Revision 14070086 of "A világtörténelem legnagyobb birodalmainak listája" on huwiki

''' A világtörténelem legnagyobb birodalmainak listája''' bemutatja a világtörténelem legnagyobb birodalmait, területi nagyság szerinti sorrendben, azok legnagyobb kiterjedésük idejében, a teljesség igénye nélkül. Egyes birodalmaknak fontosságuk miatt érdemes szerepelniük a listában.
[[Fájl:Colonisation2.gif|600px|bélyegkép|A gyarmatosítás térképe 1492-től napjainkig]]
{|class="wikitable sortable"
|-
! Sorsz.
! Birodalom/<br />Virágzása
! Birodalom<br />Fennállása
! A birodalom egy <br />emblematikus vezetője<ref>A személy, aki a birodalom vezetője volt akkor, amikor a birodalom elérte a legnagyobb területét</ref>
! Kiterjedése<br />(millió km²)<br />A világ %-a
! Birodalom <br />térképe
! Év
! Lakosság<br />(millió)
! A világ akkori össszlakosságának % <br /> Megjegyzések
|-style="display:none;"
|11a||0||a||-9999||0||0||
|-
| <center>1.
|<center>[[Kép:Flag of the United Kingdom.svg|50px]]<br /><center> [[Brit Birodalom]]<br /><center>[[1922]]-[[1924]]
|<center>[[1583]]–[[1997]]
|<center>[[Kép:Kinggeorgev1923.jpg|70px]]<br /><center>[[V. György brit király|V. György]]
|<center>33,7<ref>Ferguson, Niall (2004). Empire, The rise and demise of the British world order and the lessons for global power. Basic Books. ISBN 0-465-02328-2.</ref><br />22,63%
|[[Kép:British Empire 1921.png|150px]]
|1922
|458 (1938-ban)
|20,00% (458 millió 2.295 millió lakosból 1938-ban)<br />A Brit gyarmati birodalom volt minden idők legnagyobb birodalma, kiterjedt mindegyik kontinensre. A Brit Birodalmat kiterjedése csúcspontján úgy jellemezték mint „az ország, ahol a nap soha nem nyugszik le”, mert mindig volt legalább egy gyarmat, ahol éppen sütött a Nap. 
|-
| <center>2.
|<center>[[Kép:White Sulde of the Mongol Empire.jpg|50px]]<br /> <center> [[Mongol Birodalom]]<br /><center>[[1270]]-[[1309]]
|<center>[[1206]]–[[1368]]
|<center>[[Kép:YuanEmperorAlbumKhubilaiPortrait.jpg|80px]]<br /><center>[[Kubiláj kínai császár|Kubiláj kán]]
|<center>24,0<ref>http://jwsr.ucr.edu/archive/vol12/number2/pdf/jwsr-v12n2-tah.pdf s.222 Jonathan M. Adams, Thomas D. Hall and Peter Turchin (2006). "East-West Orientation of Historical Empires" (PDF). Journal of World-Systems Research (University of Connecticut) 12 (no. 2): 219-229.</ref><br />16,11%
|[[Kép:Mongol Empireaccuratefinal.png|150px]]
|1270
|110,0 (a XIII-ik században)
|25,6% (110.0 millió lakos 429 millióból a XIII-ik században)<br />a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 26 millió km²-en terült el{{refhely|Turchin–Adams–Hall}}.
|-
| <center>3.
|<center>[[Kép:Romanov Flag.svg|50px]]<br /> <center> [[Orosz Birodalom]]<br /><center> [[1866]]
|<center>[[1721]]–[[1917]]
|<center>[[Kép:Alexander II of Russia (Nikolay Lavrov 01).jpg|80px]]<br /><center>[[II. Sándor orosz cár|II. Sándor cár]]
|<center>23,7<br />15.31%
|<center>[[Kép:Russian Empire (orthographic projection).svg|120px]]
|1866<ref name=uconn>Peter Turchin, Thomas D. Hall and Jonathan M. Adams, "[http://jwsr.ucr.edu/archive/vol12/number2/pdf/jwsr-v12n2-tah.pdf East-West Orientation of Historical Empires]", ''Journal of World-Systems Research'' Vol. 12 (no. 2), pp. 219-229 (2006).</ref> 
|176,4 - 1913-ban
|9,8% (176,4 millió az 1913 évi 1.791 milliós összlakosságból)<br /> Az Orosz Birodalomban több mint 100 nemzetiség élt, a megalapítása és elnevezése Nagy Péter cártól ered.
|-
| <center>4.
|<center>[[Kép:Flag of the Soviet Union.svg|50px]]<br /> <center>[[Szovjetunió]]<br />[[1945]]-[[1991]]
|<center>[[1945]]-[[1991]]
|<center>[[Kép:CroppedStalin1943.jpg|80px]] <br /> <center>[[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] 
|<center>22,4<br />
|<center>[[Kép:Union of Soviet Socialist Republics (orthographic projection).svg|120px]]
|1945-1991 
|286 (1989)
|5,4% (286 millió az 1989-es 5.291 összlakosságból)
|-
| <center>5.
|<br /> <center>[[Kép:Flag of New Spain.svg|50px]]<br /> <center>[[Spanyol Birodalom]] <br />[[1740]]-[[1790]]
|<center>[[1492]]–[[1898]]
|<center>[[Kép:Anton Raphael Mengs, Prince of Asturias, Future Charles IV of Spain (са 1765) - 02.jpg|80px]]<br /><center>[[IV. Károly spanyol király|IV. Károly]]
|<center>20,0<br />13.43%
|[[Kép:Spanish Empire - 1824.jpg|150px]]
|1740-1790<ref name=Gordon>Gordon (2005)</ref>
|68,2 
|12,3% (68,2 millió a XVII-ik századi 556 millióból)<br />Az impérium aranykora a 16. és 17. században volt, amikor Észak és Dél Amerikában Spanyolországnak gyarmatai voltak, amelyek közül a legtöbb a IX-ik században vívta ki függetlenségét.
|-
| <center>6.
| <center>[[Kép:Flag of Russia.svg|50px]] <br /><center>[[Oroszország]]<br />[[1991]]-
|<center>[[1991]]-
|<center>[[Kép:Борис Николаевич Ельцин.jpg|60px]]<br /><center>[[Borisz Nyikolajevics Jelcin]]
|<center>17,0
|<center>[[Kép:Russian Federation (orthographic projection).svg|125px]]
|1991-<ref name=Gordon />
|142,9
|2,0% (142,9 millió lakos a 2011.-i 7.000 millióból)
|-
| <center>7.
| <center>[[Kép:China Qing Dynasty Flag 1889.svg|50px]]<br /><center>[[Kína]]<br />[[Csing-dinasztia]]<br />[[1790]]
|<center>[[1616]]–[[1912]]
|<center>[[Kép:Portrait of the Qianlong Emperor in Court Dress.jpg|80px]]<br /><center>[[Csien-lung kínai császár]]
|<center>14,7<br />9,87%
|[[Kép:Qing Dynasty 1820.png|150px]]
|1790
|432,2  1851.-ben
|36,6% (381 millió az 1820 évi 1.041 milliós összlakosságból)
|-
| <center>8.
|<center>[[Kép:Black flag.svg|50px]]<br /> <center>[[Omajjádok|Omajjád Kalifátus]]<br />[[720]]-[[750]]
|<center>[[661]]–[[750]]
|<center>[[II. Jazíd kalifa]] 
|<center>13,0
|[[Kép:Map of expansion of Caliphate.svg|150px]]
|<center>720-732
|62,0 (a VIII-ik században)
|29,5% (62 millió a 210 milliós összlakosságból a VII-ik században)
|-
| <center>9.
|<center>[[Kép:Flag of France.svg|50px]]<br /><center>[[Francia gyarmati birodalom]] 
|<center>[[1534]]–[[1980]]
|<center>[[Kép:Alexandre Millerand, 12e président de la République française.jpg|60px]]<br /><center>[[Alexandre Millerand]]
|<center>13,0
|[[Kép:La france en 1920.png|150px]]
|1923-1938<ref name=Gordon/>
|112,9 - 1938-ben
|4,9% (112,9 millió a 2.295 milliós összlakosságból 1938-ben)
|-
| <center>10.
|<center>[[Kép:Flag of Afghanistan (1880–1901).svg|50px]]<br /><center>[[Abbászidák|Abbászida Birodalom ]] [[750]]
|<center>[[750]]-[[1258]]
|<center><br /><center>[[Asz-Szaffáh abbászida kalifa]]
|<center>11,1
|[[Kép:Abbasids Dynasty 750 - 1258 (AD).PNG|150px]]
|[[750]]
|
|20,0% (50 millió a 250 milliós összlakosságból 850-ben)
|-
| <center>11.
|<center>[[Kép:Flag Portugal (1707).svg|100px]]<br /><center>[[Portugál Gyarmati Birodalom]] 
|<center>[[1415]]-[[2002]]
|<center>[[Kép:Jcarvalho-dmariaI-mhn.jpg|80px]]<br /><center>[[I. Mária portugál királynő]]
|<center>10,4
|[[Kép:The Portuguese Empire.png|150px]]
|[[1815]]
|
|
|-
| <center>12.
|<center>[[Kép:Flag of Canada.svg|50px]]<br /><center>[[Kanada]]<br /> [[1867]]
|
|<center>[[Kép:King George VI of England, formal photo portrait, circa 1940-1946.jpg|80px]]<br /><center>[[VI. György brit király]]
|<center>10
|[[Kép:Canada administrative map PL.png|125px]]
|[[1949]]
|31
|0,4% (9,9 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
|-
| <center>13.
|<center>[[Kép:Flag of the United States.svg|50px]]<br /><center>[[Amerikai Egyesült Államok]]<br /> [[1899]]
|
|<center>[[Kép:Mckinley.jpg|80px]]<br /><center>[[William McKinley]]
|<center>9,8
|[[Kép:GreaterAmericaMap.jpg|125px]]
|[[1898]]-[[1946]]
|
|
|-
| <center>14.
|<center>[[Kép:Black flag.svg|50px]]<br /><center>[[Rásidún|Rásidún kalifátus]]<br /> [[654]]
|<center>[[632]]-[[661]]
|<center>[[Kép:Uthman.png|60px]]<br /><center>Uthman ibn Affan
|<center>9,0
|[[Kép:Mohammad adil-Rashidun-empire-at-its-peak-close.PNG|125px]]
|[[654]]
|40,3 
|19,10% (40,3 millió a 210 milliós összlakosságból a VII-ik században)
|-
| <center>15.
|<center>[[Kép:Flag of Brazil.svg|50px]]<br /><center>[[Brazília]] <br />[[1822]]-
|
|<center>[[Kép:Rodrigues Alves 3.jpg|60px]]<br /><center>Francisco Rodrigues Alves
|<center>8,5
|<center>[[Kép:Brazil (orthographic projection).svg|125px]]
|[[1903]]
|201
|2,9% (201 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
|-
| <center>16.
|<center>[[Kép:Standard of Cyrus the Great (Achaemenid Empire).svg|50px]]<br /><center>[[Óperzsa Birodalom]]<br /> [[I. e. 550]]-[[I. e. 330 ]]
| <center>[[I. e. 550]]-[[I. e. 330]]
|<center>[[Kép:Olympic Park Cyrus-2.png|60px]]<br /><center>[[II. Kurus perzsa király]]
|<center>8,0
|[[Kép:Achemenids500BC.png|125px]]
|[[i.e.500]]
|50,0 - i.e. 480-ban
|17,0% (17 millió a 100 milliós összlakosságból kb. i.e.500-ban)
|-
| <center>17.
|<center>[[Kép:Flag of Australia.svg|50px]]<br /><center>[[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] 
|<center>[[1901]]-
|<center>[[Kép:King George VI of England, formal photo portrait, circa 1940-1946.jpg|80px]]<br /><center>[[VI. György brit király]]
|<center>7,5
|[[Kép:AUS-allamok.png|125px]]
|[[1939]]
|22,3 - 2011-ben
|0,3% (22,3 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
|-
| <center>18.
|<center>[[Kép:Flag of Japan (WFB 2004).gif|50px]]<br /><center>[[Japán Birodalom|Nagy Japán Birodalom]]<br /> [[1942]]
|<center>[[1868]]-[[1947]]
|<center>[[Kép:Hirohito in dress uniform.jpg|80px]]<br /><center>[[Hirohito japán császár]]
|<center>7,4
|[[Kép:Japanese Empire2.png|125px]]
|[[1942]]
|134,8 -1938-ban
|5,9% (134,8 millió a 2.295 milliós összlakosságból 1938-ban)
|-
| <center>19.
|<center>[[Kép:Vexilloid of the Roman Empire.svg|50px]]<br /><center>[[Római Birodalom]]<br /> i.e.27-[[476]] ([[Nyugatrómai Birodalom]])<br /> [[395]]-[[1453]] ([[Bizánci Birodalom]])
|
|<center>[[Kép:Trajan-Xanten.JPG|80px]]<br /><center>[[Marcus Ulpius Traianus római császár|Traianus római császár]]
|<center>6,5
|[[Kép:Roman Empire Trajan 117AD.png|125px]]
|[[115]]-[[117]]
|80,0- a II-ik században
|35,9% (80,0 millió a 223 milliós összlakosságból a II-ik században)
|-
| <center>20.
|<center>[[Kép:Flag of the NSDAP (1920–1945).svg|50px]]<br /><center>[[Harmadik Birodalom]]<br /> [[1942]]
|<center>[[1939]]-[[1945]]
|<center>[[Kép:Hitler portrait crop.jpg|85px]]<br /><center>[[Adolf Hitler]]
|<center>6,4
|[[Kép:Europe under Nazi domination.png|125px]]
|[[1942]]
|75,4 
|3,3% (75,4 millió a 2.295 milliós összlakosságból 1938-ban)
|-
| <center>21.
|<center>[[Han dinasztia]]<br /> [[100]]
|<center>i.e.206-[[220]]
|<center>[[Kép:Hangaozu.jpg|80px]]<br /><center>Gao kínai császár
|<center>6,5
|[[Kép:Han map.jpg|125px]]
|
|74 - 2-ben
|26% (59,6 millió a 230 milliós összlakosságból 2-ben)
|-
| <center>22.
|<center>[[Ming-dinasztia]] <br />[[1450]]
|
|<center>[[Kép:Zhu Yuanzhang.gif|60px]]<br /><center>Hongwu, a dinasztia alapítója
|<center>6,5
|[[Kép:China Historic Ming Empire.jpg|125px]]
|<center>[[100]]
|110 - 1600-ban
|28,8% (160 millió az 556,2 milliós összlakosságból 1600-ban)
|-
| <center>23.
|<center>[[Kép:Gokturks.png|50px]]<br /><center>[[Türk Birodalom]] <br />[[557]]
|<center>[[552]]-[[603]]
|<center>[[Bumin]]
|<center>6,0
|[[Kép:GökturksAD551-572.png|125px]]
|
|
|
|-
| <center>24.
|<center>[[Kép:Golden Horde flag 1339.svg|50px]]<br /><center>[[Arany Horda]]<br /> [[1310]]
|
|<center>[[Kép:Batu Kán.jpg|80px]]<br /><center>[[Batu kán]]
|<center>6,0
|[[Kép:Golden Horde 1389.svg|125px]]
|
|
|
|-
| <center>25.
|<center><br /><center>[[Ujgurok|Ujgur Birodalom]]<br /> [[800]]
|
|<center>
|<center>5,5
|[[Kép:Uyghur Khaganate.png|125px]]
|[[795]]
|
|
|-
| <center>26.
|<center><br /><center>[[Tang dinasztia]]<br /> [[715]]
|<center>[[618]]-[[907]]
|<center>[[Kép:TangGaozu.jpg|60px]]<br /><center>Tang Gao Zu, az első császár
|<center>5,4
|[[Kép:Tang Dynasty circa 700 CE.png|125px]]
|
|50 a VII-ik században
|23,8% (50 millió a 210 milliós összlakosságból a VIII-ik században)
|-
| <center>27.
|<center>[[Kép:Vergiasun.svg|55px]]<br /><center>[[Makedónia|Makedón Birodalom]] <br /> i.e.323 
|<center>i.e.VII-ik század-i.e.168
|<center>[[Kép:AlexanderTheGreat Bust.jpg|60px]]<br /><center>[[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]]
|<center>5,2
|[[Kép:Imperio de Alejandro Magno con ruta.svg|125px]]
|I.e. VII-is század -i.e.168
|
|
|-
| <center>28.
|<center>[[Kép:Flag of Mexico (1821-1823).svg|50px]]<br /><center>[[I. Mexikói Császárság]]<br /> [[1821]]
|<center>[[1821]]-[[1823]]
|<center>[[Kép:Iturbide Emperador by Josephus Arias Huerta.jpg|60px]]<br /><center>[[I Augusztin]]
|<center>4,9
|<center>[[Kép:First Mexican Empire (orthographic projection).svg|125px]]
|[[1822]]
|
|
|-
| <center>29.
|<center>[[Kép:Ottoman flag.svg|50px]]<br /><center>[[Oszmán Birodalom]]<br />  [[1683]], [[1829]]-[[1850]]
|<center>[[1299]]-[[1923]]
|<center>[[Kép:4. Mehmet.jpg|60px]]<br /><center>[[IV. Mehmed oszmán szultán]]
|<center>5,2
|[[Kép:Osmańskie Imperium Terytorium-2012-01-01.png|125px]]
|[[1683]]
|
|7,1% (39 millió az 556 milliós összlakosságból a XVII-ik században)
|-
| <center>30.
|<center>[[Kép:Emblem of India.svg|50px]]<br /><center>[[Maurja Birodalom]]<br /> i.e.250
|<center>[[i. e. 325]]–[[i. e. 183]]
|<center>[[Asóka|Nagy Asóka]]
|<center>5,0
|[[Kép:Maurya Dynasty in 265 BCE.jpg|125px]]
|
|
|
|-
| <center>31.
|<center>[[Kép:Timurid.svg|50px]]<br /><br /><center>[[Timuridák|Timurida Birodalom]]<br /> 
|<center>[[1370]]-[[1526]]
|<center>[[Kép:Amir TemurZoomed.jpg|60px]]<br /><center>[[Timur Lenk]]
|<center>4,4
|[[Kép:Timurid Dynasty 821 - 873 (AH).png|125px]]
|
|
|
|-
| <center>32.
|<center>[[Kép:Fatimid flag.svg|50px]]<br /><center>[[Fátimida-dinasztia|Fátimida kalifátus]]<br /> 
|<center>[[909]]-[[1171]]
|<center>
|<center>4,1
|[[Kép:FatimidCaliphate969.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>33.
|<center><br /><center>[[Hunok|Hun birodalom]]<br /> 
|<center>[[370]]-[[469]]
|<center>[[Kép:AttilaTheHun.jpg|85px]]<br /><center>[[Attila hun király]]
|<center>4,0
|[[Kép:Huns empire.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>34.
|<center>[[Kép:Flag of the Mughal Empire.svg|50px]]<br /><center>[[Mogul Birodalom]]<br /> [[1700]]
|<center>[[1526]]-[[1857]]
|<center>[[Kép:Aurangazeb.jpg|60px]]<br /><center>Aurangazeb mogul sah
|<center>5,0
|[[Kép:Mughals.JPG|125px]]
|
|175,- 1700-ban
|29,2% (175 millió a 600 milliós összlakosságból 1700-ban)
|-
| <center>35.
|<center>[[Kép:Flag of Palaeologus Emperor.svg|50px]]<br /><center>[[Bizánci Birodalom]]<br /> [[555]]
|<center>[[395]]-[[1453]]
|<center>[[Kép:Meister von San Vitale in Ravenna.jpg|60px]]<br /><center>[[I. Justinianus bizánci császár]]
|<center>4,5
|[[Kép:Justinian555AD.png|150px]]
|
|35 - a VI-ik században
|
|-
| <center>36.
|<center>[[Kép:Nadir Shah Flag.png|50px]]<br /><center>[[Afsarid Birodalom]]<br /> [[1736]]
|<center>[[1736]]-[[1796]]
|<center>[[Kép:Nader Shah Afshar.jpg|60px]]<br /><center>[[Nádir perzsa sah]]
|<center>4,0
|[[Kép:Afsharid (1736-1802).svg|150px]]
|[[1747]]
|
|
|-
| <center>37.
|<center>[[Szeleukida Birodalom]]<br /> i.e.301
|<center>i.e.312-i.e.63
|<center>[[Kép:Seleuco I Nicatore.JPG|60px]]<br /><center>[[I. Szeleukosz szeleukida uralkodó]]
|<center>3,9
|[[Kép:Seleucid-empire-323BCE.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>38.
|<center>[[Kép:Flag of Italy (1861-1946).svg|50px]]<br /><center>[[Olasz Gyarmati Birodalom]]<br /> [[1940]]
|<center>[[1889]]-[[1943]]
|<center>[[Kép:Victor Emmanuel III of Italy.jpg|60px]]<br /><center>[[III. Viktor Emánuel olasz király]]
|<center>3,8
|[[Kép:Italian empire 1940.PNG|125px]]
|[[1939]]-[[1940]]
|51,9 - 1938-ban
|2,3% (51,9 millió a 2.295 milliós összlakosságból 1938-ban)
|-
| <center>39.
|<center>[[Kép:Flag of the Ilkhanate.svg|50px]]<br /><center>[[Ilhánok|Ilhánida Birodalom]]<br /> [[335]]
|[[1256]]-[[1335]]
|<center>[[Hülegü ilhán]]
|<center>3,75
|[[Kép:Ilhánok 1335.jpg|150px]]
|[[1310]]
|
|
|-
| <center>40.
|<center>[[Kép:Flag of the Netherlands.svg|50px]]<br /><center>[[Holland Gyarmati Birodalom]]<br /> [[1920]]-[[1940]]
|[[17. század]]-[[20. század]]
|<center>[[Kép:Wilhelmina of the Netherlands, 1909.jpg|60px]]<br /><center>[[I. Vilma holland királynő]]
|<center>3,7
|[[Kép:Dutch Empire35.PNG|150px]]
|[[1920]]-[[1940]]
|60 - 1940-ben
|3,5% (60 millió az 1700 milliós összlakosságból 1907-ben)
|-
| <center>41.
|<center>[[Csola-dinasztia|Csola birodalom]]<br /> [[ 1014]]
|i.e.300-[[1290]]
|<center>[[I. Rádzsarádzsa Csola]]
|<center>3,6
|[[Kép:Rajendra map new.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>42.
|<center>[[Szászánida Birodalom]] (Irán)<br /> 
|[[224]]-[[651]]
|<center>[[Kép:Shapur.jpg|60px]]<br /><center>[[II. Sápúr szászánida király]]
|<center>3,5
|[[Kép:Sassanid empire map.png|150px]]
|[[620]]
|
|37,1% (78 millió a 210 milliós összlakosságból a VII-ik században)
|-
| <center>43.
|<center>[[Kép:Safavid Flag.png|50px]]<br /><center>[[Szafavidák|Szafavida Birodalom ]]<br /> 16.század
|[[1501]]-[[1736]]
|<center> [[Kép:Selim I.jpg|60px]]<br /><center>[[I. Szelim oszmán szultán]]
|<center>3,5
|[[Kép:Szafavidák 16sz.jpg|150px]]
|
|
|
|-
| <center>44.
|<center>[[Kép:Reichskolonialflagge.svg|50px]]<br /><center>[[Német Gyarmati Birodalom]]<br />
|
|<center> [[Kép:Wilhelm II, German Emperor, by Russell & Sons, c1890.jpg|60px]]<br /><center>[[II. Vilmos német császár]]
|<center>3,5
|[[Kép:Deutsche Kolonien rus.PNG|150px]]
|[[1914]]
|64,9 - 1914-ben
|3,7% (64,9 millió az 1753 milliós összlakosságból 1910-ben)
|-
| <center>45.
|<center>[[Kép:Flag of the Peru-Bolivian Confederation.svg|50px]]<br /><center>[[Peru-Bolívia Konföderáció]] 
|[[1836]]-[[1839]]
|<center> [[Kép:Andréssantacruz2.jpg|60px]]<br /><center>Andrés de Santa Cruz
|<center>3,5
|<center>[[Kép:Peru–Bolivia Confederation (orthographic projection).svg|125px]]
|[[1835]]-[[1839 ]]
|
|
|-
|<center>46.
|<center>[[Gupta Birodalom]]<br />
|[[320]]-[[600]]
|<center> <center>Csandragupta I
|<center>3,5<br /> _%
|[[Kép:Gupta Empire 320 - 600 ad.PNG|150px]]
|
|
|-
| <center>47.
|<center>[[Kép:Flag of India.svg|50px]]<br /><center>[[Gaznavidák|Gaznavida Birodalom]]<br /> [[975]]-[[1187]]
|[[962]]-[[1186]]
|<center> [[I. Maszúd gaznavida szultán]]
|<center>3,5
|[[Kép:Ghaznavid Empire 975 - 1187 (AD).PNG|150px]]
|
|1166
|16,7% (1.166 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
|-
| <center>48.
|<center>[[Kép:Flag of India.svg|50px]]<br /><center>[[India]]<br /> 
|
|<center> [[Kép:Indira2.jpg|60px]]<br /><center>[[Indira Gandhi]]
|<center>_
|[[Kép:Map India.png|125px]]
|
|1166
|16,7% (1.166 millió a 7.000 milliós összlakosságból 2011-ben)
|-
| <center>49.
|<center>[[Kép:Alex K Kievan Rus..svg|50px]]<br /><center>[[Kijevi Rusz]]<br /> [[1054 ]]-[[1132]]
|[[862]]-[[1240]]
|<center> [[Kép:Vasnetsov Ioann 4.jpg|60px]]<br /><center>[[IV. Iván orosz cár|Rettenetes Iván]]
|<center>3,0
|[[Kép:Principalities of Kievan Rus' (1054-1132).jpg|150px]]
|[[1050]]
|
|
|-
|-
|<center>50.
|<center><br /><center>Moszkvai Nagyhercegség<br /> 
|[[1283]]-[[1547]]
|<center> [[Kép:1000 Ivan III.jpg|60px]]<br /><center>[[III. Iván moszkvai nagyfejedelem]]
|<center>0,3<br /> 2,01%
|[[Kép:Muscovy 1390 1525.png|150px]]
|
|
|-
| <center>51.
|<center>[[Kép:Flag of Denmark.svg|50px]]<br /><center>[[Dán tengerentúli gyarmatok]]<br /> 
|
|<center> [[Kép:Christianviidenmark.jpg|60px]]<br /><center>VII. Krisztián Oldenburg
|<center>3,0
|[[Kép:Denmark-Norway and possessions.png|150px]]
|[[1800]]
|
|
|-
| <center>52.
|<center>[[Kép:Flag of the Kalmar Union.svg|50px]]<br /><center>[[Kalmari unió]]<br /> 
|[[1397]]-[[1523]]
|<center> [[Kép:Roskilde 3 20101110.JPG|60px]]<br /><center>I. Margit dán királynő
|<center>3,0
|[[Kép:Kalmar Union ca. 1500.svg|150px]]
|[[1397]]
|
|
|-
| <center>53.
|<center>[[Kép:Davestar.jpg|50px]]<br />[[Kazár Birodalom]]<br /> 
|[[650]]-[[969]]
|<center> Busir Glavan
|<center>3,0
|[[Kép:Chasaren.jpg|150px]]
|
|
|
|-
| <center>54.
|<center>[[Kép:Artaxiad.svg|230px]]<br />[[Armeni Birodalom]]<br /> 
|[[-331]]-[[428]]
|<center> [[image:Tigranes II the Great (2).jpg|200px|Царь Царей Тигран 2-ой Великий (95-55гг. до н.э.), внук Арташеса 1-го - основателя Династии Арташесидов]] [[Tigranes II Artaxiad]]
|<center>3,0
|[[Kép:Maps of the Armenian Empire of Tigranes.gif|300px|thumb]] [[The Armenian Empire]]
|
|
|
|-
| <center>55.
|<center><br />[[Számánidák|Számánida Birodalom]]<br /> 
|[[819]]-[[999]]
|<center> I. Abdul Malik (954–961)
|<center>2,85
|[[Kép:Samanid dynasty (819–999).GIF|150px]]<br /><center>
|
|
|
|-
| <center>56.
|<center>[[Kép:Flag of Medes.svg|70px]]<br /><center>[[Méd Birodalom]]<br /> 
|i.e.678-i.e.549
|<center>[[Uvakhsatra]]
|<center>2,8
|[[Kép:Median Empire.svg|150px]]
|
|
|
|-
| <center>57.
|<center>[[Kép:Flag of Argentina.svg|50px]]<br /><center>[[Argentína]]<br />
|
|<center> [[Kép:Juan Peron con banda de presidente.jpg|80px]]<br /><center>[[Juan Perón]]
|<center>2,8
|[[Kép:Ar-terkep.png|80px]]
|[[1881]]
|40
|
|-
| <center>58.
|<center>[[Kép:Flag of Ayyubid Dynasty.svg|50px]]<br /><center>[[Ajubbida Birodalom]]<br />
|[[1171]]-[[1341]]
|<center> [[Kép:Saladin2.jpg|60px]]<br /><center>[[Szaladin egyiptomi szultán]]
|<center>2,7
|[[Kép:AyyubidGreatest.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>59.
|<center>[[Kép:Flag of Belgium.svg|50px]]<br /><center>[[Belga Gyarmati Birodalom]]<br /> [[1920]]
|[[1885]]-[[1962]]
|<center> [[Kép:Albert I Koning der Belgen.jpg|60px]]<br /><center>[[I. Albert belga király]]
|<center>2,5
|[[Kép:Belgian colonial empire.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>60.
|<center>[[Kép:Flag_of_the_Gran_Colombia_(1819-1820).svg|50px]]<br /><center>[[Nagy-Kolumbia]]<br /> 
|<center>[[1819]]-[[1831]]
|<center> [[Kép:Simon Bolivar.jpg|60px]]<br /><center>[[Simón Bolívar]]
|<center>2,5
|[[Kép:Location GranColombia.png|150px]]
|[[1825]]-[[1831]]
|
|
|-
| <center>61.
|<center>[[Kép:FranceImp1.png|70px]]<br /><center>[[Napóleoni háborúk]]<br /> [[1811]]
|<center>[[1804]]-[[1814]]
|<center> [[Kép:Napoleon Groot.jpg|80px]]<br /><center>[[I. Napóleon francia császár]]
|<center>2,1
|[[Kép:Napoleoniceurope.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>62.
|<center>[[Kép:Mameluke Flag.svg|50px]]<br /><center>[[Mamlúk Birodalom]]<br /> [[1279]]
|<center>[[1250]]-[[1517]]
|<center> [[I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán]]
|<center>2,1
|[[Kép:Mamluks1279.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>63.
|<center>[[Kép:Labarum.svg|30px]]<br /><center>[[Nyugatrómai Birodalom]]<br /> 
|<center>[[285]]-[[476]]
|<center> [[Kép:Jean-Paul Laurens - The Byzantine Emperor Honorius - 1880.jpg|60px]]<br /><center>[[Flavius Honorius római császár]]
|<center>2,0
|[[Kép:Roman Republic Empire map.gif |150px]]
|
|
|
|-
| <center>64.
|<center>[[Kép:Banner of the Inca Empire.svg|70px]]<br /><center>[[Inka Birodalom]]<br /> [[1527]]
|<center>[[1438]]-[[1533]]
|<center> [[Kép:Ataw Wallpa portrait.jpg|70px]]<br /><center>[[Atahualpa]]
|<center>2,0
|<center>[[Kép:Inca-expansion fr.png|100px]]
|
|
|
|-
| <center>65.
|<center>[[Kép:Saffarid soldier.jpg|70px]]<br /><center>[[Szaffáridák]]<br /> [[861]]-[[900]]
|<center>[[861]]-[[1003]]
|<center> Jakúb ibn al-Lajsz
|<center>2,0
|<center>[[Kép:Saffarid dynasty 861-1003.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>66.
|<center>[[Kép:Flag of Morocco 1147 1269.svg|70px]]<br /><center>[[Almohádok]]<br /> 
|<center>[[1121]]-[[1269]]
|<center> Abu Dabusz
|<center>2,0
|<center>[[Kép:Almohads.jpg|150px]]
|
|
|
|-
|<center>67.
|<center>[[Kép:Bandera del Segundo Imperio Mexicano (1864-1867).svg|50px]]<br /><center>Második Mexikói Birodalom<br /> 
|[[1864]]-[[1867]]
|<center> [[Kép:Emperador Maximiliano I de Mexico.jpg|80px]]<br /><center>[[I. Miksa mexikói császár]]
|<center>2,0<br /> 1,34%
|[[Kép:2 Imperio Mexico 1865.PNG|150px]]
|
|
|-
|<center>68.
|<center>Szibériai Kánság<br /> 
|[[1490]]-[[1598]]
|<center> Tajbuga kán
|<center>1,8<br /> 1,21%
|[[Kép:Siberian Khanate map English.svg|150px]]
|
|
|-
| <center>69.
|<center>[[Túlúnidák|Túlúnid Emírség]]<br /> 
|<center>[[868]] - [[905]]
|<center> [[Ahmad ibn Túlún]]
|<center>1,5
|[[Kép:Tulunid Emirate 868 - 905 (AD).PNG|150px]]
|
|
|
|-
| <center>70.
|<center>[[Asszíria|Asszír Birodalom]]<br /> 
|<center>[[I. e. 3. évezred]] - [[I. e. 612]]
|<center> [[Kép:Kinadshburn.JPG|60px]]<br /><center>[[Assur-bán-apli|Szardanapal]]
|<center>1,4
|[[Kép:Map of Assyria.png|150px]]
|
|
|
|-
| <center>71.
|<center>[[Szongai Birodalom]]<br /> 
|<center>[[1340]] - [[1591]]
|<center> I. Aszkia Muhammad
|<center>1,4
|[[Kép:SONGHAI empire map.PNG|150px]]
|
|
|
|-
| <center>72.
|<center>[[Frank Birodalom]]<br /> 
|<center>[[768]]-[[811]]
|<center> [[Kép:Charlemagne-by-Durer.jpg|60px]]<br /><center>[[I. Károly frank császár]]
|<center>1,2
|[[Kép:Frankenreich 768-811.jpg|150px]]
|[[814]]
|
|
|-
| <center>73.
|<center>[[Kép:Chorągiew królewska króla Zygmunta III Wazy.svg|70px]]<br /><center>[[Lengyel–Litván Unió ]]
|<center>[[1569]]-[[1795]]
|<center> [[Kép:Wladislaus II of Poland .PNG|60px]]<br /><center>[[II. Ulászló lengyel király]]
|<center>1,2
|[[Kép:Polish-Lithuanian Commonwealth 1635.svg|150px]]
|
|
|
|-
| <center>74.
|<center>[[Kusita Királyság]] i.e.700
|<center>i.e. 1070-[[350]]
|<center> 
|<center>1,2
|<center>[[Kép:Nubia spanish.png|100px]]
|
|
|
|-
| <center>75.
|<center>[[Kép:Flag of Thailand 1855.svg|70px]]<br /><center>Sziámi birodalom
|<center>[[1238]]-[[1932]]
|<center> [[Kép:Buddha Yodfa Chulaloke portrait.jpg|60px]]<br /><center>Buddha Yodfa Chulaloke
|<center>1,2
|[[Kép:Carte royaume de Siam.png|120px]]
|
|
|
|-
| <center>76.
|<center>[[Ókori Egyiptom]] (a XVIII. dinasztia idején)<br /> 
|<center>i. e. 1550–1292
|<center> [[Kép:Echnaton.JPG|60px]]<br /><center>[[Ehnaton|Ehnaton egyiptomi fáraó]]
|<center>1,0
|[[Kép:Hitt Egypt 1450 bc.svg|150px]]
|
|
|népesség: ~3 millió (világ népessége: ~500 millió)
|-
| <center>77.
|<center>[[Kép:Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg|70px]]<br /><center>[[Német-római Birodalom]]<br /> 
|<center>[[962]]-[[1806]]
|<center> [[Kép:Bas-côté nord, baie VI Otto Rex (dernier tiers XIIe).jpg|60px]]<br /><center>[[I. Ottó német-római császár]]
|<center>1,0
|[[Kép:Holy Roman Empire ca.1600.svg|150px]]
|[[814]]
|
|A birodalmat I. Ottó német-római császár 962-ben létesítette, az Ókori Római Birodalom és a Karoling Birodalom utódjaként.  
|-
| <center>78.
|<center>[[Kép:Coat of arms of Bulgaria.svg|70px]]<br /><center>[[Az első dunai bolgár birodalom]]<br /> 
|<center>[[680]]-[[1018]]
|<center> [[Kép:Boris I of Bulgaria.jpg|80px]]<br /><center>[[I. Borisz bolgár kán]]
|<center>0,7
|[[Kép:Bulgaria Simeon I (893-927).svg|150px]]
|
|
|
|-
| <center>79.
|<center>[[Kép:Flag of Austria-Hungary 1869-1918.svg|50px]]<br /><center>[[Osztrák–Magyar Monarchia]] 
|<center>[[1867]]-[[1918]]
|<center> [[Kép:Franz Joseph, circa 1915.JPG|80px]]<br /><center>[[I. Ferenc József magyar király]]
|<center>0,67
|[[Kép:Austria1914physical.jpg|150px]]
|
|
|
|-
|<center>80.
|<center><br /><center>[[Gótok|Nyugati Gót Birodalom]]<br /> 
|[[418]]-[[711]]
|<center> [[Kép:Theodoric I by Fabrizio Castello 1560 1617.jpg|100px]]<br /><center>[[I. Theuderich nyugati gót király]]
|<center>_<br /> _%
|[[Kép:Visigothic Kingdom.png|150px]]
|
|

|-
|<center>81.
|<center>[[Kép:Umayyad Flag.svg|50px]]<br /><center>[[Córdobai Kalifátus]]<br /> 
|[[929]]-[[1031]]
|<center> <br /><center>II. Abd ar-Rahmán
|<center>0,6<br /> 0,4%
|[[Kép:Califato de Córdoba - 1000.svg|150px]]
|
|
|-
|<center>82.
|<center>[[Kép:Asafia flag of Hyderabad State.png|50px]]<br /><center>[[Nizám]]<br /> 
|[[1720]]-[[1948]]
|<center> [[Kép:NezamHaydarabad.jpg|60px]]<br /><center>Oszmán Ali Kán
|<center>0,6<br /> 0,4%
|
|
|
|-
|<center>83.
|<center>[[Kép:Punjab flag.svg|50px]]<br /><center>[[Szikh Birodalom]]<br /> 
|[[1799]]-[[1849]]
|<center> [[Kép:Mahraja-Ranjeet-Singh.png|60px]]<br /><center>Ranjit Singh (1970-1839)
|<center>0,56<br /> 0,37%
|[[Kép:Sikh Empire.JPG|150px]]
|
|
|-
|<center>84.
|<center>[[Osztrogótok|Osztrogót Királyság]]<br /> 
|[[493]]-[[553]]
|<center> [[Kép:Gesta Theodorici - Theodoric the Great (455-526).jpg|60px]]<br /><center>[[Theuderich keleti gót király]]
|<center>0,5<br /> 0,33%
|[[Kép:Ostrogothic Kingdom.png|150px]]
|
|
|-
|<center>85.
|<center>[[Kép:Gerae-tamga.png|50px]]<br /><center>[[Krími Tatár Kánság]]<br /> 
|[[1441]]-[[1783]]
|<center> Melek Kazsi Girai 
|<center>0,4
|[[Kép:Crimean Khanate 1600.gif|150px]]
|
|
|-
|<center>86.
|<center>[[Kép:POL COA Piastowie.svg|50px]]<br /><center>[[Piast-dinasztia]]<br /> 
|[[960]]-[[1370]]
|<center> [[Kép:Władysław I Herman by Aleksander Lesser.PNG|60px]]<br /><center>[[I. Ulászló lengyel fejedelem]]
|<center>0,4<br />0,15%
|
|2 (1003)
|0,7%
|-
| <center>87.
|<center>[[Kép:Carthage standard.svg|30px]]<br /><center>[[Karthágó]]<br /> i.e.3. század
|<center>i.e.814-i.e.146
|<center> <br /><center>[[Hannibal|Hannibal Barkasz]]
|<center>0,3
|[[Kép:CarthageMapDe.png|150px]]
|
|
|-
| <center>88.
|<center>[[Kép:Serbian Empire Flag.png|50px]]<br /><center>[[Szerb királyság]]<br /> 
|<center>[[1346]]-[[1371]]
|<center> [[Kép:UrosV.jpg|60px]]<br /><center>[[V. István Uroš szerb cár]]
|<center>0,25
|<center>[[Kép:Dusanova Srbija200.jpg|120px]]
|
|
|Dusanovo szerb királyság a szerb állam fejlődésének minden időbeli csúcsát jelenti.
|-
| <center>89.
|<center>[[Aztékok]]<br /> [[1519]]
|<center>[[1300]]-[[1521]]
|<center> [[Kép:Moctezuma Mendoza.jpg|60px]]<br /><center>[[II. Moctezuma azték uralkodó]]
|<center>0,22
|[[Kép:Aztecempirelocation.png|150px]]
|
|2,0 - 1502-ben
|Az azték birodalom megalakulásával Közép-Amerika lakosága robbanásszerűen 10 millió lakosról 15 milliós lakosra nőtt. 
|-
|<center>90.
|<center>[[Íszín]]<br /> 
|i. e. 3. évezred-i. e. 10-9. század
|<center> Bur-Szuén
|<center>0,2
|[[Kép:Babilonia durante la dinastía Casitas Siglo XIII adC ES.svg|150px]]
|i.e. 1130
|
|-
|<center>91.
|<center>[[Urartu]]<br /> 
|[[i. e. 9. század ]]-[[i. e. 609]]
|<center> <center>[[II. Rusza]]
|<center>0,2 mil.<br />0,134%
|[[Kép:Urartu extension-hu.svg|150px]]
|i.e. 800
|
|-
|<center>92.
|<center><br /><center>[[Asszíria|Ó-Asszír Birodalom]]<br /> 
|i.e.3 évezred-i.e.612
|<center> [[Kép:Sargon II and dignitary.jpg|60px]]<br />[[II. Sarrukín asszír király]]
|<center>0,15<br />0,101%
|[[Kép:Empire neo assyrien-hu.svg|150px]]
|i.e.1730
|0,06
|}

==A legnagyobb birodalmak gazdasági szempontból==
Az alábbi listában a [[Bruttó hazai termék]] főleg a modern kori, 18-20-ik századbeli birodalmak szerepelnek. Az értékel dollárban vannak megadva a dollár 1990-es értékén. 


===Bruttó hazai termék===
# [[Brit Birodalom]] - 918,7 milliárd $ (1938)
# [[Harmadik Birodalom|Náci Németország]] - 375,6 milliárd $ (1938)
# [[Japán Birodalom]] - 260,7 milliárd $  (1938)
# [[Orosz Birodalom]] - 257,7 milliárd $ (1913)
# [[Csing-dinasztia]] - 241,3 milliárd $ (Ga GDP lecsökkent 1912-ben)
# Francia Gyarmati Birodalom - 234,1 milliárd $ (1938)
# Olasz Gyarmati Birodalom - 143,4 milliárd $ (1938)
# [[India]]  - 134,9 milliárd $ (1870)
# Afsarid Perzsa Birodalom - 119,85 milliárd $ (1740)
# [[Osztrák–Magyar Monarchia]] - 100,5 milliárd $ (1913)<ref name=WWI>Broadberry and Harrison (2005).</ref>
# [[Mogul Birodalom]] - 90,8 milliárd $ (a GDP lecsökkent 1700-ben)
# Holland Gyarmati Birodalom - 60 milliárd $ (1900)
# [[Oszmán Birodalom]] - 26,4 milliárd $ (1913)</ref>
# Brazil Birodalom - 13,6 milliárd $ (1889)<ref name=WWI />
# Portugál Birodalom - 12,6 milliárd $ (1913)<ref name=WWI />


== Források ==
{{Reflist|2}}

    {{Reflist}}

==További információk==
* {{en ikon}} {{Cite book|author=Hempstone, Smith |title=Africa, Angry Young Giant |publisher=Kessinger Publishing, LLC |location=Whitefish |year=2007 |pages=664 pages |isbn=0-548-44300-9}}
* {{en ikon}} Jonathan M. Adams, Thomas D. Hall and Peter Turchin (2004). [http://www.eeb.uconn.edu/people/turchin/PDF/Latitude.pdf ''East-West Orientation of Historical Empires.''] University of Connecticut.
* {{en ikon}} J. Beloch (1886), ''Die Bevölkerung der griechisch–römischen Welt'', Duncker and Humblot, Leipzig.
* {{en ikon}} Jean-Noël Biraben (2003). "The rising numbers of humankind", ''Populations & Societies'' '''394'''.
* {{en ikon}} Roger Boesche (2003). "Kautilya's Arthashastra on War and Diplomacy in Ancient India", ''The Journal of Military History'' '''67''' (p.&nbsp;9–38).
* {{en ikon}} Stephen Broadberry and Mark Harrison (2005). ''The Economics of World War I''. Cambridge University Press. ISBN 0-521-85212-9.
* {{en ikon}} Christopher Chase-Dunn, Alexis Álvarez, and Daniel Pasciuti (2002). [http://repositories.cdlib.org/cgi/viewcontent.cgi?article=1005&context=irows ''Power and Size: Urbanization and Empire Formation in World-Systems Since the Bronze Age''.] University of California, Riverside.
* {{en ikon}} {{Cite book| first=Niall| last=Ferguson| authorlink=Niall Ferguson| title=Colossus: The Price of America's Empire| publisher=Penguin| year=2004| isbn=1-59420-013-0| url=http://books.google.com/?id=Uy23kBDD7WcC| ref=refFerguson2004}}
* {{en ikon}} Raymond W. Goldsmith (1984), "An estimate of the size and structure of the national product of the Early Roman Empire", ''Journal of the International Association for Research in Income and Wealth'' '''30'''
* {{en ikon}} Bruce R. Gordon (2005). [http://web.archive.org/web/20071013221640/starnarcosis.net/obsidian/earthrul.html ''To Rule the Earth...''] (See [http://web.archive.org/web/20071021150702/starnarcosis.net/obsidian/Bibliography.html Bibliography] for sources used.)
* {{en ikon}} Mark Harrison (1998). ''The Economics of World War II: Six Great Powers in International Comparison''.
* {{en ikon}} Angus Maddison (2001). ''The World Economy: Historical Statistics: A Millennial Perspective''. Organisation for Economic Co-operation and Development(OECD), Paris.
* {{en ikon}} Angus Maddison (2006). ''The Contours of the World Economy 1-2030 AD''. Oxford University Press.
* {{en ikon}} Colin McEvedy and Richard Jones (1978), "Atlas of World Population History", ''Facts on File'' (p.&nbsp;342-351). New York.
* {{en ikon}} Sevket Pamuk (2005), "The Ottoman Empire in World War I". In Stephen Broadberry and Mark Harrison (2005), ''The Economics of World War I'', p.&nbsp;112-136. Cambridge University Press. ISBN 0-521-85212-9.
* {{en ikon}} Donald Quataert (2005). ''The Ottoman Empire, 1700-1922''.
* {{en ikon}} Walter Scheidel (2005). [http://www.princeton.edu/~pswpc/pdfs/scheidel/020803.pdf The monetary systems of the Han and Roman empires]. Stanford University.
* {{en ikon}} Walter Scheidel (2006). [http://www.princeton.edu/~pswpc/pdfs/scheidel/120601.pdf Imperial state formation in Rome and China]. Stanford University.
* {{en ikon}} Carla M. Sinopoli (2003). ''The Political Economy of Craft Production: Crafting Empire in South India, C. 1350-1650''.
* {{en ikon}} Ralph Thomlinson (1975), ''Demographic Problems, Controversy Over Population Control'', Second Edition.
* {{en ikon}} Frances Wood (2006). [http://static.royalacademy.org.uk/files/china-student-guide-6.pdf ''China: The Three Emperors''.] Royal Academy.
* {{en ikon}} H. Yoon (1985). "An early Chinese idea of a dynamic environmental cycle", ''GeoJournal'' '''10''' (2), p.&nbsp;211-212.
* {{en ikon}} K. A. Nilakanta Sastri.(1935)"The Cholas"" University of Madras.


{{DEFAULTSORT:Vilagto~rtenelemlegnagyobbbirodalmainaklistaja}}
[[Kategória:Történelem]]
[[Kategória:Történelmi államok]]
{{portál|történelem}}