Difference between revisions 81114 and 81115 on huwikisource

{{fej
| szerző     =Antoine de Montchrestien 
| fordító    =Újfalusi Németh Jenő 
| cím        =[[Gazdaságpolitikai értekezés]] (1615)
| szakasz    =A MECHANIKUS MŰVÉSZETEK HASZNOSSÁGÁRÓL ÉS A MANUFAKTÚRÁK SZABÁLYOZÁSÁRÓL
| előző      =
| következő  =A RENDEK
| megjegyzés =A fordítás alapja: Antoine de Montchrestien: Traicté de l’oeconomie politique. Édition critique par François Billancois. Librairie Droz, Genève, 1999. Série: Les classiques de la pensée politique; 
(contracted; show full)ett Thészeusz  Athénban ökör címerű pénzt, hogy biztassa a polgárokat a földművelésre. És Servius Tullius  Rómában egy bárányt metszetett a pénzre, hogy a rómaiak többet törődjenek a birkákkal és jobban gondozzák őket, így lehettek képesek megszerezni az élet fenntartásához legszükségesebbeket. Cicero szerint is úgy tudták naggyá és erőssé tenni az örökölt kicsi és gyenge közösséget, hogy jól megművelték és táplálták földjüket, azért, hogy ne legyenek kénytelenek másoknak udvarolni alapvető táplálékokért.



A megélhetésért szükséges munkából a múlt legnagyobb emberei erényt csináltak. És a földművelőt a legártatlanabbnak tekintették, akik önként dolgoznak mások hasznára és saját megelégedésükre. A görögök között a filozófusok, a perzsák között a királyok, a rómaiaknál a hadvezérek és a császárok látták így. Például Q. Cincinnatus,  akit az ekétől hívtak el a diktatúra Portius Cato, Serranus  és sokan mások, amikor leváltották őket köztisztségükből, visszatértek a mezei munkához, hogy abból éljenek, és azt maguk hasznosítsák. Kétséges-e, hogy a talaj örült a régi szép időkben, amikor ilyen diadalmas kezek ápolták? Hogy örült és dicsőségnek tekintette, hogy babérkoronát viselő emberek sebezték meg? De mindent felülmúló bizonyítékként, hogy a  dicső rómaiak meggyire megbecsülték, a vidéki és mezei életet, nevezzük meg csupán Fabies-t Lentules-t, Pistos-t, Tuberons-t; a Taur családot, a Vitellus-okat, a Porciákat, a Statiliseket … Mindannyian földműves eredetűek voltak.


Apáink idején a jómódú emberek és a nemesek is vidéken éltek megelégedetten, és nagy nyugalomban. Mióta a városok kedveltebbek lettek, növekedett a gonoszság, kialakult a tétlenség, a luxus elharapódzott, és lustaság lett a divat. Nálunk most, mint a thespieneknél  szégyen a földet művelni. Akik ezt csinálják, azokat nemtelen közönséges senkiknek tekintik. Mi tudta megváltoztatni a dolgokat? A gondolkodás vagy a közhiedelem? Az erény vagy a bűn? Úgy látom, hogy nagy büdös medencében vagyunk beágyazva, és elhagytuk atyáink táplálék, elégedettség, profit és becsületforrásait. Sasokból hárpiákká lettünk. Átalakultunk valamiféle Kirké  által oroszlánból disznóvá. Micsoda változás! És mi nyomorultak, jól érezzük magunkat benne, sőt még dicsőséget is csinálunk belőle! Sok milliónyi ember közül, ha lehet találni egyetlen Odisszeuszt. Túl sok a Herkules Iole- ban és Omphale-nál . De kevesen viselik jogosan Néméenne bőrét. Mindent elfoglalnak a szörnyek. A Busírok,  a Cacusok  visszatérnek a világba. És nem tudom, ki lesz képes kiüldözni őket… Térjünk vissza a tárgyunkra, és ez Felségetekről szól.


A földművelés és a földművelők eme megvetése ellenére, nem hiszem, hogy lenne a világon másik ország, ahol többet foglalkoznának az egyikkel, és több lenne a másikból, mint Franciaországban. Még többen foglalkoznának ezzel a nemes munkával, ha a többség hamis vagy hiábavaló becsülettől és gyakran illegitim nyereségvágytól hajtva nem törekedne Valami biztos zivatartól és vihartól fedett kikötőbe, vagyis a köztisztségek csapdájába, amelyek gyakorlása teljesen felesleges és szegénységbe dönt. Kénytelenek lenné(contracted; show full)egjobban dolgozó kézművesekkel rendelkezzenek mindennel, ami a fegyvereken múlik a háborúban és eszközök révén a békében. Adják meg maguknak azt a dicsőséget, hogy álljon rendelkezésükre minden eszköz a védekezésre és a támadásra, ha a bátorság vagy a meggondolás egyikre vagy másikra kötelezi önöket. És emlékezve arra, hogy minden állam olyan eszközök segítségével marad fenn, amelyeket korábban megszerzett; értékeljék a legtöbbre azt, aki ellátja ezekkel az eszközökkel.

== Jegyzetek ==
<references/>