Difference between revisions 20067399 and 20163083 on huwiki

{{horror}}
''' A világtörténelem legnagyobb birodalmainak listája''' bemutatja a világtörténelem legnagyobb birodalmait, területi nagyság szerinti sorrendben, azok legnagyobb kiterjedésük idejében, a teljesség igénye nélkül. Egyes birodalmaknak fontosságuk miatt érdemes szerepelniük a listában.
[[Fájl:Colonisation2.gif|600px|bélyegkép|left|A gyarmatosítás térképe 1492-től napjainkig]]
{{-}}
{|class="wikitable sortable" width="800px"
|-
! Sorsz.
(contracted; show full)
|-
| 2.
|<br /> [[Mongol Birodalom]]<br />[[1270]]-[[1309]]
|[[1206]]–[[1368]]
|[[Kép:YuanEmperorAlbumKhubilaiPortrait.jpg|80px]]<br />[[Kubiláj mongol nagykán]]
|24,0<ref>http://jwsr.ucr.edu/archive/vol12/number2/pdf/jwsr-v12n2-tah.pdf
 {{Wayback|url=http://jwsr.ucr.edu/archive/vol12/number2/pdf/jwsr-v12n2-tah.pdf |date=20070222011511 }} s.222 Jonathan M. Adams, Thomas D. Hall and Peter Turchin (2006). "East-West Orientation of Historical Empires" (PDF). Journal of World-Systems Research (University of Connecticut) 12 (no. 2): 219-229.</ref><br />16,11%
|[[Kép:Mongol Empireaccuratefinal.png|150px]]
|1270
|110,0 (a XIII. században)
|25,6% (110 millió lakos a 429 millióból a XIII. században)<br />a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 26 millió km²-en terült el{{refhely|Turchin–Adams–Hall}}.
|-
| 3.
|[[Kép:Romanov Flag.svg|50px]]<br /> [[Orosz Birodalom]]<br /> [[1866]]
|[[1721]]–[[1917]]
|[[Kép:Alexander II of Russia (Nikolay Lavrov 01).jpg|80px]]<br />[[II. Sándor orosz cár|II. Sándor cár]]
|23,7<br />15,31%
|[[Kép:Russian Empire (orthographic projection).svg|120px]]
|1866<ref name=uconn>Peter Turchin, Thomas D. Hall and Jonathan M. Adams, "[http://jwsr.ucr.edu/archive/vol12/number2/pdf/jwsr-v12n2-tah.pdf East-West Orientation of Historical Empires] {{Wayback|url=http://jwsr.ucr.edu/archive/vol12/number2/pdf/jwsr-v12n2-tah.pdf |date=20070222011511 }}", ''Journal of World-Systems Research'' Vol. 12 (no. 2), pp. 219-229 (2006).</ref>
|176,4 - 1913-ban
|9,8% (176,4 millió az 1913 évi 1791 milliós összlakosságból)<br /> Az Orosz Birodalomban több mint 100 nemzetiség élt, a megalapítása és elnevezése Nagy Péter cártól ered.
|-
| 4.
|[[Kép:Flag of the Soviet Union.svg|50px]]<br /> [[Szovjetunió]]<br />[[1945]]-[[1991]]
|[[192]]-[[1991]]
(contracted; show full)== Források ==
{{Reflist|2}}

{{Reflist}}

==További információk==
* {{en ikon}} {{Cite book|author=Hempstone, Smith |title=Africa, Angry Young Giant |publisher=Kessinger Publishing, LLC |location=Whitefish |year=2007 |pages=664 pages |isbn=0-548-44300-9}}
* {{en ikon}} Jonathan M. Adams, Thomas D. Hall and Peter Turchin (2004). [
https://web.archive.org/web/20080527235437/http://www.eeb.uconn.edu/people/turchin/PDF/Latitude.pdf ''East-West Orientation of Historical Empires.''] University of Connecticut.
* {{en ikon}} J. Beloch (1886), ''Die Bevölkerung der griechisch–römischen Welt'', Duncker and Humblot, Leipzig.
* {{en ikon}} Jean-Noël Biraben (2003). "The rising numbers of humankind", ''Populations & Societies'' '''394'''.
(contracted; show full)
* {{en ikon}} Raymond W. Goldsmith (1984), "An estimate of the size and structure of the national product of the Early Roman Empire", ''Journal of the International Association for Research in Income and Wealth'' '''30'''
* {{en ikon}} Bruce R. Gordon (2005). [https://web.archive.org/web/20071013221640/
http://starnarcosis.net/obsidian/earthrul.html ''To Rule the Earth...''] (See [https://web.archive.org/web/20071021150702/http://starnarcosis.net/obsidian/Bibliography.html Bibliography] for sources used.)
* {{en ikon}} Mark Harrison (1998). ''The Economics of World War II: Six Great Powers in International Comparison''.
* {{en ikon}} Angus Maddison (2001). ''The World Economy: Historical Statistics: A Millennial Perspective''. Organisation for Economic Co-operation and Development(OECD), Paris.
* {{en ikon}} Angus Maddison (2006). ''The Contours of the World Economy 1-2030 AD''. Oxford University Press.
* {{en ikon}} Colin McEvedy and Richard Jones (1978), "Atlas of World Population History", ''Facts on File'' (p.&nbsp;342-351). New York.
* {{en ikon}} Sevket Pamuk (2005), "The Ottoman Empire in World War I". In Stephen Broadberry and Mark Harrison (2005), ''The Economics of World War I'', p.&nbsp;112-136. Cambridge University Press. {{ISBN|0-521-85212-9}}.
* {{en ikon}} Donald Quataert (2005). ''The Ottoman Empire, 1700-1922''.
* {{en ikon}} Walter Scheidel (2005). [http://www.princeton.edu/~pswpc/pdfs/scheidel/020803.pdf The monetary systems of the Han and Roman empires]. Stanford University.
* {{en ikon}} Walter Scheidel (2006). [https://web.archive.org/web/20070712074104/http://www.princeton.edu/~pswpc/pdfs/scheidel/120601.pdf Imperial state formation in Rome and China]. Stanford University.
* {{en ikon}} Carla M. Sinopoli (2003). ''The Political Economy of Craft Production: Crafting Empire in South India, C. 1350-1650''.
* {{en ikon}} Ralph Thomlinson (1975), ''Demographic Problems, Controversy Over Population Control'', Second Edition.
* {{en ikon}} Frances Wood (2006). [https://web.archive.org/web/20130511222410/http://static.royalacademy.org.uk/files/china-student-guide-6.pdf ''China: The Three Emperors''.] Royal Academy.
* {{en ikon}} H. Yoon (1985). "An early Chinese idea of a dynamic environmental cycle", ''GeoJournal'' '''10''' (2), p.&nbsp;211-212.
* {{en ikon}} K. A. Nilakanta Sastri.(1935)"The Cholas"" University of Madras.

{{portál|történelem}}

{{DEFAULTSORT:Vilagto~rtenelemlegnagyobbbirodalmainaklistaja}}
[[Kategória:Történelmi rekordok]]
[[Kategória:Történelmi államok]]