált üledékek szerint [[víznyelő]] is volt. A járatai változatos formájú [[Cseppkő|cseppkövekkel]], valamint [[hegyitej]]jel díszítettek. A teljes hossza 623 méter. Az [[1951]]-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által miniszteri határozattal régészeti védelem alá helyezett lelőhely jelentős denevértanyaJelentős denevértanya. A [[Bükki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélyével látogathatók a barlangnak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai. Barlangjáró alapfelszerelés elég a látogatásához.

Gyakran összekeverték, illetve nem tettek pontos különbséget a régészeti leírásokban a ''Kő-lyuk'' és a régen ''Kőlyuk II''-nek nevezett [[Hillebrand Jenő-barlang]] között. Előfordul az irodalmában ''Andókúti-barlang'' (Kordos 1984), ''Andókúti barlang'', ''Kő-lyuk I.'' (Hevesi 2002), ''Kőlyuk I. sz. barlang'' (Kordos 1984), ''(contracted; show full)végzett itt. Ez volt [[Kadić Ottokár]] utolsó ásatása. [[Kadić Ottokár]], [[Saád Andor]] és [[Nemeskéri János]] ásatásairól hivatalos, ásatási jegyzőkönyv nem ismert, a [[Herman Ottó Múzeum]]ban találhatók a leletek. 1950-ben Megay Géza leletmentő és rétegtisztázó ásatást végzett. [[1951]]-ben Venkovits István a járatokból kinyerhető [[guanó]]készletek után vizsgálódott és ekkor készült el az első barlangtérképe. Ebben az évben [[Gábori Miklós]] négy napos, eredménytelen leletmentést végzett az előterében.
 [[1951]]-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által, miniszteri határozattal régészeti védelem alá helyezett lelőhely. [[1958]]-ban [[Vértes László]] helyszíni szemlét tartott Kőfalusi Endre miskolci turista bejelentése alapján, amelynek alapján a barlangot a régészeti szempontból fontos barlangok sorába illesztette. A terepbejáráson egy rossz állapotú [[barlangi medve]] koponya került elő egy annyira szűk helyről, ahová csak emberkéz tehette. Ekkor készült el a második barlangtérképe, amelyet 1965-ben nyomtatásban is megjelentetett [[Vértes László]].

(contracted; show full)dett barlangjai” című könyvben az olvasható, hogy 484 méter hosszú, 23 méter függőleges kiterjedésű és 125 méter vízszintes kiterjedésű. A 2005-ben megjelent, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint 484 méter hosszú. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a [[Bükki Nemzeti Park]] Igazgatóság működési területén található barlang
nak az idegenforgalom számára nem megnyitott szakaszai az igazgatóság hozzájárulásával látogathatók.

== Irodalom ==

* [[Adamkó Péter]]: [http://epa.oszk.hu/02900/02993/00037/pdf/EPA02993_karszt_es_barlang_1985_1-2_058-061.pdf ''Kinizsi Kupa '85.''] [[Karszt és Barlang]], 1985. 1–2. félév. 61. old.
* B. Hellebrandt Magdolna – Simán Katalin: [http://epa.oszk.hu/02000/02030/00017/pdf/HOM_Evkonyv_19_087-097.pdf ''Régészeti kutatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1979. évben.''] A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1980. (19. köt.) 93. old.
(contracted; show full)
{{Magyarország fokozottan védett barlangjai}}

{{DEFAULTSORT:Kőlyukparasznya}}
[[Kategória:Barlangok a Bükk-vidéken]]
[[Kategória:Magyarország barlangjai]]
[[Kategória:Magyarországi régészeti lelőhelyek]]
[[Kategória:Parasznya]]