Revision 13429563 of "Hunyad vármegye háza" on huwiki

{{Másolmány|2012 áprilisából|a szócikk egy}}
{{nincs forrás}}

'''Hunyad vármegye háza''' 1887 és 1889 között épült. 1890-ben adták át, de már átadása előtt vármegyeházként működött egy fél évig. A [[Déva vára|dévai vár]]ral szemben helyezkedik el(az ispán tiszteletére, aki egyben a vár kapitánya is volt és szemmel kellett tartsa a várat). 

Az épület U alakú és eklektikus stílusban épült. A neoreneszánsz stílus a domináns, de ugyanakkor fellelhetők manierista és barokk elemek is. Jellemzők a díszes orromzatok, a karcsú torony és a magas nyeregtető, amelyet zsolnai cserép fed.Várszerűen építették, vastag fal veszi körül a hátsó udvart valamint a körülötte lévő épületeknél 4 méterrel magasabban helyezkedik el. A fala lent 120 cm vastag majd felfele kicsúcsosodik és a tetőtérnél már csak 50 cm. 

Az építését már 1879-ben kérvényezték, de csak 1885 júniusában kaptak rá engedélyt. Az költségek egy részét a minisztérium állta, a többit pótadóból, adományokból valamint az ispán és az alispán lakbéréből fedezték. 1886-ban hírdettek pályázatot az épület megtervezésére. A meghírdetett első díj 1000 Ft, a második 500 Ft. 1887 június 30-ig 14 pályaterv érkezett be, melyek közül a szakbizottság a “Salus rei publicae” jeligéjű tervet választotta győztesnek. Ezt a tervet Alpár Ignác készítette és egy másik tervével ő nyerte a második helyet is. 1888 március 26-án jóváhagyja a minisztérium a vármegye háza megépítését. 1918 után a román közigazgatás beköltözik az épületbe. A II. Világháború után megszűnik a vármegyei státus, így csak Hunyad megye lesz a vármegyéből és a háborút jól átvészelő épületbe a munkáspárt központi bizottsága működik 1989-ig. Mivel 1968-ban a közigazgatást átírták, az épület a megye tulajdonába kerül és így a megyei tanács hatókörébe is. 1990-ben polgármestri hivatal lesz az épületből, majd 1991-ben Prefektusi Hivatallá alakul át. 2004-től a Megyei Tanács, mint tulajdonos, az addigi épületben számukra fenntartott hely szűkké válására hivatkozva, beköltözik a prefektusi hivatal bal szárnyába. A Megyei Tanács egyre több helyet tesz magáévá az épületben, majd 2007-ben a Prefektusi Hivatal elveszti a dísztermet is. Ugyanebben az évben kezdik meg az épület tatarozását és az eredeti cseresznye vörös és zöld színektől eltérve narancssárgára festik az épületet.

==Érdekességek==





Árkádos loggián át vezet az út a főbejárathoz. 3 karú márványlépcső vezet fel az emeletre. A lépcsők két oldalán 2011-ben Doina Ionescu művésznő által készített aranyozott faldíszítő alkotások láthatók, melyek dák, római valamint magyar motívumokat tartalmaznak. Ugyanakkor a lépcsőzet jobb oldalán egy fekete márványtábla állt ezzel a felirattal: A magyar állam ezeréves fennállásának örömünnepén I. Ferencz József apostoli királynak dicső uralkodása idején Zágoni báró Szentkereszty György főispán elnökletén Kishalmágyi Hollaky Artur alispán tisztsége idjén Hunyad megye törvényhatósági bizottsága által 1896. évi május hó 14-én tartott díszközgyűlésének emlékére. A lépcsőkön felérve érünk az épület leginpozánsabb termének bejáratához.A díszterem 20 m hosszú és 12,25 m széles. A neoreneszánsz stílus a domináns, de a homlokzatot barokk díszítőelemek borítják.A terem mennyezete kazettás. Sok helyen látható a teremben a Corvin címer. Eredetileg páholyai is voltak a teremnek melyek igen hasznosak voltak gyűlések valamint jótékonysagi bálok alkalmával. Ebben a teremben volt kiállítva Pataki Lajos, Hunyadi János és serege Nándorfhérvárra való vonulását ábrázoló festménye melyet 2009-ben restauráltak Szombathelyen és napjainkban  Magna Curiaban van kiállítva. Ugyanakkor a teremben találhtó két kovácsolt vas csillár melyekbe 135 gyertyát lehet helyezni. Ezt a két csillárt és emellet 12 hat gyertyás fali kart az Oett Antal Vasöntőde és Gépgyárból rendelték.
A teremből ki lehet menni az erkélyre ahol jól észlelhetők az épület falán levő stíluskeveredések (szecesszionista ablakok, barokk torony). Emellett szembeszökők a falon levő bemélyedések amelyekbe eredetileg Szt. István, Szt. László, Szt. Imre és Szt. Margit mellszobrai kellett volna álljanak de (ismeretlen okokból kifolyólag) soha nem kerültek be helyükre. Napjainkban Románia valamint Hunyad megye címere áll két bemélyedésben. Ilyen bemélyedések az épület falain máshol is fellelhetőek. A többi bemélyedésbe is szobrok valamint címerek kellett volna kerüljenek. Régen az erkélyről lehetett figyelni az ünnepi felvonulásokat. A legutolsó felvonulás Segesvári Miklós Pál tiszteletére volt amikor 10.000 ember vonult el az erkély előtt, végtisztességét téve az alispánnak.

A belső udvarban található még két épület amelyeket később építettek, az egyik istálóként szolgált a másik meg pihenőhelyül a kocsisoknak és mas cselédeknek. Ugyanakkor egy nyári kert is volt itt de már lebontották. Az alagsor boltíves alagútrendszer. Eredetileg búvóhelyként szolgált viszont az ’50-es évektől 1974-ig fogházá alakult. Az épület előtt található szökőkút is Alpár Ignác tervei alapján készült a dévai bányából bányászott kőből.
Az épület közelében találhtó egy Barcsay Ákos emlékoszlop amelyet 2011-ben emeltek Barcsay Ákos Erdély fejedelme, Hunyad vármegye ispánja és a dévai vár kapitánya emlékére.

Bár a sors néha kegyetlen volt hozzá, mégis Erdély legszebb még ma is működő vármegyeháza.

<gallery></gallery>

==Források==

{{DEFAULTSORT:Hunyadvarmegyehaza}}
[[Kategória:Déva]]
[[Kategória:Románia 19. századi építményei]]
[[Kategória:Eklektikus építészet]]