Revision 11962522 of "A kórházi klinikai gyógyszerészet története" on huwiki

{{korrektúra}}
{{lektor|esszészerű megfogalmazás}}
A '''[[gyógyszerészet]] mérföldköveinek történetét'''<ref>Edward Kremers,Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.</ref><ref>Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright.</ref> befolyásoló tényezők megmagyarázzák, hogy a [[klinikai gyógyszerészet]]<ref>Amerikai Klinikai Gyógyszerészek Kollégiuma (ACCP) Igazgató Tanácsának tagjai 2005. április 8-án fogalmazták meg és hagyták jóvá. Reprint requests to the American College of Clinical Pharmacy, 13000 West 87th Street Parkway, Suite 100, Lenexa, KS 66215-4530; e-mail: [email protected], or download from http://www.accp.com.)</ref> az évek során hogyan fejlődött napjainkig. Milyen tényezők vezettek azokhoz a változásokhoz, amelyek megengedték azt, hogy napjainkban a ''klinikai gyógyszerészet'' elfoglalja vezető helyét a gyakorlati gyógyszerészetben. Történelem előtti időkben<ref>Magner: A History of Medicine Published in 2005 by Taylor & Francis Group 6000 Broken Sound Parkway NW, Suite 300 Boca Raton, FL 33487-2742</ref> az emberek semmit nem tudtak  a [[betegség]]ek okairól, még a legegyszerűbb [[sebészi beavatkozás]]ról<ref>Briony Hudson, Raymond C. Rowe"Popular Medicines: An Illustrated History " Published by Pharmaceutical Press 2007-12-05 ISBN 0853697280 PDF Format, 193 pages 9.6 MB</ref> a [[sebellátás]]ról sem. A történelmi ismeretek mérföldkövei mentén haladva  lehetünk képesek igazán megérteni a modern, mindennapi [[gyógyítás]]t, [[gyógyszerészet]]et, [[orvoslás]]t, így például hogyan képesek a [[sebész]]ek végrehajtani a legtöbb komplex és bravúros [[operációt]]. Így tudjuk igazán összehasonlítani a [[prehisztorikus kor]] és napjaink között eltelt időszakot, miközben annyira ellentétben áll, különbözik egymástól. A klinikai gyógyszerészet eredete a kórházi osztályok terápiás részlegeinek munkájában<ref>Spease E. The first minimum standard. Bull Am Soc Hosp Pharm 1950;7:32.</ref> és a [[kórházi gyógyszerészet]]ben keresendő.  Mérföldköveket találunk a [[klinikai gyógyszerészet]] kialakulásának történetében, amelyek mellett megállás nélkül el lehet haladni, de érdemes meg-meg állni, mert minden egyes múltbeli történés megmagyarázza azt a csodát<ref>MODERN MEDICINES: The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File This is a new edition of HEALING DRUGS: The History of Pharmacology Copyright © 1992 by Margery Facklam and Howard Facklam</ref>, ami napjaink gyógyításában történik.
[[Fájl:Schizophrenia PET scan.jpg‎|thumb|Skizofrén beteg Pozitron Emissziós Tomográfiás scanje. Memória tesztet végző beteg prefrontális kérgi lebenye (piros) kevésbé aktiválódott. A dopamin szint emelkedett a striatumban (zöld)]]
[[Fájl:Laparoscopic stomach surgery.jpg|thumb|Laparoszkópos hasi sebészet]]

==Történelem előtti idők (-Kr.e.8000)==
[[Fájl:Masai woman in Nairobi.jpg|bélyegkép|A nomád életet élő maszájok Kenyában]]
[[Fájl:Bozen 1 (177).JPG|bélyegkép|Ötzi a Jégember antibiotikum tartalmú, ''Polyporus'' gyógygombát vitt zsákjában]]
{{fő|Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés a történelem előtti időkben }}

==Ókor, a gyógyszerkészítés kezdete (Kr.e.4500-Kr.u.476.)==
Az ''agrárkultúra'' kialakulás a Kr.e.90000 évvel kezdődött, Kr.e.4400-ban a ló háziasítása is megtörténik, ami  két rendkívül fontos következménnyel járt. Az egyik a világ felfedezése, a kereskedelem kialakulásával beindul, mert a közlekedés megoldódik. A másik a vízgazdálkodás kialakulása, az öntözéses technológia segítségével a gabonafélék elterjedéséhez vezetett. A mezőgazdaság kezdeménye kialakul, ami a ''domesztikáció''t segíttette elő.

===Sumerok (Kr.e.3500-Kr.e.2500)===
Félmillió év alatt az ember a vadászó, halászó, gyűjtögető életmódról áttért az önellátásra. A korai civilizációk, a nagy társadalmak a mai ''Irak, Irán, Egyiptom'' területén jelentek meg. Az első orvos-gyógyszerészek a papok, sámánok és varázslók, akik az istenekkel kapcsolatban álltak. Az ókorban az orvosi és gyógyszerészi munka még nem volt különvált, ''orvos-patikusként (apothecarius)'' működtek. A diagnózis felállítása és a kezelésre alkalmazott gyógyszer elkészítés egy és ugyanazon személy feladata volt. A világ legkorábbi ismert civilizációjának, városának területe ''Mezopotámia'' legdélebbi részén helyezkedett el, a ''Tigris'' és az ''Eufrátesz'' közén, a később ''Babilóniának'' nevezett térségben, a mai ''Iraknak Bagdadtól'' a ''Perzsa-öbölig'' terjedő déli részén. ''Sumerban'' legkorábban Kr. e. 4500 és 4000 között telepedett meg egy nem sémi, de nem is sumer nyelvet beszélő népesség<ref>Foundation in Pharmacy Practice Ben J Whalley BPharm (Hons), MRPharmS, PhD p. 23-24. Published by the Pharmaceutical Press An imprint of RPS Publishing 1 Lambeth High Street, London SE1 7JN, UK 100 South Atkinson Road, Suite 200, Greyslake, IL 60030-7820, USA</ref>. Ismerték a növényi gyógyszereket, a sebtisztítást, tapaszt, sebkötözést. Kőtáblára jegyezték le ékírással azon állati, növény és ásványi sók receptjeinek listáját, amit betegségekben alkalmaztak. A gyógyszerek alkalmazását papok (''ashiu'') és orvosok (''asu'')<ref>Lecture Notes in Pharmacy Practice Lilian M Azzopardi BPharm(Hons) p. 1., MPhil, PhD, MRPharmS 1 Lambeth High Street, London SE1 7JN, UK 100 South Atkinson Road, Suite 200, Grayslake, IL 60030–7820, USA © Pharmaceutical Press 2010</ref> végezték.

===Babilon (Kr.e. 3000-Kr.e.2000 )===
Ahogy a civilizáció pirkadt ősi Mezopotámiában (Kr.e. 2600) a babiloni gyógyítást gyakorló orvosi munka egyesült a papi felelősséggel és így az orvosi és gyógyszerészi hívatás vallási feladattá vált. A „gyógyszerészet” (''ősgyógyszerész'') legkorábbi ismert feljegyzései (a gyógyszerész előfutára) Mezopotámiában körülbelül Kr. e. 2600-ban, sumérok által készített ékírásos agyagtáblákon követhető nyomon. A gyógyszereket forgalmazó kiskereskedők Babilon egy bizonyos piacként ismert utcáján árulták gyógyhatású termékeiket (Kr.e. 2111). ''Hammurábi'' korában (Kr. e. 1750, Babilón első (amorita) dinasztiájának hatodik királya) ismerték az ipari méretű szappan, bőr, sörecet, bor, üveg, természetes növényi aromák kivonását hidegúton. Gyógyszerként használták a Jordán folyó partján fekvő Gilead városából származó balzsamot, sártököt(kolocint), hunyort, édesgyökért, mustárt, turbolyát, leándert, ópiumot, pánác-paszternákot, stóraxfát. Számos gyógyszerformát ismertek: vizes és olajos kivonatok, mixtúrák (alkoholos oldatok), decoctumok (főzet), gyógyhatású borok, végbélcsőrék, vászon közé tett kenőcsök. Az orvosi, műtéti gyakorlat szervezett volt, és nem szükségszerűen volt kapcsolatban a babonával és mágiával. Bibliai feljegyzésekben található gyógyszerész szinonimájaként található illatszerárus, aki kenőcsöket és illóolajokat készített. Kr.e. 1900-ból, ''Eufrátesz'' partján fekvő ''Sippura'' városában gyógyhatású készítményeket áruló gyógyáru-bódé, boltocska volt ismert. Az is bizonyított, hogy a Babilon kereskedelmi kapcsolatban volt ''Ázsia'', ''Egyiptom'', ''Arábia'' kereskedőivel, mert a nem őshonos, külföldi fűszerekre szüksége volt Babilon lakosságának a halak, húsok fűszerezésre a téli hónapokra, tartósítás céljából (az első nemzetközi kereskedelem). A kor gyógyszerészete jelentősen hozzájárult az ókori tudományos haladáshoz.
===Egyiptom (Kr.e.2795-Kr.e.1640-Kr.e.1450)===
===Kína a tradicionális orvoslás bölcsője(Kr.e.2700-Kr.u.600)===
===India(Kr.e.2900-Kr.e.300)===
====India ókori kórházai====
Történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy hatékony kórházakat építettek ''Indiában'' Kr.e. 600-ban.
''Asoka'' király uralkodása alatt (Kr.e.273 - Kr.e. 232),olyan kórházakat építettek, amelyek  az indiai modern kórházak jövőjét alapozták meg. Követték a közegészségügy elveit és pl.: császármetszést  hajtottak végre nagy gondossággal, hogy megmentsék anyát és gyermekét is. Orvosokat neveztek ki tíz falunként ''Buddha'' parancsára.
==== Görögök avagy filozófia és orvoslás (Kr. e. 1250–Kr. e. 285) ====
==== Orvosképzés kezdete====
=====Herophilus és Erasistratus=====
Kr.e. 331 alexandriai orvosi iskola két legjobb tanára Herophilus és Erasistratus
===== Aszklépiosz=====
Aszklépiosz (szül. Kr. e. 124. Prusza, Bithünia [ma Bursa, Törökország] – megh. Kr. e. 40 k. Róma), görög orvos. Ő honosította meg Rómában a görög orvoslást. Befolyása egészen addig érvényesült, amíg Kr. u. 164-ben Galenus meg nem kezdte orvosi működését Rómában. Elvetette Hippokratész testnedvekről szóló tanát, s helyette azt hirdette, hogy a betegségek szilárd részecskék összehúzódott, illetve ellazult állapotának következményei. E doktrína alapja Kr. e. V. századból a filozófus Démokritosz atomelmélete. Aszklepiadész nézete szerint a megbomlott harmónia a friss levegő, a fény, a megfelelő diéta, a hidroterápia, a masszázs és a testgyakorlás segítségével állítható helyre. Az elmebetegségek humánus orvoslásának úttörője volt; az addig sötét kamrába zárt elmebetegeket zene, foglalkoztató terápia, nyugtatószerek, valamint bor és testedzés alkalmazásával kezelte.Orvos képzés terén kezdetben orvosi iskolák váltak jelentőssé. Ezek voltak az ''aszklepeionok'', amelyek ''Aszklepiosz'' templomokat jelentettek, fürdővel, szanatóriummal, orvosi iskolával, az innen kikerülők az ''aszklepiádok''.
===Zsidók (Kr.e.1240-Kr.u.100)===
Forró égöv alatt laktak és állandó vándorlásban voltak, ami azzal járt, hogy sokféle járvánnyal találkoztak.
A ''Talmudban'' és a ''Bibliában'' sokféle egészségügyi vonatkozású törvény van:
*  mértékletesség ételben, italban, sok vizet inni
*  reggeli főétkezés, friss zöldségfélék
*  sertéshús és beteg állat fogyasztásának tilalma,
*  konyhaedények tisztántartása, sűrű kézmosás
*  körülmetélés fiúknál
*  nők rituális fürdése
*  betegek elkülönítése, ruhájuk elégetése, poklos után újrameszelés, edényeik kiizzítása
* sebet tilos kézzel érinteni – gyulladás
De itt is tilos a boncolás – anatómia ismeretének hiánya.
===Római Birodalom (Kr.e.275-Kr.u.476)===
==== Az első ókori kórházak gyógyszertárral, valetudinaria ====
=====Római légiók kórházai, lepra=====
======valetudinaria======
A rómaiak jó érzékkel szervezték meg intézményes egészségügyi ellátását, de a lakosság csak szűk körében, mert csak a sérült és beteg katonák kaphattak kórházi ellátást. Kórházi tartózkodásra szolgáló rendszert fejlesztettek ki, ahol betegszobákat alakítottak ki sátrakból. Sérülés után a katonát terepsátorba szállították, ahol a gyengélkedőket ápolták. Ezek a kórházacskák, ''valetudinariák'', gyengélkedők a ''Római Birodalom'' országhatárain, a helyőrségeken működtek. Ezekből eredeztethető a kórházak kezdeményei. Jól látható a fennmaradt relikviákon, hogy gondosan megtervezték azokat a kőből és fából készült szerkezeteket, amelyeket orvosi eszközökkel, gyógyszerekkel töltötték fel. Ezek voltak az első tárgyi bizonyítékai a kórházi gyógyszertárak kezdeményeinek. 
======Az antik világ első jelentősebb kórházai======
Az antik világ első jelentősebb kórházait ''Augustus császár'' idejében emelték katonák, rabszolgák számára.
======Constantinus császár edictuma======
''Constantinus császár'' ''edictuma'' i.sz. 335-ben bezárta az ''Aesculapiákat'' és serkentette a keresztény kórházak építését.

======Szt Basil császár Cappadociában======
Körülbelül Kr.u. 370-ben, ''Szt Basil''császár létrehozott egy vallásos alapítványt ''Cappadociában'', amely  egy kórházat hozott létre ahol, szegényeket és időseket ápoltak. A kórház egy elzárt részlegében leprásokat ápoltak. Ezt követően hasonló kórházakat építettek a ''Római Birodalom'' keleti részén.
=====Zsidók=====
Kr.u.100 körül Jeruzsálem (zsinagóga melletti kórtermek)
===Maja civilizáció (Kr.e.2000-Kr.u.250)===
===Peru (Kr.e.3200-Kr.u.700)===
== Középkor, kolostori élet és univerzitász(Kr.u.476-1492)==
A Kr.u.200-Kr.u.400 között a ''Róma Imperiuma'' hanyatlani kezdett és végül Kr.u.476-ban felbomlott. A hanyatlás ideje alatt az éhségnek, dögvésznek és háborúnak köszönhetően a tudósoknak sem volt menedék, ahol biztonságban érezhették magukat. Szükséges volt olyan helyre, ahová a beteg és sebesült el tudott menni, vigaszt keresni. Az az egy intézmény, aminek megvolt a hatalma ahhoz, hogy menedéket biztosítson az elesetteknek a ''Római Egyház'' volt.
=== Arabok és Európa Középkora===
Az arab anyanyelvűek elnevezése. Az iszlám vallás és vele az arab nyelv elterjedése előtt az „arab” szó az Arab-félsziget nagyrészt nomád, sémi népeinek gyűjtőneve volt. Mai értelemben így nevezik mindazokat az arabul beszélő népeket, akik az Atlanti-óceán afrikai partján fekvő Mauritániától Irán délnyugati részéig terjedő hatalmas területen élnek. Ide tartozik Észak-Afrika Maghrebnek nevezett vidéke, Egyiptom, Szudán, az Arab-félsziget, Szíria és Irak. Az arabok az ókori ismereteket kiegészítve a saját felfedezéseikkel átmentették Európának a középkor nehézkes világába. Kiválóak az eredményeik a kémiában és az orvostudományban. Tisztított állapotban állították elő a higanyt, a ként. Továbbá előállították az alkoholt, ezüst-nitrátot, higany-kloridot, kénsavat és salétromsavat. Sikeresen alkalmazták a szűrés, bepárlás, desztillálás műveletét. Hashajtásra használtak rebarbara gyökértörzset, szenna levelét, áloét.
==== Avicenna ====
Az arab iskola legkiemelkedőbb alakja ''Abu Ali el Husszein Ben Abdullah Ibn Szína''. (szül. 980. ''Buhara'', Irán – megh. 1037. ''Hamadán''), perzsa orvos, az iszlám leghíresebb és legnagyobb hatású filozófus-tudósa, különösen az arisztotelészi filozófia és az orvostan területén való jártasságáról ismert. Ő írta a K''itáb as-Sifá''-t (A gyógyítás könyve), egy hatalmas filozófiai és természettudományos enciklopédiát és az Al Kanún fi at-tibb (Az orvostudomány szabályzata) c. művet, amely az egyik leghíresebb könyv az orvostudomány történetében. A nyugati világban Avicenna hatása érezhető volt, bár nem lehet beszélni olyan külön iskoláról, „latin avicennizmusról”, mint amilyen ''Averroës'' spanyol-arab filozófus körül alakult ki. Avicennától ''A gyógyítás könyvét'' részben már a XII. században latinra fordították, s a teljes Szabályzat is megjelent még ugyanabban a században. Ezek és más fordítások széltében-hosszában elterjesztették gondolatait Nyugaton. Tanítása – vegyítve ''Szent Ágoston'' keresztény filozófuséval és teológuséval – alapját képezte számos középkori skolasztikus tanításának, főleg a ferencesek iskoláiban. Az orvostudományban a Szabályzat a legfőbb orvosi tekintély lett több évszázadra, és Avicenna rangja csak a korai görög orvosok, ''Hippokratész'' és ''Galenus'' hírnevéhez volt hasonlítható. Keleten az orvostudományban, a filozófiában és a teológiában évszázadokra fennmaradt uralkodó hatása, és ma is elevenen él az iszlám szellemiség határain belül. Korabeli orvoslás jellemzője a nedvkórtan, amely négy alapnedv: vér, nyák, sárga epe, fekete epe. Betegség oka ezen nedvek romlása, keveredési zavara. Más kórtani szerepek: alapminőségek arányeltolódása (hideg, meleg, nedves, száraz). Avicenna kiválóan leír egy sor betegséget (pl.: 16 féle fejfájást, májzsugorodást, asztmát, szív infarktust, említi a fertőzések láthatatlan kórokozóit). Foglalkozott a helyes életrenddel, nemcsak „beteg test feletti uralkodás”, hanem „egészséges test vezetésének tudománya”
Legjelentősebb műve a Kanun fil Teb (orvosi gyakorlat törvénye) 5 könyvből áll.
I. könyv – élettani, kórtani alapelemek, megelőzés
II. könyv – gyógyszertani ismeretek
III. könyv – anatómia, funkciók, gyógykezelés
IV. könyv – sebészet, bőrbajok, láz
V. könyv – gyógyszerkészítés, hatásmechanizmus
==== Az első "nyilvános" gyógyszertár ====
''Perzsiában'' Kr.u.765-ben gyógyszert árusító boltot nyitottak, de gyógyszerész által működtetett, magántulajdonú bolt (középkori gyógyszertár), specifikusan arab találmány, amely Kr.u. 850 körül jelent meg ''Bagdadban''. ''Európában'' csak Kr.u. 1140-ben.

Ezeknek több jellemzőjük volt:
* itt jelenik meg először az orvoslás és a gyógyszerészet szétválása
* ezek ugyan gyógyszert árusító boltok voltak, de mivel tanult, "gyógyszerész végzettségű" szakemberek működtették, egy magasabb szakmai-etikai szintet képviseltek
* precíz oktatást biztosítottak a gyógyszerészeknek ezek a kora-középkori gyógyszertárak, és végső soron ennek a tudásnak köszönhetően készítették el a klasszikus perzsa és indiai gyógyszerek és vegyszerek széles skáláját
Északi országoknak készítettek gyógyhatású készítményeket hazai alapanyagokból, amit ösztönzött a korábbi Római uralom hatása. Ismerték a az arab gyógyszerek listáját és orvosi célra való alkalmazását az európai országokban. ''Jámbor Lajos'' ennek köszönhetően, ''Aquitanne'' városában (''Dél-Franciaországban'') életbe léptett egy edictumot Kr.u 794/5-ben, amely elrendelte, hogy a Királyi Kertekben gyógynövényeket termesszenek. Ez az első bizonyítéka annak, hogy Nyugat-Európában felismerték az arabok által már ismert gyógyító növények fontosságát.<ref>[http://www.pharmacy.wsu.edu/History/history12.html]</ref>
====Iszlám és Mohamed kórháza====
A hatékony kórházfejlődésben kiemelkedő jelentősége volt az iszlám civilizációnak. A római katonai kórházak és a kevés keresztény kórház nem voltak versenyképes az arab kórházak számában, szervezettségében, színvonalában. Az arab orvosokat a Kr.u. VI.sz.-ban nagymértékben inspirálta a perzsa kórház ''Djoundisabourben (Törökország)''tapasztaltak. Perzsiából történő hazaérkezésük után olyan intézményeket alapítottak, amelyek figyelemre méltóak voltak a jövőre nézve. Létesí tettek  ál talános,  a  városok  területén működő  kórházakat,  valamint  teveháton  utaztatott  „mobil”  kórházakat. Voltak emellett  hadi   kórházak, továbbá olyan „elsősegély-helyek”, amelyek  a  főbb  gyülekezési   helyszíneken  várták  a  rászorulókat. ''Mohammed'' ideje alatt valódi kórházak fejlődtek ki. Ő volt az első, aki kicsi mozgó katonai kórházat ''(Bimaristan)'' építtetett. Menedékhelyet építtetett elmebetegek elhelyezésére tíz századdal korábban, mint ''Európában''.  Ráadásul az iszlám orvosok mint elkülönült tudományokért voltak felelősek a gyógyszerészet és kémia területén. Középkorban a legismertebb a nagy kórházak ''Bagdadban, Damaszkuszban és Kairóban'' voltak. Különösen a damaszkuszi kórháza és orvosi egyeteme volt híres jó minőségű betegszobáiról és konyhájáról, valamint terjedelmes könyvtáráról. Különálló kórtermeket tartogattak különböző betegségekre, mint például a lázra, szemfeltételekre, hasmenésre, sebekre és nőgyógyászatban előforduló betegségekben. Lábadozó pácienseket különítettek el betegebb páciensektől . Külön ellátást szerveztek járó betegeknek. A klinikai esetekről jelentést készítettek és felhasználták az oktatásban.
===Sötét Középkor (Kr.u.400-Kr.u.800) primitív népei===
''Róma Imperiuma'' Kr.u.476-ban felbomlott. A hanyatlás ideje alatt az éhínség, dögvész és háború pusztított a korai germán, kelta és más primitív népek lakosai között. ''Nyugat-Európában'' nem volt római (sem német-római) császár (476– 800). Az állandó háborúskodások és a városi létforma szinte teljes eltűnése jellemezte ezt az időszakot. A római hódítások előtt a germán orvoslás főleg misztikus vagy népies gyógymódot alkalmazott. Démonokat zártak ki a testből és áldozatokat mutattak be, hogy az isteneket kibékítsék. ''Arturo Castiglioni'' MD szerint, A ''History of Medicine''-ben, a kuruzsló, ''Kedfinger'' (egy csepp) megérinti a pácienst egy ujjal,amit megmártott a hatásos gyógymódra alkalmas áldozat vérében. Varázslatos rovásírás betűje, kövek, és a füvek, amiket varázslatokkal egyetemben gyűjtöttek különleges napokon, voltak a gyógyítás fő támaszai. Nőknek volt különleges helyük a Pre-Román germán orvoslásban, amit Tacitus írt az ősi Germánok című írásában:"Ad Matres, ad coniuges vulnera ferunt, nec illae numerare et exigere plagus parent", azaz"(a sérüléseiket viszik el az anyáiknak és feleségeiknek, akik nem félnek attól, hogy kezeljék a sebeiket és megvizsgálják őket)".
A ''Római Birodalom'' szétesése után néhány elszakadt birodalmi rész, ami nem volt a keresztény egyház irányítása alatt, visszatért az ősi, primitív gyógymódok alkalmazásához. Amíg a ''gall-kelta'' népek  az ősi rendszert használták, addig a keresztény hitre tért ''Európa'' szerzetesei a velük hozott római-stílusú orvoslást.
=== Palermói Edictum ===
Az ókori Görögországban és Rómában és a középkor folyamán Európában a gyakorló orvosok felismerték, hogy el kell különülnie orvosi munkának a gyógyszerkészítésétől, forgalmazásától.
=== Európai "nyilvános" gyógyszertárak ===
==== 1140. Nápoly====
==== 1165. Köln====
==== 1180. Montpellier====
=== Európa középkori kórházi gyógyszertárai===
Tévedés lenne azt gondolni, hogy a középkorban a gyógyszerek készítése és eladása egyetlen helyen  
a gyógyszertárakban bonyolódott. Ebben a korban volt egy másik fontos helye a gyógyszerészeti tudományoknak, és ez a hely a kórház volt. A vallás domináns hatása folytatódott a középkori gyógyításban. A kora-középkori Kr.u.IV.sz.-tól a Kr.u.X.sz.-ig a kereskedelem nagymértékben lecsökkent, többek közt ezért a városlakók falvakba kényszerültek mezőgazdasági munkára. A vallási közösségek figyelme főleg a beteggondozásra irányult. Az ésszerű, nem vallásos, görög hippocrates-i orvoslás elveszett, a kórházak az egészségügyi intézményi jellegüket elvesztették és egyházi intézménnyé váltak. Csak a reménytelen és hajléktalan emberek találtak menedéket a kórházakban, ahol a betegek nem voltak elkülönítve betegségek szerint. Három-öt pácienst szállásoltak el ágyanként a közegészségügy elveit figyelmen kívül hagyva. Sebészetet nem alkalmazták az amputálás kivételével, parancsban fogalmazta meg a Kr.u 1163-ban megjelenő egyházrendelet: „ne háborgassátok a testet”, és el kellett kerülni a vérzéssel járó állapotokat.  Ez valójában végrehajtó operációktól tiltotta el a papságot. Hozzávetőlegesen 1155-ben a ''Szt. Augustine'' apáca szerinti vallási parancsa hangsúlyozott figyelmet fordított a betegápolásra. De a kevés számú középkori kórház miatt növelni kellett azok számát. Először ''III.Innocent''  pápa, 1198-ban ösztönzött gazdag keresztényeket, hogy kórházakat építsenek minden városban, amikor csak idejük engedi. Az anyagi fedezetét a fokozott jövedelmek adták, amelyet a ''Keresztes Háborúk'' biztosítottak a keresztes vitézeknek. ''Ázsiában és Afrikában'', párhuzamosan az iszlám törvények és a Keresztes Háborúk ezen időszaka alatt, a két tényező együttes hatásaként hatékonyan és hatásosan fejlődött a kórházi ellátás. A két kórházi rendszer szigorúan betartatta a közegészségügyi szabályokat, preferálta a sebészetet és a betegek betegség-csoportok szerinti elkülönítését. Az iszlám kórházak a görög és korai római hagyományokat követően magas szakmai színvonalon működtek, amit a harcokban megsérült keresztes vitézek is feltöltöttek. A kártevők jelenlétét és a járványos betegség szükségessé tett a közegészségügyi szabályok betartását,  a páciensek szigorú elválasztását.  
====Nyugat-Európa kórházai, kórházi gyógyszertárai====
A Kr. u. V. és VIII. század között, a korai középkorban az európai császári kormányzás helyébe a keresztény vallással átitatott, különálló germán törzsi államok léptek. Ezt az átalakulást a hit gyors terjedése követte, s ennek nyomán fokozatosan teremtődött meg Európában egyfajta kulturális és nyelvi egység. Róma, az egykori pogány főváros a kereszténység fő központja lett. Kezdetben a keleti és nyugati orvoslás versengett az egészségügyi ellátás felsőbbségéért. Az arab kórházak figyelemre méltóak voltak abban a tekintetben, hogy vallásos meggyőződésre,  társadalmi hovatartozásra, nemzetiségre, származásra tekintet nélkül minden pácienst elláttak. A kórházak létesítése felgyorsult a keresztes hadjáratok alatt, ami a Kr.u.XI. sz. végén kezdődött. Ennek az volt az oka, hogy a dögvész és betegség veszélyesebb ellenség volt a keresztes vitézekre, mint a ''szaracén''-ok. A XI.–XIII. sz. folyamán latinra fordított arab, görög orvosi  művek nem maradtak következmények nélkül. Ennek két legfontosabb eredménye az orvosegyetemek születése és a nyugati, latin nyelvű orvosi  irodalom fellendülése.<br />
A kor orvosi  szövegei:  
# a kommentár
# a compendium
# a herbárium (a gyógynövény- és receptkönyv)
# a consilia
# a regimen
=====Kolostori medicina, hospitale pauperum=====
A gyógyítás a középkorban átkerült a kolostorok falai közé. Gyógynövények termesztése ispotályok körüli termőföldeken gyakorlattá vált.  A kolostori  medicina jelentősége nem a tudományos eredményekben, hanem a  szervezésében, a gyakorlati orvoslás ismereteinek életben tartásában, a kórházak létrehozásában, és bizonyos ókori  eljárások népi  gyógyászati  elterjesztésében áll,  mivel  a szerzetes-orvosok többnyire csak a gyakorlathoz értettek.
======Xenodochium======
A középkori közösségi, egészségügyi gondozás intézménye a kolostor, ''Xenodochium'' (idegen szállás), amely árvaiskolákkal, kórházakkal, leprás házakkal és műhelyekkel volt ellátva. Az első egészségügyi intézmények a kórház, a szeretetház, az öregek otthona keverékei voltak, xenodochiumoknak nevezték. 
====Ispotály, (hospitalis)====
Ispotály, (hospitalis), ma "kórház", a középkorban főként szegények számára fönntartott, "menedékhely", "menhely", "beszállóhely", "hálóház„, ''infirmariumok, xenodokhiumok, hospitale pauperumok.''
======Lorsch-i Gyógyszerkönyv======
''Lorsch-i Gyógyszerkönyv '' az első kolostorban írott  ''pharmacopoeia''. A kézirata Kr.u.790-ből  származik. 
=====Szerzetes rendek=====
A középkorban egyes szerzetes rendek vállalták a betegápolást keresztényi cselekedetként, itt került sor először szervezett beteggondozásra is. Különösen a rendek számának XIII.sz.-i  megszaporodása óta nyugaton egyre több kolostorban végeztek gyógyító tevékenységet. Az egyiptomi , közel -keleti  eredetű kolostorok a VI.–XII. sz.-ban nem csak az orvostudomány, hanem a gyógyító- és gyógyszerészképzés központjaivá is váltak. A kórházakat, vendégházakat gyakran egészítették ki  gyógynövénykertek, patikák, fürdők, orvosi  „rendelők”. A kolostori  könyvtárakban néha orvosi kéziratok is rendelkezésre álltak. A XII. sz.-ig ezek kivétel nélkül  recept-, vagy gyógynövény- könyvek. 
======Benedek-rend regulái======
A kereszténységnek az V– VI. sz.-ban nemcsak a pogánysággal kellett szembeszállnia. Ekkoriban indult fejlődésnek a szerzetesség intézménye –  az itáliai [[Monte Cassinó]]ban [[Nursiai Szent Benedek]] vezette be [[cölibátus]]on, rendszeres imádságon, tanulmányokon és kétkezi munkán alapuló ''[[regulá]]ját''.   
Kr.u.[[529]]-ben ''Nursiai Benedek'' kolostort létesített a ''Rómától'' délre fekvő ''Monte Cassino'' hegyén, és szabályzattal látta el a kolostort. Az új szerzetesrend (Benedek-rend, bencések) hamarosan egész Európában elterjedt. A tudományok művelésében is hatalmas változást hoztak a bencés kolostorok a hatalmas gyűjtő-, fordító- és másoló tevékenységükkel, amelyek által  évszázadokra a tudomány és képzés közvetítői lettek. A ''Benedek-rend''[[Palermo]]ban ''alapítványi szervezetként jött létre, hasonlóan az ókori kórházakhoz, de a gyógyításon kívül foglalkoztak gyógyításhoz értő emberek képzésével is a testvérek.  Már ''Benedek regulája'' előírta a betegek gondozását. Benedek szabályai a szerzeteseket betegápolásra és az összes tudomány művelésére kötelezte. 
======Salerno, Civitas Hippocratica======
Kr.u. [[900]] körül ''[[Salerno]]''. Az arab orvostudomány – ''[[Constantinus Africanus]]nak'' köszönhetően ''[[Dél -Itálián]]'' át érkezett ''[[Európá]]ba''. A vegyes, görög-olasz-normann-arab-zsidó hatás alatt álló ''[[Itália]]'', amely a XIII. sz.-ig ''Bizánc'' névleges fennhatósága alá tartozott, alkalmas volt a kultúrák találkozására, nem véletlen, hogy ''Európa'' és a történelem első orvosi  egyeteme ''Nápolytól''  délre, a ''salernoi''  öböl  partján született meg. ''Salerno'' eleinte nem csak orvosokat képzett, csak a XI. sz.-tól  vált profiljává az orvoslás. A város, a ''Civitas Hippocratica'' a normann uralkodók jóvoltából , XII. sz.-tól  szinte teljes önállóságot élvezett, amelyet ''[[II. Frigyes]]'' [[1240]]-es rendelete is megerősített később. Itt alakultak ki  az orvosképzés máig érvényes keretei.  Az 5 év orvostan, egy év gyakorlat, s az egyetem szabadságának bizonyítéka, hogy az előadásokat nők és zsidók is látogathatták. Az oktatás formája a ''[[praelectio]]'' , a felolvasás és az ókori görög, illetve arab szerzők magyarázata volt. XII.sz. közepe ''[[Alphanus]]'', ''Monte Cassino'' apátja és ''Salerno'' érseke az orvosi nyelv latin kifejezésrendszerét teremtette meg.

=====Franciaország=====
======Legkorábbi kórház Hotel–Dieu Lyon======
A kórházban nagyobb figyelmet fordítottak a páciens lelkének a gondozására, mint a testi betegségeik meggyógyítására. Az a mód, ahogy a szerzetesek gondozták betegeiket az egész világ számára modellértékű lett. A monostorok kórházakká váltak, egy olyan hellyé, ahol a betegeket gyógyítás céljából vették fel. A monostorok gyakran  gyógyszertárral és gyógynövényeket termelő kertészettel bírtak. De nemcsak betegek juthattak be a monostorokba, hanem az utazók, kereskedők, vándorok is. A  vallás tovább folytatta domináns hatását a kórházak működésére a Középkorban. <br />
* A legkorábban létesített kórház a ''[[Hotel–Dieu]] [[Lyon]]ban'', Kr.u. [[580]]-ban, amit ''[[Childebert]]'' jegyzett le kéziratában.
* ''[[Párizs]]ban'', ''[[Franciaország]] Párizs Hotel-Dieuját'' Kr.u. [[660]]-ban alapította ''[[Bishop Landry]], a LLe de la Cite-''on.
=====Anglia=====
======valetudinaria======
Valószínűleg azok az első kórházak ''Britanniában'' is működtek, amelyekben gyógyszertár is volt, a római katonai kórházak, amit ''valetudinariaként'' ismertek.<br />
http://www.google.hu/search?q=valetudinaria&hl=hu&prmd=imvns&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=xZ5jT_KTH9DMtAaPlNz4BQ&ved=0CEAQsAQ&biw=1024&bih=655#hl=hu&tbm=isch&sa=X&ei=zZ5jT7flIIHetAbLioXDBQ&ved=0CDsQBSgA&q=valetudinarium&spell=1&bav=on.2,or.r_gc.r_pw.r_qf.,cf.osb&fp=e0af7b829a36448d&biw=1024&bih=655
http://www.archive.org/stream/ninepoemsfromav00evangoog#page/n14/mode/2up
======Szt Gils Kórház======
A ''Szt Gils Kórházat Beverly''-ben, a ''Szt Nicholas Kórházat Ponterfact''ban a ''norman hódítás''ok előtt. (Anglia katonai meghódítása, elsősorban ''Vilmosnak, Normandia herceg''ének a ''hastingsi'' csatában (1066. okt. 14.) aratott döntő győzelme következtében.) <br />
http://www.zurgy.org/medieval/part3.pdf
======hospice Yorkshire-ben======
* A kolostori menedékházakat (''hospice'') utazók alapították pihenés, menedék céljából. Legalább kettő ''yorkshire''-i menhelyt, egyet-egyet pedig ''Holderness''ben és ''York''ban ismerünk, amelyeket a Kr.u. X.sz.-ban építettek.
=====Itália=====
======Kr.u. 1080 Toscana======
=====Első szakkórház Jeruzsálemben=====
A katonai kórházakat utak mentén létesítették. A Máltai Lovagok  Szt. János-rendje Kr.u.1099-ben,   Holy Landban alapított kórházat, ahol mintegy 2000 pácienst láttak el. A hagyomány szerint szembetegségekre szakosodott a kórház. Ez a rend a ''Szt. János Ambuláns Corp''ként életben maradt  századokon keresztül.

====Kelet-Európa====
A ''Kelet-Római Birodalomban Bizánc'' más utat járt be. A Kr.u. IX.sz.-ban itt működött főiskola. ''Oribasius'' leírja elődei tapasztalatait sajátjaival kiegészítve hatalmas kódexében – ''Szünopszis''. Az ókori ismeretek így nem vesztek el. Kiváló orvosok voltak ''Cilicában'', a pogány orvosok irigysége miatt a Diocletianus féle keresztényüldözéskor lefejezték Őket. ''Szent Kozma és Szent Damján'' ( Kr.u.250-303) orvos ikerpár, védőszentje az orvosoknak, sebészeknek, gyógyszerészeknek, sebész-borbély-fürdős céheknek. A ''Magyar Szentkoronán'' is rajta van mellképükön. ''Kozmát'' orvosként, ''Damjánt'' gyógyszerészként ábrázolják.
=====Balkán=====
Kr.u.500 körül Stobi 
======Zágráb ======
Járványokkor elkülönítés, pl. XIII.sz.-ban ''Zágráb''ban lepratelepet létesítettek
======Kr.u.1134 előtt Konstantinápoly======
A konstantinápolyi Pantokrátornak nevezett monostort és kórházat Szent Kr.u.László királyunk lánya, Piroska (†1134) alapította, aki Komnénosz Joannes bizánci császár felesége volt és Eirene néven szentté avatták.

=== Magyarország első "nyilvános" patikái ===
==== Táltos-orvos-gyógyszerész ====
A római ismereteket és eredményeket teljesen elpusztították a gepidák, keleti gótok, longobárdok, hunok, magyarok. A pogány magyarok természetimádók voltak (nap, hold, csillagok), a törzs orvos-gyógyszerésze a táltos volt. Teljes titkolózás, öröklődött, „érintkeztek” az istenekkel. Kezdetleges ismeretekkel pl.: csonttörés gyógyítás. Betegségek – az istenek haragja (ez sok népnél is). Szegényes gyógyszerkincs. Táltosok nagy hatása a népre.
==== Szent kutak, szent források ====
Erős hit a vizekben, mert tiszták. Áldozatok bemutatása is forrásoknál történtek. Gyógyító források, szent kutak tisztelete volt a gyakorlat. Melléjük épültek a szerzetesi kolostorok, itt sokszor betegápolás folyt. A XIII. sz.-ban a bencéseknek 64 kolostoruk és apátságuk volt. Ispotályok létesültek, ami a mai kórház korabeli megfelelője, ahol még nem különítették el a betegeket nemek és betegségek szerint (bencések, karthauziak, ciszterek). Szent Gellért, eredeti nevén GIORGIO SAGREDO (szül. 980 k. Velence, Itália – megh. 1046. aug. 29.; ünnepnapja: szept. 24.), velencei származású bencés szerzetes, ''I. (Szent) István'' fiának, a később szentté avatott ''Imre hercegnek'' a nevelője, csanádi püspök; az István király halála után kialakult trónviszály idején mártírhalált halt. Nevét őrzi vértanúságának helye, a ''Gellért-hegy'', ahonnan a hagyomány szerint a pogányok letaszították. ''Bodajk'' szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokoltak ide Szent István és ''Szent Imre'' is, de járt itt Szent Gellért és ''Szent László'' király is.
==== Első orvosok ====
Csak a XII.sz.-ban jöttek hivatalos orvosok Magyarországra
==== Patika szó eredete ====
* Az „apotheca”latin jövevényszó, a görög „apothéké”-ből (raktár) ered, amely főnév az „apo-„ (le-, félre-, el-) és „tithenai” (tesz, helyez, őriz)elemekből áll. Az ókorban a tároló helyeket nevezték „apotheca”-nak: apotheca vinorum=bortároló, Galénosznál, az „apotheke” a könyvek tároló helye(később bibliotheca). Az „apotheca” megnevezést a középkorban egyformán használták, csőrök, raktárak, üzletek és éléskamrák megnevezésére, amelyekben könyveket, növényeket, főszereket és gyógyszereket tároltak. Az egyes nemzeti nyelvekben a szó különféle formákban került át, németül „Apotheke” (apoteke, apentek, apteke), oroszul „aptyeka”, olaszul „botega” (ma már nem használják), spanyolul „bodega”, franciául „boutique”. Azok a középkori szerzetesrendek, amelyek gyógyítással is foglalkoztak, - benedekrendiek, johanniták, ciszterciták, premontreiek, ágostonrendiek, pálosok, minoriták, ferencesek - házi patikákat tartottak fenn.
* II. Frigyes 1241-es rendeletében tette hivatalossá az „apotheca” elnevezést a gyógyszerkészítő „statio”-ra. Innen vették át az egyes nemzeti nyelvek. A gyógyszerkészítés helyét a korai középkorban még nem hívták apothecának, hanem a következő megnevezéseket találjuk rá Európa egyes helyein: armarium pigmentorum, stationes specialium, operatorium, confectionarium. 1303-tól találunk forrásokat hazánkban az apotheca, apothecarius kifejezések használatára. A klasszikus görög-római-arab alapokra visszavezethető gyógyszerkészítés tudománya a kolostori gyógyítás részeként jelent meg hazánkban is az államalapítást követően, azonban ezekről nem maradtak fenn írásos emlékek. Az apotheca szót hyógyszerek tekintetében később, valószínűleg az ezredforduló körül használták először
„apotheca medicamentorum” értelmében. 
* Magyarul: apotéka, patika (patica), „patikaszerszámos bolt”. A gyógyszertár szó a nyelvújítás korától terjedt el és vált hivatalossá.
==== Nyilvános patikák ====
Magyarországon a 12–13. században kezdődött, s a 18. században fejeződött be a gyógyszerészi gyakorlat, hivatás részbeni elkülönülése. E hosszú és lassú fejlődési folyamat során kialakultak a gyógyszertárak mint a gyógyszerekkel kapcsolatos tevékenységek első intézményei. A gyógyszertárak – az orvosi tevékenység céljának megfelelően – olyan „intézmények, amelyeket az egészség helyreállításához és megtartásához, illetve legalább a betegség okozta fájdalmak enyhítéséhez szolgáló szükségletek (gyógyszerek) kielégítésére állítanak fel .” A gyógyszertár, s benne a gyógyszerész szerepét tehát – eredete, szerkezeti összefüggése és a tevékenység célja folytán – az egészség érdekében tett szolgálat mint erkölcsi érték határozza meg.  
Megkülönböztettek a nyilvános polgári gyógyszertárak között négy féle patikát.
=====városi patika=====
főként a szabad királyi városokban létesültek, hiszen csak a gazdagabb városok engedhették meg maguknak önálló gyógyszertár felállítását, s csak ez gazdaság tudta megteremteni az anyagi létalapot az ott működő gyógyszerészeknek is. A városok szabadon rendelkeztek a gyógyszertárak felett, a gyógyszerészeket a hatóság választotta és fizette.
=====uradalmi gyógyszertár=====
egy szűk földrajzi környezet gyógyszer-ellátását voltak hivatva szolgálni, mert a főurak által tartott és fizetett patikusok elsősorban csak a főúri családot, később az uradalom összes alkalmazottját gyógyították, illetve látták el gyógyszerrel 
=====reáljogú gyógyszertár=====
tulajdonosuk nemcsak gyógyszerész lehetett, örökölhették, adhatták-vehették, s bérbe is adhatták; a meghatározó a vagyoni birtoklás volt. Ha a tulajdonos nem gyógyszerész volt, vagy tartósan akadályoztatva volt hivatása gyakorlásában, okleveles gyógyszerész kezelőt kellett alkalmaznia
=====személyi jogú gyógyszertár=====
magágán-gyógyszertár működtetése, gyógyszerészi magántevékenység gyakorlása, gyógyszerészi végzettséghez kötötten
* XIII.-tól Pozsonyban a Vörös Rák patika
* 1303. Budán létesült, forrásadatok szerint az első nyilvános gyógyszertár a 13. század folyamán, pontosan nem ismert helyen és időben {IV-556.} nyílt meg.
* Statuta civitatis Budensis, a Budai Törvénykönyv 102. §-a a gyógyszerészekről rendelkezett.
* 1310. Pozsony
* 1442. Bártfa
* 1494. nagyszebeni városi gyógyszertár
* 1499. Körmöcbánya
* 1516. Kassa, Beszterce
* 1520. Brassó, Fogaras
* Lőcse
* XV. sz.-ban a Tárnok utca a patikáriusok utcája
* A patikárius szavak 1570-ből, Kolozsvár törvénykezési jegyző-könyvéből származik
* 1588-ban egy kolozsvári számadáskönyvben
* 1590-ben Teleki Ádám költségnaplójában találunk ilyen feljegyzést
* 1645. Eperjesen a híres Wéber János nyitotta meg az Arany Sasról elnevezett gyógyszertárát
* XVI-XVII. századból nyugat-magyarországi (Rohonc, Szalónak, Németújvár) főúri patikákról őriznek adatokat.
* 1644 Lex Sanitaria Ferdinanda: 18. századig – az önál ló gyógyszerészi hivatás kialakulásáig – az orvosok, illetve az orvos-gyógyszerészek maguk foglalkoztak a gyógyszerek készí tésével és kiadásával is. Az orvosi és a gyógyszerészi gyakorlat elkülöní téséről lényegében az 1644-ben kiadott Lex Sanitaria Ferdinanda rendelkezett
* 1688. Székesfehérvárott Sartory János közvetlenül a török alóli felszabadulás első napjaiban alapított patikát
* XVII. század közepérıl az egyetlen fennmaradt polgári patikánk Kőszegen található. 1645-ből való az elsı adatunk, bizonyos Herpius János Kristófról, aki 1665-ben Kőszegen megvásárolta azt a házat, amelyben azután 1983-ig 318 éven át működött.
* 1720. 16 patika mĦködött az országban.
* 1770. 80 db gyógyszertár
* 1770. Mária Terézia által 1770-ben kiadott Generale Normativum in Re Sanitatis rendelkezett, amelyben kimondja, hogy a gyógyszerészi gyakorlatot egyetemi végzettséghez kötött, s különválasztotta az orvosi és gyógyszerészi tevékenységet
* 1850. 242
* 1900. 843
* 1950. 1429
* 1990. 1444
* 1999. 2100
==== Magyarország első tábori, katonai gyógyszertárai ====
Az állandó hadsereg létrejöttével, annak keretében a katonai egészségügyi szolgálat is 
megszerveződött . Előbb az ún. mozgó hadipatikák (Feldkasten) „szekérpatikák” kísérték a csapatokat; gyógyszer-szekérnek is nevezték őket. Később a helyőrségek megalakulásával egy időben megjelentek az ún. „tábori patikák” (Feldapotheke). A nagyobb helyőrségek részére állandó helyben levő patikákat szerveztek (Garnisonapotheke), később ezek látták el gyógyszerrel az említett mozgó és tábori gyógyszertárakat is, melyek gazdagon fel voltak szerelve, mivel ellátásukról a császári udvar gondoskodott. Szükség esetén elkísérték a csapatokat is a csaták és ütközetek színhelyére. 
A háborúk és a gyakori idegen megszállás következtében Magyarországon állandóan szükség volt katonai gyógyszertárak létrehozására, amelyek nemcsak gyógyszereket, hanem a katonák ellátásához
szükséges kötszereket és műszereket is tartottak. E patikákat vagy állandó helyen, a hátországban helyezték el, vagy – s ez volt a gyakoribb – a hadsereg után vonultak mozgó vagy szekérpatikák formájában.
=====Nagyszeben 1460=====
1460-tól Nagyszebenben működő katonai gyógyszertárról már Sigerius krónikájában is említést találunk, vezetője Elias Brändel. 1795-ben ez a patika Issekutz Ferenc Tivadar magántulajdonába ment át 
===== Mátyás király kora===== 
Mátyás király korából maradt fenn említés, amely szerint a helyőrségek mellett már patikák szerveződtek
===== Szatmárnémeti 1588===== 
1588-ban Szatmárnémetiben helyőrségi patika működött. 1892-ben a kaszárnya bővítésekor, ennek udvarán kapott helyet az új katonai gyógyszertár

=== Magyarország első kórházai ===
==== Ispotály (hospitalis) ====
Ispotály, (hospitalis), ma "kórház", a középkorban főként szegények számára fönntartott, "menedékhely", "menhely", "beszállóhely", "hálóház„, a középkorban egyes szerzetes rendek vállalták a betegápolást keresztényi cselekedetként. Szent István ki rály korában, az első kolostorokban – Pécsváradon, Pannonhalmán, Bakonybélen – már működtek kórházak, amelyekben a diagnosztizáló, gyógyí tó orvos mel lett segéd, „ősgyógyszerész” tevékenykedett, aki az orvos utasí tására elkészí tette a rendelt gyógyszert.

==== Xenodochium ====
Az első egészségügyi intézmények a kórház, a szeretetház, az öregek otthona keverékei voltak, xenodochiumoknak nevezték

=== Az első Taxa Medicamentorum ===
=== Az első hivatalos Pharmacopoea ===
Az első gyógyszerészek által készített hivatalos gyógyszerkönyv ''Firenzében'', 1498-ban adták ki, amely megszabta az orvosi tevékenység és a gyógyszerek árát.

=== Az első gyógyszerészeti társaság megalakul ===
A XV.sz.-ban az európai országokban felszínre került az az igény, hogy  a gyógyszerészet különálló foglalkozásként  működjék az elkövetkező századokban. A német gyógyszerészek például Kr.u. 1632-ben társaságot alapítottak ''Basel Oath''-ban.
== Kora Újkor (1492-1789) ==
=== Észak-amerikai kolóniák ===
Az ''Amerikai Gyógyszerészeti Társaságot'' 1852-ben alapították. ''Thomas Ficid, John Harford'' és ''David Thomson'', ez a három úttörő 1608-as megérkezésétől óriási változás következett be az  észak-amerikai gyógyszerészet fejlődésében. Ezalatt a 150 év alatt a konyhai orvoslástól a csodagyógyszereken át a gyógyszer-nagykereskedelem, kórházi-gyógyszerészet kialakulásáig fontos mérföldköveket hagyott maga mögött az amerikai gyógyszerészet fejlődése. Nyilván valóan a legfontosabb ezek közül az orvosi és  gyógyszerészi szakma különválása.   
==== Új-Anglia (USA) ====
===== Szasszafrász babérfa (Laurus sassafras) =====
Észak-Amerikában a brit gyógyszerészeti tevékenység 1602-ben kezdődött. Abban az évben, amikor ''Bartholomew Cosnold'' és legénysége ''Massachusettsbe'' kikötöttek, hogy Új-Anglia első export-szállítmányát a kontinensre szállítsák. A rakomány többek között kínafát és szasszafrász babérfa (Laurus sassafras)kérget is vitt. Még ebben az évben Sir Walter Ralegih egy szállítmány fával visszatért Cape Fear-ből, a szállítmány benzoéfa gyanta, porcelángyökér, kínafa, szasszafrász babérfa (Laurus sassafras)és egy ismeretlen fakéregből állt. Amikor Virginia gyarmatát alapították, a tengerészek és telepesek megrohantak a szasszafrász babérfa (Laurus sassafras) termőterületeit betakarítás céljából. A bő termés és túlkínálat miatt ennek az ára esett, mégis exportálták a gyarmati időszakban. 1770-ben egyedül Anglia importált több mint 76 és 1/2 tonnát.
===== Öngyógyítás könyvekkel =====
A korai angol emigránsok háziasszonyai is hozzájárultak a gyógyító füvek, porok, italok elkészítéséhez úgy, hogy áthozták a tudásukat és gyakorlati tapasztalatukat a szülőhazájukból (konyhai gyógyítás). Olyan könyveket is alkalmaztak a gyógyításban az angol telepesek, amelyek az öngyógyításban segítettek különösen a gyógyító növényeket preferálták ezek a könyvek. ''Gervase Markham'': The English Housewife and The English Husbandman (1613), ''Nicholas Culpeper'': The English Physician (London, 1652).
===== Thomas Ficid, John Harford és David Thomson=====
1607-ben az első angol gyarmatosítok befutottak Hampton Roads kikötőjébe, és a következő évben két gyógyszerész Thomas Ficid és John Harford is behajózott ugyanide. 
David Thomson gyógyszerész, 1623-ban (1592-kb. 1628) érkezett meg Piscataquában, a mostani Maine-be.
===== Giles Firmin =====
Ö az a gyógyszerész, aki New Englandben elérte, hogy inkább előbb meghalt, minthogy elhagyja a gyarmatot. Sudbury-ből érkezett angol, Giles Firmin valószínűleg 1632 vége körül érkezett Bostonba és 1634-ben meghalt, valószínűleg Bostonban Firmin nyitott először gyógyhatású anyagokat forgalmazó boltot.
===== John Winthrop (1588-1649) =====
Sok európia el volt ragadtatva az ''Amerikai Kolóniák'' adta lehetőségektől. Társaival 1630-ban indultak útnak az ''Arabella'' fedélzetén. 1630. június 12-én érkezett Britanniából ''John Winthrop''(1588-1649) ''Salem'' városába, ''Massachusetts''-be. Később ő lett az első ''Massachusetts Tengeri-öböl Kolónia'' vezetője, ''Boston'' városának alapítója. A hely közéleti szervező munkája során képtelen volt szakembereket hozni, többek közt gyógyszerészeket a kolóniákra. Ezért bostoni boltját bővítette importált gyógyszerekkel és őshonos, ''Új-Angliában'' termő gyógynövényekkel. Az otthonát felhasználva (1640) polgárainak elérhetővé váltak létfontosságú gyógyszerek, akinek hitvallása a munkájáról a gyógyszerészet: művészete és misztikum. Winthrop és Boston városa a korai amerikai kulturális élet mérföldkövévé vált az orvos és gyógyszerész szakmának. Számos iskolát és olyan felsőoktatási intézményeket alapítottak, mint a ''Harvard'' (1636) és a ''Yale Egyetem'' (1701). Massachusetts gyarmat, majd Massachusetts állam kormányzója, a ''Dudley-Winthrop'' család tagja, a ''Royal Society'' tagja (fellow), a New England-i ''protestantizmus'' meghatározó alakja. 1643-ban segített megszervezni az ''Új-Angliai Konföderációt'', amelynek első elnöke lett.
=====Gysbert van Imbroch orvosi laboratóriuma és vegyesboltja =====
A korai gyakorló orvosok, gyógyszerészek kétség kívül hasonlóak voltak abban, hogy kevés kivételtől eltekintve saját maguk elkészítették, szétosztották az általuk rendelt gyógyszereket, hacsak nem utasították a pácienseket vagy annak rokonait, hogy ők készítsék el a vadon élő vagy termesztett gyógyfüvekből, gyökerekből gyógyszereiket. Az orvosi laboratórium egy részében végezték a gyógyszerkészítés a gyarmaton praktizáló orvosok. ''Gysbert van Imbroch'' orvos gyógyszereit sajátmaga készítette betegei részére ''Wildwyckben (Kingston)''(1646) a vegyesboltjában, amely egy laboratóriummal volt kibővítve. 
===== William Davis és Bartholomew Browne a két pioneer =====
A gyarmatok későbbi korszakában jelentek meg az első gyógyszert forgalmazó boltok, amelyek a Kolóniák nagy városaiban nyíltak meg először. A legkorábbi gyógyszertár-tulajdonos Brit-Észak-Amerikában a bostoni ''William Davis'' volt, amit írott dokumentum nem bizonyít. ''Bartholomew Browne'' gyógyszertár-tulajdonos ''Salemből (Massachusetts)'' 1698-ban kezdte a praktizálást, írott dokumentumokkal bizonyítottan. 
Gyógyszerekkel kapcsolatos ismeret terjesztését a gyarmatosítás az első száz évében az ''Amerika Kolóniákon'' három szakma végezte: az állami hivatalnokok, a lelkészek és a pedagógusok.
==== Új-Franciaország (Kanada) ====
===== Louis Hébert (1605-1627)=====
1605-ben ''Louis Hébert'' (1605-1627) a fiatal, párizsi gyógyszertár-tulajdonos az ''Új Világ'' hívására ''Port Royalba'' (''Új-Skócia, Kanada'') utazik, ahol segít az első telepeseknek ''de Monts''-nak és ''Champlainnek'' lakóhely építésében, letelepedésben ''Új-Franciaország''ban. Eközben a folyóparti ''Micmac'' indiánok által árult gyógynövényfajokat behatóan tanulmányozza, többek között a ''kontyvirágot (Arum)'', ''sédkendert (Eupatorium cannabinum), ökörfarkkórót(Verbascum), aranygyökért (Hydrastis canadensis)''. 1613-ban, amikor az angolok lerombolják a kolóniájukat, visszatér a párizsi gyógyszertárába. Erős volt Kanada varázsa, bármiképpen legyen is, 1617-ben családjával és Champlainnal visszatérnek ''Quebec''-be. 1617 tavaszán Louis az első magánszemély lett, aki a francia kormánynak az Új-Világban levő föld bérleti díját nem kellett fizetnie. Az őserdőtől megtisztított földterületet beültették a kontinensről hozott növényekkel. A fia, Guillaume, és egy névtelen szolga, ásó és kapa segítségével kukoricát, őszi búzát, babot, borsót honosítottak, és haszonállatokat, szarvasmarhát, sertést tenyésztettek, kertészkedéssel pénzt kerestek. A kontinensről megrendelt eke csak halála után érkezett meg. 1620-ig Louis nehéz munkáját, a gyarmatnak tett szolgálatát végül felismerte a francia kormány, a gyógyszerész és sebész; az élelmiszer első előállítója a kolóniákon; a jó kapcsolatokat ápoló telepes a bennszülöttekkel. Ez a kitartás híressé tette őt, mint az első sikeres farmert, gyógyszerészt Kanadában.
=====Észak-Amerika első kórháza=====
Kr.u. 1639-ben építették az első kórházat az észak-amerikai kontinensen Quebec-ben (Kanada).
==== Új-Hollandia, Új-Svédország (USA) ====
==== Új-Spanyolország (USA) ====
=== Modernkor gyógyszertárai a XVIII.sz-ban (USA) ===
[[Fájl:St. Mary's Pharmacy.jpg|thumb|A Szt. Mária Gyógyszertár mellső frontja, Stevensville-ben a North Avenue-n, Ravalli County, Montana, USA. Jellemzően, egybe építve a Szt. Mária Templommal]]
[[Fájl:St. Mary's Church and Pharmacy-Retouch2.jpg|thumb|A Szt. Mária Gyógyszertár és Szt. Mária Templom 1866-ból. Ravalli County, Montana, USA. Jellemzően, egybe építve a Szt. Mária Templommal]]
A népesség száma Észak-Amerikában rohamosan növekedett e században, ami a gyógyszerellátás rendszerének fejlesztését tette szükségessé. A modern amerikai gyógyszertár, gyógyszerészet és a klinikai gyógyszerészet fejlődése a XVIII.sz-ban négy tőröl fakadt, négyféle "gyógyszerellátó hely" létezett.
# Az egyik az orvos által rendelt és készített gyógyszer, amit a betegnek átadott vagy az orvos rendelkezett saját gyógyszert is áruló boltocskával, és itt kapta meg gyógyszerét a beteg.
# A másik a gyógyszertár, amit gyógyszerész működtetett.
# A harmadik formája volt a gyógyszerellátás helyének a "vegyesbolt", amit nem szakember vezetett.
# És végezetül, a gyógyszer-nagykereskedők.
==== Doktorok-boltja “doctors shops”, orvos-gyógyszerészek ====
Az első gyógyszert forgalmazó intézmény, ahol az orvos rendeli, készíti, adja el a gyógyszert, amely kezdete volt a gyógyszerellátás fejlődésnek. Ez a legismertebb, a kolóniákon kezdődött a XVII.sz-ban és folytatódott a a XVIII.sz-ban a modern időkig.
A doktorok-boltja “doctors shops” gyakran megkülönböztethetetlenek voltak a gyógyszerész-boltoktól “apothecary shops”.

=====Zabdiel Boyltson, reklám a Boston Gazette -ben=====
Elsők között például, szorgalmasan hirdette a gyógyszereit a ''Boston Gazette'' -ben (1723—1724) ''Zabdiel Boyltson'', aki állítólag az első gyakorló orvosként himlő elleni védőoltást reklámozott:" ''a legelismertebb orvos napjaink Amerikájában''" szlogennel .
===== Taxa Medicamentorum és a New Jersey Medical Society=====
''New Jersey''ben, a ''New Jersey Medical Society'' által kiadott díjszabás - első vidéki társaság által kiadott árlista (1766)- a vizitekért díjat nem számoltak fel a városban, de adott egy hosszú listát a gyógykezelések árairól, ami alapján az orvos megkapta járandóságát. A lista szerinti gyógyszerek elkészítése nem volt egyszerű az orvok számára. A lista tartalmazott bolust, főzetet, electuariumot, kanalas orvosságot, elixírt, esszenciákat, emulziókat, tapaszokat, porokat, pilulákat, kenőcsöket és oldatokat... . (ezenfelül) a rendelő berendezésének, laboratóriumának a takarítása, a gyógyszerkészítés az ő vagy segédjének, tanulójának a feladata volt.
===== Charleston, Dél-Karolina, Faculty of Medicine =====
''Charlestonban, Dél-Karolinában'' hasonló helyzet uralkodott, bár ott az ''Orvosi Fakultás'' már visszautasított (1715-ben) a new jersey-i kollégáik rendszerét. A Fakultás szerint nem elegendő egy számlán fizetni a gyógyszer, az orvosi vizsgálat, orvosi beavatkozás (pl.: sebészi) költségeit.
Az összes kolónián praktizáló orvosok egykilencedének volt előtanulmánya. (A forradalom előtt 3500-ből 400-nak, orvosi fokozata 200-nak). Még az egyetemi végzettségű orvosok is általában gyógyszerészekként betöltött kettős szerepben vettek részt a gyógyításban.
===== Hugh Mercer tábornok =====
Egy másik gyakorló orvos, ''Hugh Mercer'', aki Aherdeenben tanult orvoslást ( a Kontinentális hadseregben harcolt tábornokként, később meghalt hősként) a Virginiai Fredericksburg polgárainak tett szolgálatai részeként 1771-től vezetett egy gyógyszertára a Forradalom kezdetéig.

===== Robert Talbot Catalogue of Medicines=====
''Robert Talbot'' 1720-ban, ''Burlingtonban (New Jersey)''gyógyszertárat működtetett. Talbot egyoldalasan nyomtatott gyógyszerkatalógust jelentetett meg ''"Catalogue of Medicines"'' címmel, amely első ismert, önálló publikációja amerikai gyógyszerésznek. Ez a katalógus és a halála utáni(1725) hagyaték listája azt a felismerést világítja meg a koloniális gyógyszertárak gyógyszer-készletével kapcsolatban, hogy hasonlóak voltak az ''Európában'' működő gyógyszertárakhoz e kor szakmai színvonalának megfelelően.

==== Európai, germán típusú gyógyszertárak ====
===== "Apotheke" =====
''Pennsylvania'' volt az első amerikai gyarmat, ahol német modell szerint létesítettek gyógyszertárat (1780), aminek a dizájnja "'''Apotheke'''" volt. A német telepesek és farmerek magukkal hozták ''Pennsylvaniába'' az őshazában használatos gyógyszereiket, amihez az új-hazában is ragaszkodtak.
===== Silvester Gardiner és Függetlenségi Háború =====
A bostoni ''Silvester Gardiner'' gyógyszerész, aki tanulmányait ''Londonban'' és ''Párizsban'' végezte, annyira sikeres volt a gyógyszerészetben a Koloniákon, hogy húsznál több, teli kocsinyi gyógyszerkészletet tudott értékesíteni a ''Függetlenségi Háború'' kitörésekor, még mielőtt ''Angliába'' menekült volna a harcok elől.

===== Christopher Marshall, és az első amerikai gyógyszerésznő =====
''Christopher Marshall'', ír kivándorló, aki, 1729-ben gyógyszertárat alapított ''Philadelphiában''. 96 év alatt ez az uttörő, gyógyszerészeti vállalkozás vezető kiskereskedelmi vállalkozássá nőtte ki magát, a vegyi anyagok széles skálájának magvát forgalmazva. Oktató gyógyszertárként gyakorlati oktatásban részesítette a gyógyszerész-jelölteket. Fontos utánpótlási depó hely volt a ''Függetlenségi Háború'' alatt. Későbbi lányunoka, ''Elizabeth'', aki a gyógyszertár vezetője lett, az első amerikai gyógyszerésznő.
==== "General store", vegyesbolt csodagyógyszerei====
A gyógyszerellátás helyének harmadik formája volt a "vegyesbolt", amit nem gyógyszerész, hanem kereskedő vezetett. A gyógyszereket jövedelmező árucikknek tekintette boltjában a tulajdonos. Ennek a gyógyszerellátási formának az elterjedését siettette és megerősítette az az óriási népszerűség, ami a kolónia lakosságának körében volt a védjegyzett névvel ellátott, és szedett gyógyszereikkel kapcsolatban.
===== Csodagyógyszerek =====
Ezeket néha csodagyógyszereknek is hívták, amelyeknek fogyasztása a 18. században meghökkentő emelkedést mutatott. A kicsi idővel és kicsi lehetőségekkel rendelkező, elfoglalt telepesnek, ezek a kész és nem a túl drága orvosságok látszottak megoldani azonnali orvosi és gyógyszerelési problémáikat. Az ismertebbek ezek közül, amik a korabeli újsághirdetésekben olvashatunk, miután ''Angliában'' forgalomba hozták: ''Bateman-féle Köptető Csepp és Elixír'', ''Szíverősítő Godfrey''-től, ''Turlington Életbalzsam'', ''Hooper-féle Nőpilula''. A kereskedők a vegyesboltban tartott árukon kívül a gyógyszereknek is hatalmas választékát forgalmazták.
http://www.gutenberg.org/files/30162/30162-h/30162-h.htm
===== Mary és Sarah Barnes =====
''Mary és Sarah Barnes, Trentonból (New Jersey)'' a nőknek egy ritka példájában, akik gyógyszerészettel voltak kapcsolatban a 18. századi Egyesült Államokban. 1781-ben hirdettek alapanyagokat és védjegyzett gyógyszereket, festett selymek és géz egy hosszú listájával. Ezekkel egyetemben porcelán, varró selymek, fonál, varrótű, csipke különböző fajtája, rézbútor, és különféle más cikkekkel együtt.
==== Gyógyszer-nagykereskedők ====
A negyedik formája a gyógyszer-forgalmazásnak a nagykereskedelem. A sok nagykereskedő közül az egyik a ''Smith, Moore & Co. of New York,'' amelyt 1784-ben alapítottak, " A Gyógyítás Pillére" szlogennel. 
Forgalmaztak gyógyszereket, gyógynövényeket, vegyszereket, galenikumokat, szabadalmazott gyógyszereket, készruhát, fűszereket, vegyes-árut, parfümöt, festéket, különböző berendezési tárgyakat és felszereléseket. Nyilvánvaló, hogy az orvos, a gyógyszerész, a boltos, és a nagykereskedő munkája világosan nem volt megkülönböztetve.
==== Kórházak és kórházi gyógyszertár ====
6 ágyas szegényházat találtak 1736-ból ''New York'' városában, a ''Bellevue Kórház'' elődjét. A szeretetház, menhely tekinthető az amerikai kórházak elődjének.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/01/Bellevue_Psychiatric_Hospital_old_building.jpg
http://www.nlm.nih.gov/hmd/pdf/images.pdf, 
http://www.pharmacy.wsu.edu/History/history20.html
===== Jonathan Roberts kórházi gyógyszerész =====
Az ''Amerikai Kolóniák'' első európaihoz hasonlító kórházát 1751-ben alapította ''Benjamin Franklin'' és ''Dr. Thomas Bond'', ''Philadelphiában (Pennsylvania)'', az első kórházi gyógyszertár 1752-ben ugyanitt létesült ''Jonathan Roberts'' gyógyszerész vezetésével. 
A Kolóniák időszak alatt azon felül, hogy gyógyszereket készítettek a gyógyszerészek, néha ügyeletes orvosként cselekedett, eligazította és oktatóként irányította a kollégákat.<ref name="ReferenceA">American hospital pharmacy from the Colonial period to the 1930s GJ Higby Copyright © 1994 by American Society of Health-System Pharmacists</ref>
{| class="wikitable"
|-
! Év !! Lakosságszám (millió) !! Kórházak száma (db)
|-
| 1751 || 2 || 1
|-
| 1800 || 5 || 2
|-
| 1873 || 43 || 178 (50000 ágy) 
|}
http://www.uphs.upenn.edu/paharc/collections/gallery/buildings/Pine_1861.html
http://www.uphs.upenn.edu/paharc/timeline/1751/tline1.html, http://www.uphs.upenn.edu/paharc/timeline/1751/

===== John Morgan a szakértő gyógyszerész=====
''John Morgan'', kórházi gyógyszerész, ''Jonathan Roberts'' jogutóda (1755-56), aki olyan jelentősen befolyásolta a gyógyszerészi és orvosi gyakorlatot, hogy Észak-Amerikában ezaltál magas színvonalra, szakértői szintre fejlődött a gyógyszerészeti tevékenység. Először gyógyszerészként, később orvosként támogatta a receptírást, és a két hivatás független gyakorlatát.
====Amerikai Függetlenségi Háború (1775–1783) és gyógyszerészet====
Az AMERIKAI FORRADALOM vagy AMERIKAI FORRADALMI HÁBORÚ (1775–1783), felkelés, melynek során Nagy-Britannia 13 észak-amerikai gyarmata elnyerte politikai függetlenségét, majd megalakította az Amerikai Egyesült Államokat. Milyen kiterjedésű volt és milyen mélységig szőtte át a ''Forradolom'' az amerikai társadalmat? A történészek nem értenek egyet, és  hasonló bizonytalansággal néz szembe a  gyógyszerészet-történész is.  Bár bizonyítható, hogy az amerikai gyógyszerészet fejlődését  a Forradalom felgyorsította és megváltoztatta. A kereskedelmet Angliával félbeszakították a háborúk és elősegítette azt, hogy az amerikai drogisták és gyógyszerészek új utakon keresztül szerezzék be árucikkeiket. És amíg a régi kereskedelmi útvonalakat helyreállították a háború végére, a fiatal Egyesült Államokban  egy hazai hálózatot hoztak létre gyógyszerek csomagolására és elosztására. A legtöbb gyógyszertárban,  még mindig az orvosok vagy az inasaik által készítették a gyógyszereket. A nem orvosi gyakorlattal bíró gyógyszertáraknak a száma kevés volt.
=====Amerikai gyógyszerészet az Amerikai Forradalomban=====
Gyógyszereket a kórházak részére Angliából szerezték be az Amerikai Forradalom alatt. Amíg a gyógyszerészek munkája  a Forradalmi Háború alatt  szünetelt, ezen időszak alatt a bennlakó rezidensek  látták el azt. A korai XIX. sz. hozta annak a professzionális gyógyszerészeknek a visszatérését, akinek az egyetlen feladata receptkészítés volt. A Forradalom után jelentős különbségek voltak az egészségügyi ellátás gyakorlatában a szakmai képzettség terén, voltak  önkéntesen vagy utasításra működő képzési formák, az adott körülményektől függően. Voltak olyan területek a gyógyszerészetben is ahol nem rendelkeztek speciális végzettséggel, vizsgával. Volt aki csak orvos, sebész vagy csak gyógyszerész, de mindegyik szakmát egyszerre művelte. Az ideális az lett volna, ha csak amelyikből vizsgát tett azt gyakorolta volna. A tanulmányaik során az orvos, sebész, gyógyszerész szakmát egyszerre ismerték meg  az egészségügyi ellátásban. Igen gyakran megpróbálták mindegyiket gyakorolni. A gyógyszerészek katonai szolgálatuk során harcoltak a Forradalomban a különleges erőknél, amelyek munkája visszatükröződött a későbbi, civil gyakorlatban is. Például, az egészségügyi szolgálat szakmai minőségi feltételei a brit hadseregben megegyeztek az anyaországéval, ahol az orvosoknak vizsgázni kell és továbbképzésen részt venni; a gyógyszerészek a gyógyszerészi gyakorlat törvényes képviselői Angliában. Angliában a hadsereg orvosainak is az oxfordi vagy a manchesteri egyetemen kellett diplomát szerezni. Sebészeknek és a gyógyszerészeknek bizonyítaniuk kellett, hogy diplomát szereztek.

===Közép-Amerika===
====Amerikai kontinensen első kórháza====
Kr.u.1503-ban a spanyolok építették az első kórházat  az amerikai kontinensen 
''Santo Domingó''ban, (''Hispánia'', mai ''Dominikai Köztársaság'').
===Dél-Amerika===
===Európa===
====Flandria====
A tendenciát szakosodás irányába később megerősítette egy törvény, amit 1683-ban életbe léptetett ''Bruges'' városi tanácsa, amely kimondta, hogy az orvosoknak tilos a gyógyszerkészítés a pácienseik részére.

== Újkor(1789-1945) ==
=== USA ===
====Amerikai Gyógyszerészeti Társaság, American Pharmaceutical Association (APhA)====
Az amerikai [[gyógyszerészet]] hatalmas változáson ment keresztül [[1852]]. október 6. óta, amikor 20 gyógyszerész találkozott [[Philadelphia]]ban és  megalapították az ''Amerikai Gyógyszerészeti Társaságot''. Az alapítóinak kezdetektől legfontosabb kérdése a gyógyszerek minősége volt. Bár sok gyógyszerészeti egyetemet alapítottak a korai XX. sz.-ban, de mindegyik egyetemet végzettre nem volt  volt szükséges, ezért a diploma megszerzését fokokra osztották. Az egyetemek 50% tartozott ''American Conference of Pharmaceutical Faculties''-hoz [[1913]]-ban. Az egyetemi tagság kvalifikációjához  a tanulónak 1 év középiskolai tanulmány kellett . 
====Városi gyógyszertárak====
A gyarmatok felvirágoztatták városaikat az [[1700]]-as években, ennek köszönhetően a városok képesek voltak támogatni a városi patikák alapítását és fejlesztését, ami számos gyógyszertár létrejöttét eredményezte. Törvények nem szabályozták a gyógyszertári munka gyakorlatát és a betegeket inkább tüneteiknek megfelelően, mintsem speciális betegségeik szerint kezelték. Elegendő tőkével, alappal bárki nyithatott gyógyszertárat. A gyógyszerészet átalakulásának gyújtópontja egy termék-centrikus hivatásból egy kidomborodó beteg centrikussá történő metamorfózisa. Az orvosok professzionális gyógyszerészeti szolgálatatásaik a gyógyító orvos számára egyre összetettebb terápiás ismeretet követelt meg. A társadalom látta, hogy a [[gyógyszerészet]] több a piaci kereskedelemnél, ez egy hivatás.<ref>Charters WW, Lemon AB, Monell LM. Basic Mate- rial for a Pharmaceutical Curriculum. New York:  McGraw-Hill, 1927.</ref>

====Kórházi gyógyszertárak====
A [[XIX. sz.]] folyamán a [[kórházi gyógyszerész]]et részére rendelkezésre álló szerep az [[egészségügy]]i ellátásban kicsi volt, mert a legtöbb amerikait otthon kezelték, ebből következően a gyógyszerigény a [[közforgalmú gyógyszertár]]akban jelentkezett.<ref name="ReferenceA"/>  A ''Függetlenségi Háború'' után a [[kórház]]ak terjeszkedése egybe esett és  összefüggött az ápolásban bekövetkező reformmal és a tudományos orvoslás térhódításával. A megnövekedett [[migráció]] miatt megduplázódott a ''kórházak'' száma a lakosságszám emelkedése okán. A kórházi gyógyszerészek a szakmestereként és a gyógyszerek elkészítőjeként váltak nélkülözhetetlenné.<ref>American pharmacy (Before 1852-2002): a collection of historical essays Chapter 1. p.IX-XI</ref>
=====New York Hospital=====
1811-tól a ''New York Hospital''ban egész napos gyógyszerészeti szolgálatot vezettek be.
=====American Society of Hospital Pharmacists=====
* Az [[1920]]-as éveket megelőzően a [[kórházi gyógyszerészet]] nem volt egy erős, jól szervezett része a szakmának. A [[kórházi gyógyszerész]]ek, mint korai "specialistákként" támogatták egy olyan szervezetnek a létrehozását, ami képviselné a kórházban dolgozó [[gyógyszerész]]ek sajátos érdekeit.<ref>American pharmacy (Before 1852-2002): a collection of historical essays Chapter 1. p.9-10.</ref>
* Az ''[[1920]]''-as évek folyamán olyan hangokat hallattak kórházi gyógyszerészek, hogy külön szervezetbe tömörüljenek.<ref>http://www.ashp.org/DocLibrary/AboutUs/History/AboutASHP_EarlyYears.aspx</ref>
* [[1921]]-re a [[kórházi gyógyszerész]]ek ''Amerikai Gyógyszerészeti Társaságban (APhA)'' alakítottak egy olyan albizottságot, amely szekció munkájának részét képezte a ''"Gyakorlati gyógyszerészet és Elosztás"'' elnevezéssel ''"(Practical Pharmacy and Dispensing)"''.
* [[1927]]-ben az első [[kórházi gyógyszertár]]ban zajló gyakornoki program elkezdődött.
* [[1930]]-as évekre a tagállamok kórházi gyógyszerészei önálló szervezeteket alakítottak, ''Dean Edward Spease a Cleveland’s Western Reserve School of Pharmacy'' munkatársa közzétette írását kórházának minimum standardjának feltételeiről az alábbi címmel: "Minimum Standards for Hospital Pharmacy", amit az ''Amerikai Gyógyszerészeti Társaság (APhA)'' [[Kórházi Gyógyszerészet]]i albizottsága átvett. Az amerikai [[kórházi gyógyszerész]]ek elérték azt kritikus létszámot, ami nélkülözhetetlenné tette az állami szintű csoportidentitás kialakítását.<ref>Spease E. The first minimum standard. Bull Am Soc  Hosp Pharm 1950;7:32.</ref>
* [[1935]]-ben ''Spease''-t felkérték, hogy mutassa be azokat a minimum standard szabályokat az amerikai sebészek által szervezett kongresszuson ''(American College of Surgeons (ACS) Clinical Congress)'', amit a ''Cleveland’s Western Reserve School of Pharmacy''-n bevezetett.
* Ezek tartalmazták azokat a követelményeket, amelyeket minden kórház gyógyszerészeti szolgáltatásának nyújtania kell a regisztrált gyógyszerész-munkatársain keresztül:
:# Többek között egy [[Gyógyszer-Terápiás Bizottság (GYTP)]] (Pharmacynek és Therapeutics (P&T) Committee) létrehozását.
:# Egy elérhető, szakmai követelményeknek megfelelő kézikönyvtár létrehozása, ahol a hivatalos publikációk mindenki számára használathatók.
:# A gyógyszerészi szakma intézményének felelőssége minden gyógyszer kórházi beszerzése és elosztása iránt.
* [[1936]]-ra a ''kórházi gyógyszerészek'' albizottságot alakítottak az ''Amerikai Gyógyszerészeti Társaságban (APhA)'', így első alkalommal lett a ''kórházi gyógyszerészeknek'' önálló hangjuk a nemzeti szervezetben.
* Az [[1939]]-ben a terep elő volt készítve ahhoz a nemzeti mozgáshoz, ami ezután következett.
* [[1940]]-ben, ''Harvey A.K Whitney'', fő gyógyszerész (University of Michigan Hospital), aki az''Amerikai Gyógyszerészeti Társaság (APhA)'' ''"Gyakorlati gyógyszerészet és Elosztás"'' albizottságának elnöke volt, felvetette az APhA-nál annak szükségességét, hogy létre kellene hozni a kórházi gyógyszerészek önálló, egyesített szervezetét. Ezután ő és más kórházi gyógyszerészek előkészítették a jogszabályt, majd benyújtották a törvényhozásnak végső jóváhagyásra.
* [[1942]]-ben a ''kórházi gyógyszerész''ek megalapították 154 taggal, [[Denver (Colorado)|Denverben]] ([[Colorado]]) éves közgyűlésén az  ''Amerikai Gyógyszerészeti Társaság (APhA)'' (''APhA Annual Meeting''en)  az ''Amerikai Kórházi Gyógyszerészek Társaságát (American Society of Hospital Pharmacists, ASHP)'', amely társszerve volt az ''APhA''-nak.

== Napjaink(1945-)==
===USA ===
====Klinikai gyógyszerészet, mint terminus technicus====
A [[klinikai gyógyszerészet]] eredete a kórházi osztályok terápiás részlegeinek munkájában és a [[kórházi gyógyszerészet]]ben keresendő. Mindazonáltal a mai, kortárs gyakorlatban, ''klinikai gyógyszerészeti szolgáltatás (KGYSZ)'' nyújtható a gyógyítás minden területén, ahol gyógyszerészek praktizálnak. Minden más gyógyszerészi szakmával összehasonlítva, a klinikai gyógyszerészek sokkal többet fektetnek az önképzésbe, mint más gyógyszerészi szakterület képviselői. A szakmai jártasságokat leszámítva, a klinikai gyógyszerésznek magas szintű gyakorlatot kell szerezni a [[vezetéselmélet]]ben és gyakorlatában, a [[betegkommunikáció]]ban és a [[gyógyszerészi beteggondozás]]ban is.
=====L.Wait Rising kutatása és Heber W. Youngken Jr.===== 
A [[klinikai gyógyszerészet]] fogalma az [[1950]]-es évek vége és [[1960]] eleje között bukkan fel különböző megjelenési formában. [[1953]]-ban ''[[Heber W. Youngken Jr.]]'' a ''[[Washingtoni Egyetem]]'' oktatója írt egy cikket az ''American Journal of Pharmaceutical Education''ben,  amelynek az alábbi címet adta:  ''„The Washington Experiment - Clinical Pharmacy”. H.W Youngken Jr''<ref>Youngken HW, Jr. The Washington experiment—clini- cal pharmacy. Am J Pharm Educ 1953;17:64–70.</ref> ezzel a cikkel hozta a világ gyógyszerészeinek tudomására, hogy [[Prof. L.Wait Rising]] [[Washington (város)|Washingtonban]] [[1945]]-[[1946]]-ban elindított egy kutatási programot<ref>Rising LW. Theory and practice can be combined. ''Am  J Pharm Educ'' 1945;9:557–9.</ref> gyógyszerészhallgatók oktatásában. A kutatási programban résztvevő gyógyszerészhallgatók számos [[seattle]]-i orvosi recept felhasználási adatainak bizonyos részét feldolgozták. A munka hatalmas tiltakozást váltott ki a szakmában. Ez a tiltakozás egy viharrá vált az American Association of College of Pharmacy (AACP) és az ''American Council in Pharmaceutical Education'' tagjainak körében. Ezután a [[Clinical Pharmacy]] kifejezést komolyan nem használták semmilyen szakkönyvben [[1960]]-ig.

=====John Autian, Compounding and dispensing=====
1961-ben ''Dr. John Autian'' a ''Wisconsini Egyetem''en arra használta a Clinical Pharmacy kifejezést javaslatként, hogy felváltsa a 'Compounding and dispensing', "Gyógyszerkészítés és elosztás"  fogalmát<ref>Autian J. Fourth or terminal course in pharmacy. In: Proceedings of the American Association of Colleges of Pharmacy Teachers’ Seminar, Vol. 12. Madison, WI: AACP, 1961:47–62</ref>.  
=====Glenn Sperandio, Clinical Pharmacy=====
Még ugyanabban az évben ''Dr. Glenn Sperandio'' új kifejezést alkotott: a [[Clinical Pharmacy]], [[klinikai gyógyszerészet]] kifejezést a Journal of Hospital Pharmacy című újságban, az ő "Hospital Pharmacy Notes" <ref>Jenkins GL, Sperandio GJ, Latiolais CJ. Clinical Phar- macy: A Text for Dispensing Pharmacy. New York: McGraw-Hill, 1966:v–viii.</ref> nevű rovatában.

= Források =
* http://www.pharmacy.wsu.edu/History/
* http://www.localhistories.org/
* http://www.pharmacy.wisc.edu/aihp
* http://www.lhncbc.nlm.nih.gov/lhc/docs/published/2000/pub2000045.pdf
* http://books.google.hu/books?id=gwooeCp0eEQC&pg=PA20&lpg=PA20&dq=Introduction+American+Pharmacy+Before+1852&source=bl&ots=IqRTUxiWN9&sig=Y4ddeww0roMGgj84gBHTpVvZSvE&hl=hu&sa=X&ei=AvxNT_m7CYnStAa93PSeDw&sqi=2&ved=0CDMQ6AEwAg#v=onepage&q&f=false
* http://www.britannica.co.uk
* http://lib-sh.lsuhsc.edu/fammed/medsites.html
* http://openlibrary.org/
* http://www.sh.lsuhsc.edu/fammed/
* http://www.4shared.com/folder/tlggJrSy/pdf.html
* http://www.histpharm.org/grants.htm
* http://www.nlm.nih.gov/pubs/factsheets/hmd.html
* http://home.swipnet.se/PharmHist/Lankar/lankar_en.html
* http://www.annalsoflongtermcare.com/content/first-report%C2%AE-american-society-health-system-pharmacists-midyear-clinical-meeting?page=0,2
* http://mot.tudomanytortenet.hu/index.php?page=16
* http://mult-kor.hu/20110802_kozepkori_arab_orvosi_keziratokat_digitalizaltak
* http://pharma-book-ipl.blogspot.com/
* http://website.informer.com/visit?domain=clinicalpharmacy.org.uk
* http://mek.niif.hu/

= További információk =
* Stuart Anderson: Making medicines: a brief history of pharmacy and pharmaceuticals Pharmaceutical Press. Copyright.
* Edward Kremers,Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.
* Michael A. Flanner: Civil War pharmacy: a history of drugs, drug supply and provision, and ... Routledge. Copyright.
* Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
* K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
* A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
* britannica hungarica encyclopedia 2007 dvd-rom
* Microsof Encarta Encycloprdia de lux 2001
* Britannica 2002 CD-ROM
* PICTORIAL HISTORY ANCIENT PHARMACY; By HERMANN PETERS. CHICAGO:
G. P. ENGELHARD & COMPANY. 1889.
* The Birth of Europe Jacques Le Goff  BLACKWELL PUBLISHING 350 Main Street, Malden, MA 02148-5020, USA 108 Cowley Road, Oxford OX4 1JF, UK 550 Swanston Street, Carlton, Victoria 3053, Australia
* THE CAMBRIDGE HISTORICAL DICTIONARY OF DISEASE KENNETH F. KIPLE © Cambridge University Press 2003
* MEDICINE AND RELIGION c.1300 The Case of Arnau de Vilanova JOSEPH ZIEGLER CLARENDON PRESS  • OXFORD 1998
* The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
* AN ENCYCLOPAED OF THE HISTORY OF TECHNOLOGY IAN McNEIL Taylor & Francis e-Library, 2002.
* THE HISTORYOF SCIENCE AND TECHNOLOGY BRYAN BUNCH with ALEXANDER HELLEMANS HOUGHTON MIFFLIN COMPANY / BOSTON • NEW YORK / 2004
* Encyclopedia of World History Copyright  © 2008 by  Marsha E. Ackermann, Michael J. Schroeder, Janice J. Terry, Jiu-Hwa Lo
* A LITTLE HISTORY  of THE WORLD E. H.GOMBRICH Line illustrations to the English edition © 2005 by Clifford Harper
* Encyclopedia of Barbarian Europe Michael Frasseto Santa Barbara, California Denver, Colorado  Oxford, England Copyright 2003
* The Encyclopedia of World History Peter N. Stearns BOSTON: HOUGHTON MIFFLIN COMPANY, 2001 NEW YORK: BARTLEBY.COM, 2002
* The New History of the World J.M. Roberts  Copyright ©J. M. Roberts, 1976, 1980, 1983, 1987, 1988, 1992, 1997, 2002 Maps copyright © Helicon Publishing Ltd., 1992

== Lásd még ==
{{hasáb eleje}}

* [[állatgyógyászati gyógyszerészet]]
* [[állatgyógyászati gyógyszerészet története]]
* [[biofarmácia]]
* [[Dávid Lajos (gyógyszerész)|Dávid Lajos]]
* [[drog]]
* [[gyógyszer]]
* [[gyógyszertár]]
* [[gyógyszerész]]
* [[gyógyszerészet]]
* [[gyógyszerészet és gyógyszerkészítés a történelem előtti időkben]]
* [[gyógynövények]]
* [[gyógytea|gyógyteák]]
* [[intézeti gyógyszerészet]]
* [[kórház]]
* [[klinikai gyógyszerészet]]
* [[kórházi gyógyszerészet]]
* [[:Kategória:Magyar gyógyszerészek|magyar gyógyszerészek]]
* [[perioperatív antibiotikum- és infekcióprofilaxis]]
* [[placebo]]
* [[utazási gyógyszerészet]]
* [[védőoltás]]
{{hasáb vége}}

==Lábjegyzet==
{{jegyzetek}}

{{portál|orvostudomány|i }}

{{DEFAULTSORT:Korhaziklinikaigyogyszereszetto~rtenete}}
[[Kategória:Gyógyszerészet]]